Downloads

Penny wise, pound foolishNépszava, July 13, 2018Details

Category: interjúLanguage: Hungarian

Év végéig rendeződnie kell a CEU ügyének, az orbáni gazdaságpolitika elhibázott, az MTA függetlensége veszni látszik a Népszavának nyilatkozó Csaba László akadémikus szerint.

The bubble is to burstMagyar Hang, June 22, 2018Details

Category: interjúLanguage: Hungarian

Kezdő újságíró gondatlansága miatt kerülhetett fel, majd később le a Soros-listáról Csaba László közgazdász, akadémikus. Szerinte a Közép Európai Egyetem (CEU) továbbra is folytatja az oktatást Budapesten. A CEU és a Corvinus professzora túlzottan optimistának tartja Varga Mihály 4-4,5 százalékos hosszú távú növekedési előrejelzését, már csak azért is, mert a magyar versenyképesség gyenge és a termelékenység alacsony. Ugyanakkor a pénzügyminiszter józanságára utal az, hogy – érezvén a szinte biztos válság előszelét – már nem beszél a választáskor beígért adócsökkentésről. Nagy kérdés viszont, hogy az ő akarata, vagy Matolcsy György jegybankelnök elképzelései érvényesülnek a gazdaságpolitikában, ahogy eddig történt.

The PM wishes to play internationally, but over-confidence may be self-defetain168 Óra, April 23, 2018Details

Category: interjúLanguage: Hungarian

A Figyelő Soros-listáján is szereplő CEU-professzor nem hiszi, hogy Orbán Viktor ki akarná vezetni Magyarországot az EU-ból, ugyanis szerinte a miniszterelnök évek óta azon dolgozik, hogy ő legyen az Európai Bizottsággal szembemenők élharcosa. Csaba László úgy véli, az országra a legnagyobb veszélyt Orbán elbizakodottsága jelenti.

“They have found me, whenever they needed, but now am being blacklisted” - an interview to Ernő kardos.FüHü, April 16, 2018Details

Category: interjúLanguage: Hungarian

Az első döbbenetet a felháborodás, majd a szolidaritás váltotta fel, miután az egykor jobb napokat látott Figyelő című hetilap nemzetközi hírű magyar tudósokat, civileket és jogvédőket igyekezett a „Soros-bérencek”közé sorolni. A közgazdászok mellé állt a Corvinus Egyetem komplett tanszéke, mert mint írják: megvédik Csaba Lászlót, Chikán Attilát, és Kornai Jánost, akik nemcsak a magyar közgazdasági szakma ikonjai, de nemzetközi szinten is a legkiválóbbak közé tartoznak. A Független Hírügynökségnek nyilatkozó Csaba László szerint a lajstromozás, a félelemkeltés eszköze, ami soha nem indul el magától.

A snapshot view on the Hungarian Academy of SciencesMagyar Tudomány, vol. 178, no. 4, April, 2018Details

Category: recenzióLanguage: Hungarian

Ritkán fordul elő az, hogy nagy és vitatott kérdésekben külön megbízás és hivatalos felkérő nélkül születik átfogó elemzés. A jelen mű esetében vélhetőleg leginkább a helyzet hozta úgy, hogy tanulmánykötetnyi elemzés gyűlt össze a magyar tudományosság legfőbb intézményének állapotáról.

