Downloads

Institutional and mainstream economicsKözgazdasági Szemle, vol. 65, no. 1, pp. 1-23, 2018Details

Category: cikkLanguage: Hungarian

Ez az írás az intézményi közgazdaságtan és a főáram közel hét évtizedes, ellentmondásos viszonyát tekinti át. A középpontban az összehasonlító megközelítés áll, amelynek fejlődését legkiválóbb képviselője, Kornai János munkásságán keresztül mutatjuk be. Jó három évtizede szerte a világon az általános egyensúlyi megközelítés és a racionális várakozások elmélete képviseli a – neoklasszikus szintézis jelentette – főáramot. Az utóbbit a Kenneth J. Arrow és Gérard Debreu fémjelezte iskola, a tucatnyi kiadást megért, Samuelson–Nordhaus-szerzőpáros és Mankiw Magyarországon is használt tankönyvei, valamint az évtizedünkben a gazdaságpolitikában irányadóvá vált új keynesi irányzat jelenítik meg. Kutatási kérdésünk az, hogy miért nem jött létre termékenyebb és közvetlenebb kapcsolat a két irányzat között? Miért nem hozott létre párbeszédet kettejük között a rendszerváltozás és a 2007–2009. évi pénzügyi válság elemzése? Hipotézisünk szerint a valósággal kapcsolatos ismeretelméleti-felfogásbeli eltérések olyan mélyek, hogy azok áthidalhatatlan módszertani szakadékhoz vezettek. A tudomány versengő megközelítései ezért sem elegyíthetők tetszés szerint.

Comparative economics and the mainstreamEconomics and Business Review, vol. 17, no. 3, pp. 90-109, 2017Details

Category: cikkLanguage: English

This essay reviews the complex love-hate relationship between comparative economics, as represented by its most outstanding representative, János Kornai, and mainstream economics, based on rational expectations and general equilibrium the-orizing, as represented by Kenneth Arrow and his disciples Paul Samuelson, Olivier Blanchard and the New Keynesian line adopted by the IMF under his reign. The ulti-mate question is why the interaction has not been more productive and direct over the decades? Why has the post-communist era not brought about a rapprochement? The essay reviews major milestones presented in academic volumes in the oeuvre of Kornai through the decades. It highlights a special form of micro-founded macroeconomics, whose epistemological features are distinct from that of the neoclassical synthesis.

A turn in Hungarian EU relations?Figyelő, vol. 56, no. 17, pp. 14-15, 2017Details

Category: cikkLanguage: Hungarian

A Széll Kálmán-terv második kiadásával és a kormányfő brüsszeli tárgya-lásával vélhetőleg új szakaszba került Magyarország és a nemzetközi szervezetek kapcsolata. Ez a viszony sosem volt felhőt-len az IMF-be történt három évtizeddel ez-előtti belépésünk, illetve a másfél évtized várakozás után megvalósult uniós tagság óta. Ez nem is meglepő, hiszen az ország minden-kori kormányzatát a belpolitikai szempontok és erőviszonyok vezérlik, míg a nemzetközi szervezeteket a globális folyamatok és saját értékrendjük. Meg persze nem jelentéktelen mértékben önérdekük és annak aktuális értelmezése.

The EU at Sixty: A Watershed or Business as Usual? (Comparing Grexit to Brexit)Acta Oeconomica, vol. 66, pp. 63-76, 2016Details

Category: cikkLanguage: English

This essay is an attempt to put two major events in a broader perspective. Comparing the two dominant discourses, we attempt to address the meaning and thus the strategic options of European integration at a time of crisis. A political economy approach is adopted to explain the different dynamics of the two cases and to specify conditions for a more effi cient integration in the years to come. Some proposals for policy reform conclude.

Economics and EthicsKöz-Gazdaság, vol. 11, no. 4, 2016Details

Category: cikkLanguage: Hungarian

Ez a rövid írás – a teljesség igénye nélkül – azt a kérdést vizsgálja, hogy a közgazdasági gondolkodás és a gazdasági gyakorlat számára milyen támpontokat adhat a kereszténység értékrendje. És fordítva: milyen közgazdasági összefüggések váltak a világ és a gazdaság gondjai iránt nem közömbös, konstruktív vallási gondolkodás részévé a globális pénzügyi válságot követően.

The Hungarian paradox – reflexions ont he Long RunEducatio, vol. 26, no. 4, 2016Details

Category: cikkLanguage: Hungarian

Ez az írás a 2010 utáni időszak eredményeinek és gondjainak vázlatos számbavételével arra a kérdésre keresi a választ, ami a legtöbb magyar polgárt és elemzőt hosszabb ideje foglalkoztatja. Miképp lehet az, hogy miközben a kormányzat lényegében minden maga elé tűzött célt elért, ugyanez a társadalom és a gazdaság egészéről aligha mondható el. Módszerünk az üzleti tudományokban bevett SWOT elemzés, vagyis az erősségek, a gyengeségek, a lehetőségek és veszélyek számbavételén alapuló előre tekintés.

Innovations and Regress in Economic TheoryZeitschrift für Staats- und Europawissenschaften, vol. 14, no. 1, pp. 80-99, 2016Details

Category: cikkLanguage: English

Inspired by the 2015 IMFAnnualReseach Conference on ’Unconventional monetary policies’ we ask how far interpretation and generalization ofmajorpolicy innovationsfollowing the Great Recession of 2007-2009, have been recieved inthe sanctuary of economics and its education through the ’global economics program’ for PhDs. We survey a series oftheoretical and methodological innovations which may be seen as building blocs for an emerging new, more policy relevant paradigm.

