Könyvek

The Capitalist Revolution in Eastern Europe A contribution to the economic theory of systemic change

Ez a kötet volt az egyik első könyv, ami nem röpirat/tanácsadás/gazdaságpolitikai jelleggel, hanem monografikusan tárgyalta a közép- és kelet-európai térségben végbement rendszer-átalakulást. Az angliai magánkiadónál – ami időközben a világ talán legdinamikusabb tudományos kiadójává vált – meglehetősen ritka módon, kizárólag közép-európai szerzőtől kiadott kötet átfogó módon és elméleti igénnyel tárgyalta a rendszerváltozás sajátosságait. Ebben az elemzésben kísérlet történt a jórészt országspecifikus és szovjetológiai ismeretanyagnak a közgazdaságtan fő áramában kialakult elemzésekkel való szintetizálására, és ennek alapján az átalakulás tapasztalatainak és tanulságainak elméleti igényű általánosítására.

A kötet időtálló eredménye annak kimutatása, hogy a közgazdaságtan fő árama megfelelő közvetítő lépések közbeiktatásval ugyan, de alkalmas egyedi, nem ismétlődő, nagy léptékű történelmi átalakulások értelmezésére is. Ehhez azonban meg kell haladni a kor gondolatvilágát uraló sematikus és leegyszerűsítő megközelítéseket, a mindent egy kaptafára húzó gyakorlatot és az alkalmazási kontextusra tekintettel nem lévő doktrinerséget. Ehhez olyan lépésekre van szükség, amelyek az önfejlődésétől eltérő irányba viszik a közgazdaságtan főáramát, például az optimum keresése, a mennyiségi mutatószámok fetisizálása és az optimálás mint egyetlen vagy legfőbb szempont nem célravezető. Ezel szemben az intézmények – különösen a pénzügyi intézmények – működőképessége és szolid volta, a gazdaság versenyjellegét fönntartó szabályozás, és a piacgazdaságba a civilizáció normáit bevivő politikai és társadalmi intézmények szerepe, valamint az elemző körültekintő alkalmazása együtt vezethetnek sikerre. Az átalakulás minősége sok tekintetben fontosabb, mint sebessége, és így az előrehaladást mérő mutatószámokat is óvatosan kell használni. Az EU és a külföldi befektetések az elemzés szerint csak kiegészíthetik, de nem pótolják a jól működő és táradalmilag bevett otthoni szabályrendet és az ezáltal mozgósított forrásokat.

A kötet címében szereplő forradalom – az elemzés végkövetkeztetéseként – az átfogó minőségi változás szinonímája, nem a vérontásé. A közép-európai térségben végbement fordulat pedig bizonyíthatóan ezt eredményezte, nem pedig a reform és forradalom közti félutat, netán a régi struktúra megőrzése érdekében emelt új homlokzatot csupán, mint a versengő teóriák állították. A közgazdaságtan pedig – főleg az 1997-99 évi ázsiai válságot követően – valóban az intézmények szerepének elismerése irányába haladt.