Letöltések

Kelet-nyugati válaszfalak az EU-ban és meghaladásukKülügyi Szemle, 2. szám, 2019Részletek

Kategória: cikkNyelv: magyar

A tanulmány azt a kérdést vizsgálta, hogy a történelmileg adott, hosszú távú eltérések miként képződnek le a mai Európai Unióban. Áttekintette, hogy az Unió fejlődése, majd a válságkezelésben kialakított új intézmények miként hidalták át, vagy épp mélyítették el ezt a megoszlást. Végül néhány javaslatot fogalmazott meg arról, hogy mit lehet tenni hosszabb távon e keletnyugati feszültségek kezelésére, valamint az uniós kohézió hatékonyságának a javítására.

Térkép és iránytű nélkülKülgazdaság, 63. évfolyam, 5-6. szám, 2019Részletek

a KOPINT Konjunktúra Kutatási Alapítvány folyóirataKategória: cikkNyelv: magyar

Ez az írás azt a ma még egyértelműen hipotetikus kérdést teszi föl, hogy milyen
tényezők valószínűsíthetik Magyarország esetleges kilépését az Európai Unióból.
A brit kiszakadás 2013 és 2019 közötti tapasztalatai számos párhuzamosság megfogalmazására
adnak módot. A tételmondat az, hogy ami néhány éve még elképzelhetetlen
volt, a politikai folyamat összetevőinek megváltozása okán a lehetséges birodalmába
került, a hatékony tagság ma már nem axiomatikusan adott Magyarország
számára.

Bevezető - Globalizáció, migráció, Európai UnióMagyar Tudomány, 177. évfolyam, 1. szám, 2019. januárRészletek

Kategória: cikkNyelv: magyar

Az alább közölt összeállítás multidiszciplináris közelítésben vizsgálja a migráció mint globális probléma hatását az európai integrációra. A tények áttekintésével bemutatja, hogy a folyamat értelmezése a közbeszédben elszakadt a valóságtól, ezért kevéssé releváns megoldási kísérletek uralják a közpolitikát.

Eljön-e a víg esztendő?Új Ember, 2019. január 6.Részletek

Kategória: cikkNyelv: magyar

Mint minden évben, 2019-ben is arra számítunk, hogy a megelőző éveknél jobban sikerül majd az új év. Pedig 2017 és 2018 magasra tette a lécet. A bérek 10 százalékot meghaladó növekedése, a foglalkoztatás Európai Unióban kitűzött 70 százalékos mértékének elérése, a munkanélküliségnek a rendszerváltozást megelőző éveket idéző, 3,8 százalékos mértéke az egész kontinensen figyelemre méltó teljesítménynek számít.

A 21. század a világ közgazdaságtanábanKöz-Gazdaság, 13. évfolyam, 2. szám, 2018Részletek

Kategória: cikkNyelv: magyar

Ez az írás azt a futurisztikus kérdést járja körül, hogy mit hozhat a 21. század a világ közgazdaság-tudományában. A jelenlegi helyzetet leíró első részt követően a második részben a válság hasznát, vagyis a megújulás és a heterodoxia irányzatait tekintjük át. Harmadikként a ma uralkodó kereteken kívüli, de alternatívnak nem nevezhető irányzatokat vesszük számba, majd egy – mindig kockázatos – kitekintéssel, előrejelzéssel zárunk. Következtetésünk derűlátó: minden tudományban és művészetben a valóság áttör és az ortodoxia tartalma folyamatosan átalakul a jövőben is.

A Reckoning of AccountsHungarian Review, 9. évfolyam, 6. szám, 2018Részletek

Kategória: cikkNyelv: angol

Péter Ákos Bod is undoubtedly one of the most diligent economists working in Hungary today. During a career of more than four decades to date, not once has he missed an opportunity – or the self-imposed duty – to share his thoughts, feelings, observations and suggestions for improvement with his colleagues and the public at large. For the past ten years alone, he has published several monographs on economic policy and theory (2008, 2010, 2011, 2014). His book under review here is his fifth volume published on the subject within the span of a single decade.