After all, whose Academy is it?Magyar Tudomány, vol. 175, no. 9, pp. 1113-1137, September, 2015Details

Category: cikkLanguage: Hungarian

Írásunk célja felhívni a figyelmet arra, hogy Akadémiánk működésében egy idő óta visszaszorulóban van a köztestületi, és egyre erősödik a hivatali jelleg, ami egyrészt a szabályzatokban található joghézagoknak és értelmezési zavaroknak, illetve következetlenségeknek tudható be, másrészt összefügg a képviseleti demokrácia korlátozott érvényesítésével a gyakorlatban, ami a vezetők és vezetettek közös felelőssége. Mindez a tudományosság és a célirányosság gyengüléséhez vezet.

The revival of European economics - reflections on PikettyVilággazdaság, April 22, 2015Details

Category: cikkLanguage: Hungarian

Gyakorta hallhatjuk – különösen a magukra sokat adó körök némelyikében –, hogy a világ perifériáján, ahol mi élünk, nem lehet és így nem is érdemes a tudomány nagy kérdéseivel foglalkozni. Számunkra úgyis csak az újrafelfedezés vagy épp a másolás jut. Amerikából fúj a passzátszél, így ha sikerül onnan valamit lecsippenteni, már az is szép teljesítmény. És a tudomány művelésének is az a módja, amit az amerikai Nobel-díjasok némelyike művel: számtalan rövid cikkecske, lehetőleg számtalan társszerzővel, mikroszkóppal alig látható nagyságú – társadalmilag lehetőleg érdektelen – témákról.

A Breakthrough in Global Economics - or Not?Köz-Gazdaság, vol. 10, no. 3, 2015Details

Category: cikkLanguage: Hungarian

Ez a tanulmány azt vizsgálja meg, hogy a világ közgazdaság-tudományában a válságokat követően végbement-e, s ha nem, mikorra mehet végbe egy alapvető, a paradigmára és a módszerekre is kiterjedő változás? Megállapítható,hogy jelentős változások indultak el, mind a Nobel-díjak, mind pedig a vezetőlapok kínálata tekintetében, amihez a könyvkiadók is csatlakoztak. Ugyanakkor a jelentősebb, minőségi változásoknak szerkezeti, intézményi és szervezeti akadályai vannak, amiket a kuhni elmélet szerint negyedszázados léptékben lehet majd meghaladni.

Federal Europe or Europe of nations? On the Systemic Consequences of Financial Crisis managementMagyar Szemle, vol. 24, no. 7-8, 2015Details

Category: cikkLanguage: Hungarian

Ez a cikk azt a feloldhatatlan ellentétet vizsgálja, ami az Európai Uniót mai formájában létrehozó Lisszaboni Szerződés és a 2009–2015 közti időszakban végbe vitt válságkezelő intézkedések közt jött létre. Míg az előbbi határozottan a kormányköziség, utóbbiak a nemzetek felett is ég talaján állnak. A feszültség rövid távon pragmatikus kompromisszumoknak látszó lépéseket jelent, amelyek jellegükben alapvetően módosítják az unió politikai lényegét.

Unorthodoxy versus heterodoxy in economics?Jogtudományi Közlöny, vol. 70, no. 9, 2015Details

Category: cikkLanguage: Hungarian

Glass Half Full / The First Decade of Hungary in the EUKözgazdasági Szemle, vol. 61, no. 4, 2014Details

Category: cikkLanguage: Hungarian

A szerző Magyarország EU-tagságának első évtizedét tekinti át összegző jelleggel, vagyis a nagyszámú, korábban közreadott részelemzés eredményeit ismertnek véve. A sikerek, az elszalasztott lehetőségek és kudarcok számbavétele után a szerző a teljesség és a véglegesség igénye nélkül mérleget készít. Alapvető meglátása, hogy Magyarországnak az EU-n belül lényegesen nagyobb lehetősége volt és lesz is a fenntartható fejlődésre, mint ha a „kívül tágasabb” felé venné az irányt, és a külgazdasági stratégia sikerét az Európán kívüli térségek részarány-növelésével közelítené.

How reliable is scientometric to judge academic performance?Magyar Tudomány, vol. 174, no. 4, 2014Details

Category: cikkLanguage: Hungarian

Ez az írás két részből áll. A cikk első része a tudományos teljesítmények felmérésének elveit, módszereit és időszerű problémáit tár­gyalva az értékelő tudománymetria gyakor­latának eltorzulását, a teljesítmény­értékelés egyoldalú és leegyszerűsítő módját, a mennyiségi szemlélet szinte világszerte tapasztalható eluralkodását veszi kritikai vizsgálat alá. A második rész e kritika fényében tekinti át a tudományos teljesítmények mérésének ide­haza, az MTMT keretében kialakuló, egyelő­re még számos fogyatékossággal, illetve hiá­nyossággal terhes gyakorlatát, egyszersmind sürgetve néhány indokolt változtatás elvégzését.

Developmental Perspectives On EuropeSociety and Economy, vol. 36, no. 1, 2014Details

Category: cikkLanguage: English

The crisis of 2008–2009 has ended, stockmarkets skyrocketed in 2012–2013, while growth of the real sector remained sluggish in Europe. This article attempts to explain the latter puzzle. Analyzing long term factors, the costs of short-termism in crisis management become obvious. The limitations of EU as a growth engine are highlighted.

Report on the inaugural speech to the Hungarian Academy of SciencesMagyar Hírlap, November 27, 2013Details

center-right dailyCategory: cikkLanguage: Hungarian

Véglegesítette tegnapi ülésén az Országgyűlés a jövő évi költségvetés fő számait. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke szerint teljesíthető a kormány 2014-es 2,9 százalékos GDP-arányos hiány- és két százalékos növekedési célja, és reális lehet az adósságmutató tervezett javulása is.