Downloads

The Comparative Economics of Neo-IlliberalismJournal of Illiberalism Studies, vol. 3, no. 1, pp. 103-116, 2023Details

Category: cikkLanguage: English

This essay aims to provide an explicitly economistic explanation for the astonishing spread of economic illiberalism in the twenty-first century. Given that the twentieth century was largely a period of economic planning of various sorts, which ended in conspicuous failure, the revival of statism and micro-management of economic affairs in many—if not most—parts of the globe cries out for explanation. The essay explores why and how this trend has re-emerged and solidified in a large number of countries, their diverse factor endowments, historical legacies, cultural backgrounds, and political institutions notwithstanding. The trend has ideational as well as materialistic roots.

A New Epoch in the Global EconomyKülgazdaság, vol. 67, no. 1-2, pp. 36-45, 2023Details

Academic monthly of KOPINT FoundationCategory: cikkLanguage: Hungarian

Közel fél évszázada, hogy a magyar közgazdasági gondolkodás akkoriban meghatározónak számító képviselőinek egyike, Bognár József az esszékötetében (Bognár, 1976) bevezette ezt a fogalmat. Felvetésének lényege úgy összegezhető, hogy a relatív árak tartós megváltozása – ami akkoriban az olajár megnégyszereződését jelentette a világpiacon, és az orosz olaj árának ehhez történő fokozatos közelítését – csak a dolgok felszíne. Ennél mélyrehatóbb folyamatok zajlanak a kor világgazdaságában: a technológiai fejlődés új szakasza a számítástechnika térnyerésével, a természeti erőforrások korlátos voltának felismerése, a világ élelmezése és a szegénység kihívása. Mindezek hatására a hagyományos gazdasági növekedési modell ellehetetlenül, Keleten és Nyugaton egyaránt. És a keleti blokk – a kor reményeire rácáfolva – nem véd meg ettől.

The Loneliness of the Giant in EconomicsKözgazdasági Szemle, vol. 70, no. 1, pp. 1-23, 2023Details

Category: cikkLanguage: Hungarian

Ez a tanulmány kísérlet Kornai János monumentális munkásságának tudatosan szelektív áttekintésére. Pusztán terjedelmi okokból is töredékes, és természetesen hiányzik még a történelmi távlat is. Kornai hét évtizeden át álló csillagként volt jelen a nemzetközi közgazdaság-tudományban, kiterjedt munkássága a térségünkben élő és alkotó pályatársak közül a legnagyobb hatással volt a világ közgazdasági gondolkodására. Munkái több mint egy tucat nyelven, a világ élenjáró folyóirataiban és könyvkiadóinál jelentek meg, s ehhez mérhetően lenyűgöző az idézettsége is. Bár sose kapott Nobel-díjat, amit minden bevett mérce szerint megérdemelt volna, tudományos kisugárzása meghaladta számos kitüntetettét. A kerek születésnapjára megjelent ünnepi kötetek megmutatták, hogy szinte nincs olyan területe tudományágunknak, ahol ne vitatták volna élénken meglátásait és javaslatait. E cikkben nem a kronológia a meghatározó, hanem azt próbáljuk bemutatni, mi volt a hatása, miben állt eredetisége, és mi az öröksége.

Memento: Tibor ERDŐSKözgazdasági Szemle, vol. 69, no. 10, 2022Details

Category: cikkLanguage: Hungarian

1928–2022

The end of the high pressure economyKülgazdaság, vol. 66, no. 1-2, pp. 33-38, 2022Details

Academic monthly of KOPINT FoundationCategory: cikkLanguage: Hungarian

A 2015 és 2019 közötti időszak gazdaságpolitikai diskurzusát itthon és részben az Egyesült Államokban is a magasnyomású gazdaság (high pressure economy) téte­le, dogmája és gondolatköre határozta meg. A közgazdaságilag képzett elme némileg el is bizonytalanodhatott, hiszen ilyesmivel sem a főáramú, sem a neokeynesiánus, sem a heterodox közgazdasági tankönyvekben és a szakirodalmi cikkekben nem találkozhatott.

Features of a worn-down modelKülgazdaság, vol. 65, no. 1-2, pp. 23-28, 2021Details

Academic monthly of KOPINT FoundationCategory: cikkLanguage: Hungarian

Miközben 2019 őszén már jól látható volt a pénzpiacok túlértékeltsége, és csak az volt a kérdés, milyen váratlan esemény váltja ki a 11 év után már időszerű – sőt, talán törvényszerű (Csaba, 2018) – válságot, értve ezen az aktívák jelentős újraértékelését, merőben meglepő volt, hogy a kiváltó, a „trigger” egy egészségügyi járványhelyzet volt. A megelőző évek nagy járványai a madárinfluenzától a HIV-en át az eboláig szörnyű emberi áldozatokkal jártak, de nem eredményezték a makrogazdaság elakadását, sőt lassulását sem.

Obituary of Ernő ZalaiKözgazdasági Szemle, vol. 68, no. 2, pp. 129-131, February, 2021Details

Category: cikkLanguage: Hungarian

Elhunyt a magyar közgazdaság-tudomány meghatározó alakja, Zalai Ernő. Megosztó személyiség volt, aki az igazságot kereste szenvedélyesen, nem különféle érdekszövetségek jóindulatát. Nem lehetett őt iskolába sorolni. Levelező tagi székfoglalójában játékosan ki is mondta: ahogy példaképét, Neumann Jánost, úgy őt sem lehet besorolni, katalogizálni (Zalai [1999]).