There may be an implosion in 2-3 yearsFüHü, February 26, 2018Details

Category: interjúLanguage: Hungarian

„Magyarország ma tele van halmozódó feszültséggel, de ez nem az idén április 8-án fog robbanni. Hogy mikor, nem tudni, szerintem 2-3 éven belül” – állítja Csaba László, egyetemi tanár, akadémikus. Orbán egykori tanácsadója a Független Hírügynökségnek levezette, hogy nálunk miért nem alakulhat ki putyini rendszer. „Az, hogy a Fidesznek ilyen agresszív a kampánya, az, hogy azt sulykolják, hogy sorsdöntő a mostani választás – nos, ez nem más, mint, hogy tudatában vannak saját gyengeségüknek” – véli. Már nincs mit elosztani, nincs mit ígérni – tisztára a nyolcvanas évek köszönnek vissza, amikor ideológiailag kiürült a rendszer, szervezetileg nem működött már normálisan, az elnyomó szervek nem működtek, az önkényuralom kultusza pedig hiányzik. Pedig 2010-ben adódott egy esélye Orbánnak, de ő egy tál lencséért eladta. Hogy miért? Csaba László szerint minden lépésre, fordulatra van egyenkénti magyarázat, de az egész folyamatra nincs.

John D. Mueller: Redeeming EconomicsVigília, 2018Details

Category: recenzióLanguage: Hungarian

The bubble can burst any time168 Óra, January 12, 2018Details

Category: interjúLanguage: Hungarian

A kormány látványos sikerként könyveli el a magyar gazdaság tavalyi évét, az ideiről pedig azt mondja: kiegyensúlyozott és fenntartható pálya mentén dinamikusan bővülhet, s látóhatáron belülre kerülhet a teljes foglalkoztatottság. Bod Péter Ákos és Csaba László közgazdászprofesszorok azonban úgy látják, bár valóban vannak olyan gazdasági mutatók, amelyek a folyamatok együtthatásából kiemelve, önmagukban kommunikálva kifejezetten jól mutatnak, és az is igaz, hogy sok magyar erőn felül teljesít, már idén is vannak kockázatai a növekedésnek. Hosszabb távon pedig a kiegyensúlyozott és fenntartható gazdasági pálya inkább csak remény, mintsem megalapozott várakozás. A nagy hitelminősítőknél Magyarország adósbesorolása azon a szinten van, ahol Horn Gyula miniszterelnöksége idején volt, amikor még sem NATO-, sem EU-tagok nem voltunk. Ami önmagában beszédes.

Economic placeboVálasz.hu, January 10, 2018Details

Category: interjúLanguage: Hungarian

Ha a Fidesz nyeri a választásokat, folytatódik a rögtönzésekre és az újraelosztásra épülő gazdaságpolitika, amely se nem unortodox, se nem eredményes – mondja Csaba László. A Közép-európai és a Corvinus Egyetem tanára, az Orbán-kormány volt tanácsadója a CEU jövőjéről is beszél.

The 21st century in the economics of the worldKöz-Gazdaság, vol. 13, no. 2, 2018Details

Category: cikkLanguage: Hungarian

This paper is about to explore the futuristic question of the future in the science of economics in 21st century. After the first descriptive part, in the second part we have a look at the benefit of crisis, the trends of renewal and heterodoxy. In the third part we consider the non-mainstream trends that cannot be considered alternatives and try to forecast despite its riskiness. Our conclusion is optimistic: in every field of sciences and art there is a breakthrough and as a result, the content of heterodoxy will be constantly changing.

A Reckoning of AccountsHungarian Review, vol. 9, no. 6, 2018Details

Category: cikkLanguage: English

Péter Ákos Bod is undoubtedly one of the most diligent economists working in Hungary today. During a career of more than four decades to date, not once has he missed an opportunity – or the self-imposed duty – to share his thoughts, feelings, observations and suggestions for improvement with his colleagues and the public at large. For the past ten years alone, he has published several monographs on economic policy and theory (2008, 2010, 2011, 2014). His book under review here is his fifth volume published on the subject within the span of a single decade.