Tőkepiaci unió vagy szabadságharc?Közgazdasági Szemle, 65. évfolyam, 5. szám, 2018Részletek

Kategória: cikkNyelv: magyar

Az Európai Unió válságkezelése során egy sor új, nemzetek feletti szabály és eljárás jött létre, mindenekelőtt a költségvetési és bankuniónak nevezett intézkedési együttes. Ezek már ma is a közös költségvetés hétévi összegénél nagyobb érték felett rendelkeznek, ráadásul a rendszerszinten meghatározó pénzintézetek közös felügyelet és szabályozás alá kerültek. A 2019 novemberéig hivatalban lévő Bizottság is szorgalmazta, hogy még mandátumának lejárta előtt kerüljön sor a 2014 óta működő bankunió tőkepiaci unióval történő kiegészítésére. Ezek az újítások értelemszerűen csak az euróövezet tagjait érintik. A valutaunión kívül rekedtek – így a visegrádi államok és a skandinávok – számára marad a „szabadságharc”, a döntési hatáskörök védelme párhuzamosan a védőháló elutasításával.

Az intézményi gazdaságtan és a főáramKözgazdasági Szemle, 65. évfolyam, 1. szám, pp1-23, 2018Részletek

Kategória: cikkNyelv: magyar

Ez az írás az intézményi közgazdaságtan és a főáram közel hét évtizedes, ellentmondásos viszonyát tekinti át. A középpontban az összehasonlító megközelítés áll, amelynek fejlődését legkiválóbb képviselője, Kornai János munkásságán keresztül mutatjuk be. Jó három évtizede szerte a világon az általános egyensúlyi megközelítés és a racionális várakozások elmélete képviseli a – neoklasszikus szintézis jelentette – főáramot. Az utóbbit a Kenneth J. Arrow és Gérard Debreu fémjelezte iskola, a tucatnyi kiadást megért, Samuelson–Nordhaus-szerzőpáros és Mankiw Magyarországon is használt tankönyvei, valamint az évtizedünkben a gazdaságpolitikában irányadóvá vált új keynesi irányzat jelenítik meg. Kutatási kérdésünk az, hogy miért nem jött létre termékenyebb és közvetlenebb kapcsolat a két irányzat között? Miért nem hozott létre párbeszédet kettejük között a rendszerváltozás és a 2007–2009. évi pénzügyi válság elemzése? Hipotézisünk szerint a valósággal kapcsolatos ismeretelméleti-felfogásbeli eltérések olyan mélyek, hogy azok áthidalhatatlan módszertani szakadékhoz vezettek. A tudomány versengő megközelítései ezért sem elegyíthetők tetszés szerint.

Comparative economics and the mainstreamEconomics and Business Review, 17. évfolyam, 3. szám, pp90-109, 2017Részletek

Kategória: cikkNyelv: angol

This essay reviews the complex love-hate relationship between comparative economics, as represented by its most outstanding representative, János Kornai, and mainstream economics, based on rational expectations and general equilibrium the-orizing, as represented by Kenneth Arrow and his disciples Paul Samuelson, Olivier Blanchard and the New Keynesian line adopted by the IMF under his reign. The ulti-mate question is why the interaction has not been more productive and direct over the decades? Why has the post-communist era not brought about a rapprochement? The essay reviews major milestones presented in academic volumes in the oeuvre of Kornai through the decades. It highlights a special form of micro-founded macroeconomics, whose epistemological features are distinct from that of the neoclassical synthesis.

