Downloads

No longer in the inner circle168 Óra, April 3, 2017Details

Category: interjúLanguage: Hungarian

A CEU ügye modellezi, hogyan folyik a döntéshozatal a mai Magyarországon: a bolha fülén lévőpattanással kezdtek játszani, és sikerült kihívniuk maguk ellen az egész világot – mondta lapunknak adott interjújában Csaba László. A Közép-európai Egyetem professzora, az MTA doktora szerint a miniszterelnökhöz alig jut el megalapozott szakmai visszacsatolás, a kormány pedig úgy viselkedik, mint egy kamasz: beül az autóba, kétszázötvennel száguld, senkitől és semmitől sem fél.

In the middle income trapMagyar Nemzet, April 3, 2017Details

Category: interjúLanguage: Hungarian

A magyar gazdaságnak olyan ipar betelepedésére van szüksége, amely magával hozza a fejlett technológiát, s amelyhez a hazai cégek is kapcsolódhatnak – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjúban Csaba László közgazdász.

Growth can not be generated via spending spreeHeti Válasz, February 2, 2017Details

Category: interjúLanguage: Hungarian

„Nem látni, miből tudná hazánk megduplázni a tavalyi kétszázalékos gazdasági növekedést” – mondja Csaba László. A közgazdász szerint sikert csak az az ország érhet el, amely nem költ látszólag céltalanul, amikor a gazdasági helyzet épp kedvező.

For unorthodox policies EMU is a straightjacketMagyar Hírlap, January 5, 2017Details

center-right dailyCategory: interjúLanguage: Hungarian

Csaba László közgazdászprofesszor: A forint árfolyamát alapvetően nem a fundamentumok, hanem a piaci folyamatok alakítják.

Comparative economics and the mainstreamEconomics and Business Review, vol. 17, no. 3, pp90-109, 2017Details

Category: cikkLanguage: English

This essay reviews the complex love-hate relationship between comparative economics, as represented by its most outstanding representative, János Kornai, and mainstream economics, based on rational expectations and general equilibrium the-orizing, as represented by Kenneth Arrow and his disciples Paul Samuelson, Olivier Blanchard and the New Keynesian line adopted by the IMF under his reign. The ulti-mate question is why the interaction has not been more productive and direct over the decades? Why has the post-communist era not brought about a rapprochement? The essay reviews major milestones presented in academic volumes in the oeuvre of Kornai through the decades. It highlights a special form of micro-founded macroeconomics, whose epistemological features are distinct from that of the neoclassical synthesis.

Islam and the Sword /a review of a book by Gy. Ónody/Külügyi Szemle, vol. 16, no. 2, pp119-122, 2017Details

Category: recenzióLanguage: Hungarian

Economic Policy: Path Dependence and Path Creation (1989-2015)Matthias Morys, ed: The Economic History of Central, East and South-East Europe: 1800 to the Present, 2017Details

London, RoutledgeCategory: könyvfejezetLanguage: English

This chapter addresses fundamental issues of economic policy and systemic change in the post-1989 period. The research question if, when, and to what degree, the broad institutional and policy changes have managed to boost convergence to western Europe. In eight theses, highlighted as sub-chapter headings it attempts to present the big picture. The classical agenda: of Stabilization, Liberalization, Institution-building and Privatization/SLIP serves as a read thread in assessing bits and pieces. Issues of long term path dependency versus impacts of policy choices are discussed. Due to space limitations, country experiences are discussed as illustrations only. In terms of timeline 1989 – the Polish round-table talks and the collapse of the Berlin Wall- then 1999, the NATO intervention in Yugoslavia and the Helsinki EU Counclil on Big Bang enlargement- and finally 2008 – the spillover of the global crisis and its management – are taken as watersheds. While 1999-2008 was a period of real convergence, the post-crisis period it came to a halt in most countries. The final, nineth chapter explains how this relates to the rise of illiberalism.

„The Bologna sytem of higher education should be abolished”Diploma, 2017Details

HVG special issueCategory: interjúLanguage: Hungarian

Az, hogy hároméves tanulás után szerzett papírt diplomának mernek nevezni, az az egyetem teljes leértékelése – mondta a HVG-nek Csaba László közgazdász-akadémikus, a CEU egyetemi tanára.