Capital market Union or Freedom Fight in the EU?Közgazdasági Szemle, vol. 65, no. 5, 2018Details

Category: cikkLanguage: Hungarian

Az Európai Unió válságkezelése során egy sor új, nemzetek feletti szabály és eljárás jött létre, mindenekelőtt a költségvetési és bankuniónak nevezett intézkedési együttes. Ezek már ma is a közös költségvetés hétévi összegénél nagyobb érték felett rendelkeznek, ráadásul a rendszerszinten meghatározó pénzintézetek közös felügyelet és szabályozás alá kerültek. A 2019 novemberéig hivatalban lévő Bizottság is szorgalmazta, hogy még mandátumának lejárta előtt kerüljön sor a 2014 óta működő bankunió tőkepiaci unióval történő kiegészítésére. Ezek az újítások értelemszerűen csak az euróövezet tagjait érintik. A valutaunión kívül rekedtek – így a visegrádi államok és a skandinávok – számára marad a „szabadságharc”, a döntési hatáskörök védelme párhuzamosan a védőháló elutasításával.

Fiscal and Banking Union: a Watershed in Multi-Speed EuropeHALMAI Péter, szerk: Member State integration models in the EU, 2018Details

Pécs, Dialóg CampusCategory: könyvfejezetLanguage: Hungarian

Írásunk arra a kérdésre keresi a választ, hogy a Költségvetési és Bankunió/a továbbiakban: KBU/ eddigi működési tapasztalatai és a várható kiegészítő intézkedések mennyiben jelentenek új szakaszt az európai integráció fejlődésében. Megállapítja, hogy a nemzetek fölötti döntéshozatalnak olyan új rendje jött létre, amiből csak Brexit révén lehet kilépni. Ezzel szemben a “kívül is levők, belül is levők” számára a költségek halmozódnak, míg a haszon elmarad. A KBU a többsebességes Európa korábban is létezett gyakorlatát formális-intézményi szintre emeli. A kimaradókra az örök cserejátékos szerepe vár, pénzügyi sérülékenységgel és az érdemi nagy döntésekből történő intézményes kimaradással.

Comparative transition studies: past, present, futureConflict and Integration as Conditions and Processes in Transition Societies in Eastern Europe and East Asia, 2018Details

Seoul National University PressCategory: könyvfejezetLanguage: English

This paper is an attempt to present the broad picture of three decades of studying systemic change of Central and Eastern Europe in a comparative perspective. Relying on broader economic theory and development economics, in particular the political economy of policy reforms, some preliminary conclusions are drawn which might be relevant from the angle of east Asian countries. Finally some general insights are offered to substantiate the claim on why the comparative approach in general and transition studies in particular will remain relevant both for theory and policy for the decades to come.

Institutional and mainstream economicsKözgazdasági Szemle, vol. 65, no. 1, pp1-23, 2018Details

Category: cikkLanguage: Hungarian

Ez az írás az intézményi közgazdaságtan és a főáram közel hét évtizedes, ellentmondásos viszonyát tekinti át. A középpontban az összehasonlító megközelítés áll, amelynek fejlődését legkiválóbb képviselője, Kornai János munkásságán keresztül mutatjuk be. Jó három évtizede szerte a világon az általános egyensúlyi megközelítés és a racionális várakozások elmélete képviseli a – neoklasszikus szintézis jelentette – főáramot. Az utóbbit a Kenneth J. Arrow és Gérard Debreu fémjelezte iskola, a tucatnyi kiadást megért, Samuelson–Nordhaus-szerzőpáros és Mankiw Magyarországon is használt tankönyvei, valamint az évtizedünkben a gazdaságpolitikában irányadóvá vált új keynesi irányzat jelenítik meg. Kutatási kérdésünk az, hogy miért nem jött létre termékenyebb és közvetlenebb kapcsolat a két irányzat között? Miért nem hozott létre párbeszédet kettejük között a rendszerváltozás és a 2007–2009. évi pénzügyi válság elemzése? Hipotézisünk szerint a valósággal kapcsolatos ismeretelméleti-felfogásbeli eltérések olyan mélyek, hogy azok áthidalhatatlan módszertani szakadékhoz vezettek. A tudomány versengő megközelítései ezért sem elegyíthetők tetszés szerint.