Downloads
Category: interjúLanguage: Hungarian
A Közép-európai Egyetem (CEU) Határtalan tudás című sorozatának november 4-i előadásai a gazdasági válságok természetével, működési mechanizmusával, előzményeivel, következményeivel és gazdasági hasznával foglalkoznak. A rendezvény fő előadója Csaba László akadémikus, a CEU közgazdász professzora, akit a Qubit arról kérdezett, hogyan hat kölcsönösen egymásra gazdaság és politika, mikor jön és milyen következményekkel járhat a következő nagyobb gazdasági válság. A Qubit a Határtalan tudás médiapartnere.
Category: interjúLanguage: Hungarian
Az önkormányzati választásokon nem várható ellenzéki áttörés, utána viszont van esély arra, hogy a szigorodó gazdasági és uniós környezet hatására veszít népszerűségéből a jelenlegi hatalom. Ha sikerül a Fideszből kiábrándult polgárságnak hihető alternatívát nyújtani, s egységesen fellépni az ellenzéknek, akkor 2022-ben van esély a kormányváltásra. Ideje lenne, mert nyugaton mostanra egyre jobban azonosítják az országot az Orbán-rendszerrel – nyilatkozta a Magyar Hangnak Csaba László közgazdász professzor, akadémikus.
Category: interjúLanguage: Hungarian
Háromszorosan is a bőrén érzi a kormányzati nyomásgyakorlást Csaba László: oktat az elüldözött CEU-n és az önfinanszírozóvá tett Corvinuson, valamint akadémikusként tanúja az MTA megalázásának is.
Category: interjúLanguage: Hungarian
Semmi meglepő nincs a hírben, hiszen már egy évvel ezelőtt kinyilvánította a kormány, illetve Palkovics László miniszter, hogy az MTA kutatóintézetei jobb helyen vannak az Akadémián kívül. A miniszter úr sokszor nyilatkozott a témában, hogy át kívánja venni és szervezni az intézményeket, általam nem ismert szempontok alapján – nyilatkozta a Magyar Hangnak Csaba László, akadémikus annak kapcsán, hogy augusztus elsejével a kormány elveheti az intézményhálózatot a Magyar Tudományos Akadémiától.
Category: interjúLanguage: Hungarian
„Az uniós források pörgetik a magyar gazdaságot? Mit pörget a négyes metró, s mit pörget a területalapú támogatás, főleg, ha parlagoltatásra fizetik?” – kérdezi interjúnkban a CEU egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Orbán Viktor korábbi tanácsadója.
Category: interjúLanguage: Hungarian
Egyre inkább kívülről a meg nem ismerhető, informális döntéshozatal uralja a magyar gazdaságpolitikát: rengeteg ügy csúszik a legfelsőbb szintre, ahol központosítva, személy- és akaratelven születnek meg a legfontosabb döntések. Ez erősen hasonlít arra, ahogyan a hetvenes években mentek a dolgok, amikor a valóban fontos dolgokat sosem akarták kimondani vagy leírni.
Category: interjúLanguage: Hungarian
Egyre gyanakvóbb szemmel néznek külföldön hazánkra azt követően, hogy harmadszor is felhatalmazást kapott a kormányzásra az illiberális államot építő pártkoalíció. Egyetlen mutatóban sem tudunk kitűnni a régió országai közül, mert alacsony a termelékenység, gyenge a versenyképesség. A növekedés lassulása várható, mert el sem kezdtük a tudás alapú társadalom építését – nyilatkozta a Magyar Hangnak Csaba László közgazdász, akadémikus.
Category: interjúLanguage: Hungarian
Több ezermilliárdnyi euró ömlene Magyarországra, ha a kormány nem a „migránsozással”foglalkozna, hanem az európai pénzpiac hazai hálózatának kiépítésén fáradozna. Érdekeinket ugyanis nem a Brüsszel ellen folytatott háborúskodás szolgálja, hanem az, ha részesei lennénk az európai tőkepiac és bankunió létrehozásának, ami végre komoly esélyt teremtene a gyors felzárkózásra – állítja Csaba László, a CEU és a Corvinus Egyetem professzora. A közgazdász legújabb könyvében (Gazdaság – válság – világ) arra keresi a választ, hogy az elmúlt években a rendszerváltoztató országok közül egyesek miért tudtak, mások viszont – köztük Magyarország – miért képtelenek felzárkózni a Nyugathoz, s miért maradunk el a szomszédos országoktól is.Csaba László, az Orbán-kormány egykori tanácsadója először lapunknak nyilatkozik korábbi szerepéről. Mint mondja: „hinni akartuk, hogy csak jobb lehet, miközben már rosszabb volt.”
Category: interjúLanguage: Hungarian
Alapvetően külső tényezők, az EKB laza monetáris politikája és az alacsony olajár teremtette meg az idei évben a magyar gazdaság sikereinek egyik alapját. Ez az év egyedi és megismételhetetlen volt, ennek azonban vége, lassulni fog a magyar növekedés– nyilatkozta a Növekedés.hu-nak Csaba László, közgazdász, egyetemi tanár, akadémikus.
