Könyvek

The New Political Economy of Emerging Europe

Ez a kötet az Európai Unióba történő csatlakozással lezárult átalakulási időszak, 1989-2004 mérlegét vonja meg. Elemzési kerete az, hogy az átalakulás élbolya, az unió tagjává vált országcsoport többé nem írható le egy, múltja rövid szeletét jellemző negatív jelzővel – posztkommunista, volt szocialista vagy átalakuló országok. Ehelyett a feltörekvő piacok heterogén csoportja jelenti a zsinórmértéket elméleti értelemben és a növekedési pálya tekintetében egyaránt.

A kötet az átalakulási teljesítmény statisztikai és fejlődéselméleti elemzésével indít, majd a világgazdasági kapcsolatok új formáját, a transznacionalizálódást vizsgálja. Megállapítja, hogy a világméretű, a regionális és a helyi viszonyok sajátos összjátéka alakítja mind a sikeresek angyali, mind a kudarcosok ördögi körét.

A kötet második része az Európai Unió helyzetével és növekedéspolitikai szerepével foglalkozik. Kiemeli az európai és a globális követelmények eltérését, az unió reformálatlanságának veszélyeit és a Stabilitási és Növekedési Egyezmény, mint az inflációmentes növekedés referenciakeretének jelentőségét. Csak az inflációmentes és a szolid államháztartásra építő növekedés tartható fenn.

E tétel ellenpróbájaként kerül sor a kétezres évek két növekedési sikertörténetét jelentő orosz és kínai eset modellszerű földolgozására és értelmezésére. Mindkét esetben a nem ismételhető tényezők túlsúlyát és a folyamat hosszú távú fönntarthatóságának kérdőjeleit találjuk meghatározónak.

Végül a kötet a tartós növekedés két fő elemét vizsgálja. A magántulajdon csak a megfelelő szabályozás mellett válik a hatékonyságjavítás öngerjesztő forrásává. Másfelől az intézmények közül kiemelésre kerül az, melyek azok, amelyek a növekedés fönntarthatósága szempontjából perdöntőek. Kiemelt szerepet kap a jogállamiság, a részérdekektől elkülönült szakszerű közigazgatás és a stabil, átlátható pénzügyi rendszer, míg a nyersanyagbázis, a földrajzi helyzet, a gazdaságpolitikai aktivizmus/ügyintézés értelemszerűen hátrasorolódik.

A kötet sajátossága a nemzetközi főáramú irodalomhoz és az új fejlődésgazdaságtanhoz történő szerves kapcsolódás, valamint az 1997-97-et követő új fejlődési paradigma, a részvételen alapuló növekedés alkalmazása az átalakuló országokra.