The State of Institutional Economics and Potentials for Its RenewalKözgazdasági Szemle, vol. 68, no. 1, pp. 14-31, January, 2021Details

Category: cikkLanguage: Hungarian

Ez az írás egyfelől állapotjelentés, másfelől a Journal of Economic Literature által meghonosított értékelő szemle. Ennek alapján bemutat és értékel egy sajátos – nem csak közgazdasági – irányzatot, és vizsgálja annak kibontakozási és alkalmazási esélyeit. Mind a jelen, mind a jövő tekintetében feltételezzük a neoklasszikus szintézis
meglévő keretein belül maradó közelítések főáramkénti érvényesülését a világ közgazdaságtanában. Ugyanakkor a globális pénzügyi és gazdasági válságok, valamint a rendszerváltozás és a jelenleg előretörő, illiberális hibrid rendszerek értelmezéséhez pótolhatatlan elemzési keretet nyújt az önazonosságát és sajátos eszközrendszerét
fel nem adó intézményi iskola.

China at the crossroadsActa Oeconomica, vol. 70, pp. 5-14, 2020Details

Category: cikkLanguage: English

This essay joins in the international controversy about the nature and sustainability of the economic system in China. While official ideology continues to stick to the concept of ‘socialist market economy,’ albeit with changing contents, international observers are split. One group considers China as a de facto market economy, which is in line with the top-down tradition of ruling in the region. Others consider it as a sui generis system. And a third line takes it as yet another case of hybrid regime which proliferated globally in the new millennium. I try to create a link between these readings and the empirics of Chinese growth. This may help interpret the slowdown, exacerbated by the COVID-19 epidemics on Chinese output.

The apotheosis of development studiesMagyar Tudomány, vol. 181, no. 1, pp. 90-95, 2020Details

Category: cikkLanguage: Hungarian

This essay provides a short assessment and appreciation of the three Nobels in Economics awarded in 2019. Part one tells the story of the Nobel Prize in Economics and its changing role in setting the priorities of the discipline. Section two informs about major academic accomplishments of those decorated with the Prize. In so doing we complement the broad assessment provided by the Riksbank Committee. Finally we speculate about the message of the Prize for the future conduct of economics as an academic discipline.

Post-Communist Systemic Change: Lessons for East AsiaAsian Journal of Peacebuilding, vol. 7, no. 2, 2019Details

Category: cikkLanguage: English

With the North Korean waves of armament race in 2017-19, noted by the diplomacy of the Trump Administration, de-nuclearization has become a top priority for the Korean peninsula. In the meantime potentials for economic reforms in North Korea, perhaps even to the point of systemic change, are still open issues, as the need to feed people and improve the dismal economic performance remains high on the agenda. What lessons might be learned from the systemic change of Central and Eastern Europe for the context of East Asia? Implications based on International Relation (IR) theory are suggested.

Unorthodoxy in Hungary: an illiberal success story?Post-Communist Economies, no. 31, pp. 2-14, 2019Details

LondonCategory: cikkLanguage: English

This paper offers a political economy perspective of Hungary under the Orbán regime (2010–18). What specific variety of capitalism emerged from the series of centralising measures pertaining to property, banking, fiscal management and the division among various policy fields? We provide a functional overview of the Hungarian model of the market applying the varieties of capitalism
framework. How far did it all succeed? The two hypotheses to be tested are (a) that incremental change translated into a new quality in 2010–18; and (b) that it were the uniquely favourable external conditions rather than institutional and policy innovations that explain less than exceptional outcomes.

East-West Divides in the EU and Ways to Bridge ThemKülügyi Szemle, no. 2, 2019Details

Category: cikkLanguage: Hungarian

The paper examined the question of how the historically rooted, long-term differences occured in the today’s European Union. It reviewed how the development of the Union, and then the new institutions created in crisis management had bridged or deepened that division. Finally, it provided a few propositions on what could be done on long-term to manage these East-West tensions, and to develop the efficiency of the cohesion in the Union.

Without a map and orientationKülgazdaság, vol. 63, no. 5-6, 2019Details

Academic monthly of KOPINT FoundationCategory: cikkLanguage: Hungarian

Ez az írás azt a ma még egyértelműen hipotetikus kérdést teszi föl, hogy milyen tényezők valószínűsíthetik Magyarország esetleges kilépését az Európai Unióból. A brit kiszakadás 2013 és 2019 közötti tapasztalatai számos párhuzamosság megfogalmazására adnak módot. A tételmondat az, hogy ami néhány éve még elképzelhetetlen volt, a politikai folyamat összetevőinek megváltozása okán a lehetséges birodalmába került, a hatékony tagság ma már nem axiomatikusan adott Magyarország számára.

Introduction to the special issue on Globalization, migration and the EUMagyar Tudomány, vol. 177, no. 1, January, 2019Details

Category: cikkLanguage: Hungarian

The set of articles published below offers a multidisciplinary approach to migration as a global issue and its impact on European integration. Summing up facts and figures it proves that the common public discourse on the issue is increasingly detached from realities, thus most popular policy suggestions are not really helpful on the ground.

The cometh of a happy year?Új Ember, January 6, 2019Details

Category: cikkLanguage: Hungarian

Mint minden évben, 2019-ben is arra számítunk, hogy a megelőző éveknél jobban sikerül majd az új év. Pedig 2017 és 2018 magasra tette a lécet. A bérek 10 százalékot meghaladó növekedése, a foglalkoztatás Európai Unióban kitűzött 70 százalékos mértékének elérése, a munkanélküliségnek a rendszerváltozást megelőző éveket idéző, 3,8 százalékos mértéke az egész kontinensen figyelemre méltó teljesítménynek számít.