Category: interjúLanguage: Hungarian
Az elmúlt harminc év gazdaságtörténetének legfontosabb hozadéka, hogy Magyarország hátrahagyta a szocialista örökséget, kijutott egy összeomló rendszerből, és visszakerült az emberi fejlődés főirányába, az európai kulturális, gazdasági, katonai közösségbe. Az igazi csoda a rendszerváltozáskor és az uniós csatlakozáskor is elmaradt ugyan, de Csaba László, a CEU professzora szerint nemcsak a vágyainkban, hanem a lehetőségeinkben is benne van, hogy jobbak legyünk annál, amilyenek vagyunk. Mindez csak azért nem következik be, mert a döntéseinkkel korlátozzuk a saját mozgásterünket. A közgazdásszal legújabb könyve, az Éghajlat kiadó gondozásában megjelent Válság – Gazdaság – Világ kapcsán beszélgettünk.
Category: interjúLanguage: Hungarian
Év végéig rendeződnie kell a CEU ügyének, az orbáni gazdaságpolitika elhibázott, az MTA függetlensége veszni látszik a Népszavának nyilatkozó Csaba László akadémikus szerint.
Category: interjúLanguage: Hungarian
Kezdő újságíró gondatlansága miatt kerülhetett fel, majd később le a Soros-listáról Csaba László közgazdász, akadémikus. Szerinte a Közép Európai Egyetem (CEU) továbbra is folytatja az oktatást Budapesten. A CEU és a Corvinus professzora túlzottan optimistának tartja Varga Mihály 4-4,5 százalékos hosszú távú növekedési előrejelzését, már csak azért is, mert a magyar versenyképesség gyenge és a termelékenység alacsony. Ugyanakkor a pénzügyminiszter józanságára utal az, hogy – érezvén a szinte biztos válság előszelét – már nem beszél a választáskor beígért adócsökkentésről. Nagy kérdés viszont, hogy az ő akarata, vagy Matolcsy György jegybankelnök elképzelései érvényesülnek a gazdaságpolitikában, ahogy eddig történt.
Category: interjúLanguage: Hungarian
A Figyelő Soros-listáján is szereplő CEU-professzor nem hiszi, hogy Orbán Viktor ki akarná vezetni Magyarországot az EU-ból, ugyanis szerinte a miniszterelnök évek óta azon dolgozik, hogy ő legyen az Európai Bizottsággal szembemenők élharcosa. Csaba László úgy véli, az országra a legnagyobb veszélyt Orbán elbizakodottsága jelenti.
Category: interjúLanguage: Hungarian
Az első döbbenetet a felháborodás, majd a szolidaritás váltotta fel, miután az egykor jobb napokat látott Figyelő című hetilap nemzetközi hírű magyar tudósokat, civileket és jogvédőket igyekezett a „Soros-bérencek”közé sorolni. A közgazdászok mellé állt a Corvinus Egyetem komplett tanszéke, mert mint írják: megvédik Csaba Lászlót, Chikán Attilát, és Kornai Jánost, akik nemcsak a magyar közgazdasági szakma ikonjai, de nemzetközi szinten is a legkiválóbbak közé tartoznak. A Független Hírügynökségnek nyilatkozó Csaba László szerint a lajstromozás, a félelemkeltés eszköze, ami soha nem indul el magától.
Category: interjúLanguage: Hungarian
„Magyarország ma tele van halmozódó feszültséggel, de ez nem az idén április 8-án fog robbanni. Hogy mikor, nem tudni, szerintem 2-3 éven belül” – állítja Csaba László, egyetemi tanár, akadémikus. Orbán egykori tanácsadója a Független Hírügynökségnek levezette, hogy nálunk miért nem alakulhat ki putyini rendszer. „Az, hogy a Fidesznek ilyen agresszív a kampánya, az, hogy azt sulykolják, hogy sorsdöntő a mostani választás – nos, ez nem más, mint, hogy tudatában vannak saját gyengeségüknek” – véli. Már nincs mit elosztani, nincs mit ígérni – tisztára a nyolcvanas évek köszönnek vissza, amikor ideológiailag kiürült a rendszer, szervezetileg nem működött már normálisan, az elnyomó szervek nem működtek, az önkényuralom kultusza pedig hiányzik. Pedig 2010-ben adódott egy esélye Orbánnak, de ő egy tál lencséért eladta. Hogy miért? Csaba László szerint minden lépésre, fordulatra van egyenkénti magyarázat, de az egész folyamatra nincs.
Category: interjúLanguage: Hungarian
A kormány látványos sikerként könyveli el a magyar gazdaság tavalyi évét, az ideiről pedig azt mondja: kiegyensúlyozott és fenntartható pálya mentén dinamikusan bővülhet, s látóhatáron belülre kerülhet a teljes foglalkoztatottság. Bod Péter Ákos és Csaba László közgazdászprofesszorok azonban úgy látják, bár valóban vannak olyan gazdasági mutatók, amelyek a folyamatok együtthatásából kiemelve, önmagukban kommunikálva kifejezetten jól mutatnak, és az is igaz, hogy sok magyar erőn felül teljesít, már idén is vannak kockázatai a növekedésnek. Hosszabb távon pedig a kiegyensúlyozott és fenntartható gazdasági pálya inkább csak remény, mintsem megalapozott várakozás. A nagy hitelminősítőknél Magyarország adósbesorolása azon a szinten van, ahol Horn Gyula miniszterelnöksége idején volt, amikor még sem NATO-, sem EU-tagok nem voltunk. Ami önmagában beszédes.