Downloads

Features of a worn-down modelKülgazdaság, vol. 65, no. 1-2, pp. 23-28, 2021Details

Academic monthly of KOPINT FoundationCategory: cikkLanguage: Hungarian

Miközben 2019 őszén már jól látható volt a pénzpiacok túlértékeltsége, és csak az volt a kérdés, milyen váratlan esemény váltja ki a 11 év után már időszerű – sőt, talán törvényszerű (Csaba, 2018) – válságot, értve ezen az aktívák jelentős újraértékelését, merőben meglepő volt, hogy a kiváltó, a „trigger” egy egészségügyi járványhelyzet volt. A megelőző évek nagy járványai a madárinfluenzától a HIV-en át az eboláig szörnyű emberi áldozatokkal jártak, de nem eredményezték a makrogazdaság elakadását, sőt lassulását sem.

Obituary of Ernő ZalaiKözgazdasági Szemle, vol. 68, no. 2, pp. 129-131, February, 2021Details

Category: cikkLanguage: Hungarian

Elhunyt a magyar közgazdaság-tudomány meghatározó alakja, Zalai Ernő. Megosztó személyiség volt, aki az igazságot kereste szenvedélyesen, nem különféle érdekszövetségek jóindulatát. Nem lehetett őt iskolába sorolni. Levelező tagi székfoglalójában játékosan ki is mondta: ahogy példaképét, Neumann Jánost, úgy őt sem lehet besorolni, katalogizálni (Zalai [1999]).

The State of Institutional Economics and Potentials for Its RenewalKözgazdasági Szemle, vol. 68, no. 1, pp. 14-31, January, 2021Details

Category: cikkLanguage: Hungarian

Ez az írás egyfelől állapotjelentés, másfelől a Journal of Economic Literature által meghonosított értékelő szemle. Ennek alapján bemutat és értékel egy sajátos – nem csak közgazdasági – irányzatot, és vizsgálja annak kibontakozási és alkalmazási esélyeit. Mind a jelen, mind a jövő tekintetében feltételezzük a neoklasszikus szintézis
meglévő keretein belül maradó közelítések főáramkénti érvényesülését a világ közgazdaságtanában. Ugyanakkor a globális pénzügyi és gazdasági válságok, valamint a rendszerváltozás és a jelenleg előretörő, illiberális hibrid rendszerek értelmezéséhez pótolhatatlan elemzési keretet nyújt az önazonosságát és sajátos eszközrendszerét
fel nem adó intézményi iskola.

China at the crossroadsActa Oeconomica, vol. 70, pp. 5-14, 2020Details

Category: cikkLanguage: English

This essay joins in the international controversy about the nature and sustainability of the economic system in China. While official ideology continues to stick to the concept of ‘socialist market economy,’ albeit with changing contents, international observers are split. One group considers China as a de facto market economy, which is in line with the top-down tradition of ruling in the region. Others consider it as a sui generis system. And a third line takes it as yet another case of hybrid regime which proliferated globally in the new millennium. I try to create a link between these readings and the empirics of Chinese growth. This may help interpret the slowdown, exacerbated by the COVID-19 epidemics on Chinese output.

The apotheosis of development studiesMagyar Tudomány, vol. 181, no. 1, pp. 90-95, 2020Details

Category: cikkLanguage: Hungarian

This essay provides a short assessment and appreciation of the three Nobels in Economics awarded in 2019. Part one tells the story of the Nobel Prize in Economics and its changing role in setting the priorities of the discipline. Section two informs about major academic accomplishments of those decorated with the Prize. In so doing we complement the broad assessment provided by the Riksbank Committee. Finally we speculate about the message of the Prize for the future conduct of economics as an academic discipline.

Post-Communist Systemic Change: Lessons for East AsiaAsian Journal of Peacebuilding, vol. 7, no. 2, 2019Details

Category: cikkLanguage: English

With the North Korean waves of armament race in 2017-19, noted by the diplomacy of the Trump Administration, de-nuclearization has become a top priority for the Korean peninsula. In the meantime potentials for economic reforms in North Korea, perhaps even to the point of systemic change, are still open issues, as the need to feed people and improve the dismal economic performance remains high on the agenda. What lessons might be learned from the systemic change of Central and Eastern Europe for the context of East Asia? Implications based on International Relation (IR) theory are suggested.

Unorthodoxy in Hungary: an illiberal success story?Post-Communist Economies, no. 31, pp. 2-14, 2019Details

LondonCategory: cikkLanguage: English

This paper offers a political economy perspective of Hungary under the Orbán regime (2010–18). What specific variety of capitalism emerged from the series of centralising measures pertaining to property, banking, fiscal management and the division among various policy fields? We provide a functional overview of the Hungarian model of the market applying the varieties of capitalism
framework. How far did it all succeed? The two hypotheses to be tested are (a) that incremental change translated into a new quality in 2010–18; and (b) that it were the uniquely favourable external conditions rather than institutional and policy innovations that explain less than exceptional outcomes.

East-West Divides in the EU and Ways to Bridge ThemKülügyi Szemle, no. 2, 2019Details

Category: cikkLanguage: Hungarian

The paper examined the question of how the historically rooted, long-term differences occured in the today’s European Union. It reviewed how the development of the Union, and then the new institutions created in crisis management had bridged or deepened that division. Finally, it provided a few propositions on what could be done on long-term to manage these East-West tensions, and to develop the efficiency of the cohesion in the Union.