A turn in Hungarian EU relations?Figyelő, vol. 56, no. 17, pp14-15, 2017Details

Category: cikkLanguage: Hungarian

A Széll Kálmán-terv második kiadásával és a kormányfő brüsszeli tárgya-lásával vélhetőleg új szakaszba került Magyarország és a nemzetközi szervezetek kapcsolata. Ez a viszony sosem volt felhőt-len az IMF-be történt három évtizeddel ez-előtti belépésünk, illetve a másfél évtized várakozás után megvalósult uniós tagság óta. Ez nem is meglepő, hiszen az ország minden-kori kormányzatát a belpolitikai szempontok és erőviszonyok vezérlik, míg a nemzetközi szervezeteket a globális folyamatok és saját értékrendjük. Meg persze nem jelentéktelen mértékben önérdekük és annak aktuális értelmezése.

Only single rate taxes are OKMagyar Hírlap, November 19, 2016Details

center-right dailyCategory: interjúLanguage: Hungarian

Csaba László szerint a járulékcsökkentésre régóta nagy szükség lenne Magyarországon, különben nincs mód a bérek emelésére.

How long will the grace period last?Origo, September 30, 2016Details

Category: interjúLanguage: Hungarian

Az államadósság csökkentése, de legalább növekedésének a megállítása hitelesítheti a gazdaságpolitika megítélését, véli Csaba László akadémikus, aki az Origónak nyilatkozva azt mondta: a jelenlegi kedvező kamatkörnyezetben kimehetünk a piacra a magyar devizakötvényekkel.

Banking and Fiscal Union in Europe: a Solution or a Trap?ATKINSON, A. – HUBER, P. – JAMES, H. – SCHARPF, F. Hrsg: Nationalstaat und Europaeische Union: Eene Bestandaufnahme, June 21, 2016Details

Nomos Verlag, Baden-BadenCategory: könyvfejezetLanguage: English

This paper addresses the insoluable conflict between the letter and spirit of the Lisbon Treaty/TEU 2009 on the one hand and the not so creeping supranationalism, that has emerged from a series of crisis-manging measures at the Community levelin 2008-2015, on the other. While the TEU is firmly grounded in intergovernmentalism, the series of ad-hoc innovations translate into an ever growing supranatio-nalism. The latter is expressed in a programatic fashion inthe Juncker Note of February, 2015. The latter implies a qualitative change in the nature of the EU as we had known before, which was known to be a community of nation-states.

„Investments are about to recoup”Magyar Hírlap, June 2, 2016Details

center-right dailyCategory: interjúLanguage: Hungarian

A felminősítésnek lélektani hatása lesz, ami a külső finanszírozás szigorodása idején válhat igazán fontossá Csaba László szerint.

„Middle classes can not be artificially bred”Heti Válasz, vol. 16, no. 24, June 1, 2016Details

Category: interjúLanguage: Hungarian

Magyarországnak ma nem a menekültválság a gondja, hanem az elmaradott közigazgatás, az egészségügy és az oktatás – állítja Csaba László közgazdász, az MTA rendes tagja 15 év című interjúsorozatunkban.

Hungary grew out of debt trapMagyar Idők, April 28, 2016Details

Category: interjúLanguage: Hungarian

Sokat javultak a makromutatók, s miután a kormánynak nincs komolyan vehető alternatívája, ambiciózusabb célt is ki lehetett volna tűzni, mint a működési hiány nélküli gazdálkodás – erről beszélt a Magyar Időknek Csaba László közgazdász, egyetemi tanár. Mint a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja mondta, a piac a tényeket nézi, s ez ügyben nem állunk rosszul, de a kommunikáció még igencsak hiányos.

Economic Strategy is still LackingMagyar Nemzet, February 9, 2016Details

Category: interjúLanguage: Hungarian

Fennáll a veszélye annak, hogy a magyar gazdaság beleragad a közepes fejlettségi csapdába, mert a kedvező világgazdasági környezet adta lendületet nem használja ki a kormány olyan intézkedések meghozatalára, amelyek növelnék az ország versenyképességét – nyilatkozta lapunknak Csaba László közgazdász, egyetemi tanár. Arról is beszélt, hogy a hatékonyság és a versenyképesség átfogó új reformokat, intézményi és stílusbeli változásokat, a közbizalom megerősítését és a korábbinál átláthatóbb és végiggondoltabb, távlatos gazdaságpolitikát is igényelne.