Fordulat?Figyelő, 56. évfolyam, 17. szám, pp14-15, 2017Részletek

Kategória: cikkNyelv: magyar

A Széll Kálmán-terv második kiadásával és a kormányfő brüsszeli tárgya-lásával vélhetőleg új szakaszba került Magyarország és a nemzetközi szervezetek kapcsolata. Ez a viszony sosem volt felhőt-len az IMF-be történt három évtizeddel ez-előtti belépésünk, illetve a másfél évtized várakozás után megvalósult uniós tagság óta. Ez nem is meglepő, hiszen az ország minden-kori kormányzatát a belpolitikai szempontok és erőviszonyok vezérlik, míg a nemzetközi szervezeteket a globális folyamatok és saját értékrendjük. Meg persze nem jelentéktelen mértékben önérdekük és annak aktuális értelmezése.

The EU at Sixty: A Watershed or Business as Usual? (Comparing Grexit to Brexit)Acta Oeconomica, 66. évfolyam, pp63-76, 2016Részletek

Kategória: cikkNyelv: angol

This essay is an attempt to put two major events in a broader perspective. Comparing the two dominant discourses, we attempt to address the meaning and thus the strategic options of European integration at a time of crisis. A political economy approach is adopted to explain the different dynamics of the two cases and to specify conditions for a more effi cient integration in the years to come. Some proposals for policy reform conclude.

Közgazdaság és értékrendKöz-Gazdaság, 11. évfolyam, 4. szám, 2016Részletek

Kategória: cikkNyelv: magyar

Ez a rövid írás – a teljesség igénye nélkül – azt a kérdést vizsgálja, hogy a közgazdasági gondolkodás és a gazdasági gyakorlat számára milyen támpontokat adhat a kereszténység értékrendje. És fordítva: milyen közgazdasági összefüggések váltak a világ és a gazdaság gondjai iránt nem közömbös, konstruktív vallási gondolkodás részévé a globális pénzügyi válságot követően.

A magyar paradoxon – töprengés hosszú távú dilemmákrólEducatio, 26. évfolyam, 4. szám, 2016Részletek

Kategória: cikkNyelv: magyar

Ez az írás a 2010 utáni időszak eredményeinek és gondjainak vázlatos számbavételével arra a kérdésre keresi a választ, ami a legtöbb magyar polgárt és elemzőt hosszabb ideje foglalkoztatja. Miképp lehet az, hogy miközben a kormányzat lényegében minden maga elé tűzött célt elért, ugyanez a társadalom és a gazdaság egészéről aligha mondható el. Módszerünk az üzleti tudományokban bevett SWOT elemzés, vagyis az erősségek, a gyengeségek, a lehetőségek és veszélyek számbavételén alapuló előre tekintés.

Innovations and Regress in Economic TheoryZeitschrift für Staats- und Europawissenschaften, 14. évfolyam, 1. szám, pp80-99, 2016Részletek

Kategória: cikkNyelv: angol

Inspired by the 2015 IMFAnnualReseach Conference on ’Unconventional monetary policies’ we ask how far interpretation and generalization ofmajorpolicy innovationsfollowing the Great Recession of 2007-2009, have been recieved inthe sanctuary of economics and its education through the ’global economics program’ for PhDs. We survey a series oftheoretical and methodological innovations which may be seen as building blocs for an emerging new, more policy relevant paradigm.

Mégis, kinek az akadémiája?Magyar Tudomány, 175. évfolyam, 9. szám, pp1113-1137, 2015. szeptemberRészletek

Kategória: cikkNyelv: magyar

Írásunk célja felhívni a figyelmet arra, hogy Akadémiánk működésében egy idő óta visszaszorulóban van a köztestületi, és egyre erősödik a hivatali jelleg, ami egyrészt a szabályzatokban található joghézagoknak és értelmezési zavaroknak, illetve következetlenségeknek tudható be, másrészt összefügg a képviseleti demokrácia korlátozott érvényesítésével a gyakorlatban, ami a vezetők és vezetettek közös felelőssége. Mindez a tudományosság és a célirányosság gyengüléséhez vezet.