Without a map and orientationKülgazdaság, vol. 63, no. 5-6, 2019Details

Academic monthly of KOPINT FoundationCategory: cikkLanguage: Hungarian

Ez az írás azt a ma még egyértelműen hipotetikus kérdést teszi föl, hogy milyen tényezők valószínűsíthetik Magyarország esetleges kilépését az Európai Unióból. A brit kiszakadás 2013 és 2019 közötti tapasztalatai számos párhuzamosság megfogalmazására adnak módot. A tételmondat az, hogy ami néhány éve még elképzelhetetlen volt, a politikai folyamat összetevőinek megváltozása okán a lehetséges birodalmába került, a hatékony tagság ma már nem axiomatikusan adott Magyarország számára.

Introduction to the special issue on Globalization, migration and the EUMagyar Tudomány, vol. 177, no. 1, January, 2019Details

Category: cikkLanguage: Hungarian

The set of articles published below offers a multidisciplinary approach to migration as a global issue and its impact on European integration. Summing up facts and figures it proves that the common public discourse on the issue is increasingly detached from realities, thus most popular policy suggestions are not really helpful on the ground.

The cometh of a happy year?Új Ember, January 6, 2019Details

Category: cikkLanguage: Hungarian

Mint minden évben, 2019-ben is arra számítunk, hogy a megelőző éveknél jobban sikerül majd az új év. Pedig 2017 és 2018 magasra tette a lécet. A bérek 10 százalékot meghaladó növekedése, a foglalkoztatás Európai Unióban kitűzött 70 százalékos mértékének elérése, a munkanélküliségnek a rendszerváltozást megelőző éveket idéző, 3,8 százalékos mértéke az egész kontinensen figyelemre méltó teljesítménynek számít.

The 21st century in the economics of the worldKöz-Gazdaság, vol. 13, no. 2, 2018Details

Category: cikkLanguage: Hungarian

This paper is about to explore the futuristic question of the future in the science of economics in 21st century. After the first descriptive part, in the second part we have a look at the benefit of crisis, the trends of renewal and heterodoxy. In the third part we consider the non-mainstream trends that cannot be considered alternatives and try to forecast despite its riskiness. Our conclusion is optimistic: in every field of sciences and art there is a breakthrough and as a result, the content of heterodoxy will be constantly changing.

A Reckoning of AccountsHungarian Review, vol. 9, no. 6, 2018Details

Category: cikkLanguage: English

Péter Ákos Bod is undoubtedly one of the most diligent economists working in Hungary today. During a career of more than four decades to date, not once has he missed an opportunity – or the self-imposed duty – to share his thoughts, feelings, observations and suggestions for improvement with his colleagues and the public at large. For the past ten years alone, he has published several monographs on economic policy and theory (2008, 2010, 2011, 2014). His book under review here is his fifth volume published on the subject within the span of a single decade.

Capital market Union or Freedom Fight in the EU?Közgazdasági Szemle, vol. 65, no. 5, 2018Details

Category: cikkLanguage: Hungarian

Az Európai Unió válságkezelése során egy sor új, nemzetek feletti szabály és eljárás jött létre, mindenekelőtt a költségvetési és bankuniónak nevezett intézkedési együttes. Ezek már ma is a közös költségvetés hétévi összegénél nagyobb érték felett rendelkeznek, ráadásul a rendszerszinten meghatározó pénzintézetek közös felügyelet és szabályozás alá kerültek. A 2019 novemberéig hivatalban lévő Bizottság is szorgalmazta, hogy még mandátumának lejárta előtt kerüljön sor a 2014 óta működő bankunió tőkepiaci unióval történő kiegészítésére. Ezek az újítások értelemszerűen csak az euróövezet tagjait érintik. A valutaunión kívül rekedtek – így a visegrádi államok és a skandinávok – számára marad a „szabadságharc”, a döntési hatáskörök védelme párhuzamosan a védőháló elutasításával.

Institutional and mainstream economicsKözgazdasági Szemle, vol. 65, no. 1, pp. 1-23, 2018Details

Category: cikkLanguage: Hungarian

Ez az írás az intézményi közgazdaságtan és a főáram közel hét évtizedes, ellentmondásos viszonyát tekinti át. A középpontban az összehasonlító megközelítés áll, amelynek fejlődését legkiválóbb képviselője, Kornai János munkásságán keresztül mutatjuk be. Jó három évtizede szerte a világon az általános egyensúlyi megközelítés és a racionális várakozások elmélete képviseli a – neoklasszikus szintézis jelentette – főáramot. Az utóbbit a Kenneth J. Arrow és Gérard Debreu fémjelezte iskola, a tucatnyi kiadást megért, Samuelson–Nordhaus-szerzőpáros és Mankiw Magyarországon is használt tankönyvei, valamint az évtizedünkben a gazdaságpolitikában irányadóvá vált új keynesi irányzat jelenítik meg. Kutatási kérdésünk az, hogy miért nem jött létre termékenyebb és közvetlenebb kapcsolat a két irányzat között? Miért nem hozott létre párbeszédet kettejük között a rendszerváltozás és a 2007–2009. évi pénzügyi válság elemzése? Hipotézisünk szerint a valósággal kapcsolatos ismeretelméleti-felfogásbeli eltérések olyan mélyek, hogy azok áthidalhatatlan módszertani szakadékhoz vezettek. A tudomány versengő megközelítései ezért sem elegyíthetők tetszés szerint.