Letöltések

The Comparative Economics of Neo-IlliberalismJournal of Illiberalism Studies, 3. évfolyam, 1. szám, 2023Részletek

Kategória: cikkNyelv: angol

This essay aims to provide an explicitly economistic explanation for the astonishing spread of economic illiberalism in the twenty-first century. Given that the twentieth century was largely a period of economic planning of various sorts, which ended in conspicuous failure, the revival of statism and micro-management of economic affairs in many—if not most—parts of the globe cries out for explanation. The essay explores why and how this trend has re-emerged and solidified in a large number of countries, their diverse factor endowments, historical legacies, cultural backgrounds, and political institutions notwithstanding. The trend has ideational as well as materialistic roots.

A szellem óriásának magányosságaKözgazdasági Szemle, 70. évfolyam, 1. szám, pp. 1-23, 2023Részletek

Kategória: cikkNyelv: magyar

Ez a tanulmány kísérlet Kornai János monumentális munkásságának tudatosan szelektív áttekintésére. Pusztán terjedelmi okokból is töredékes, és természetesen hiányzik még a történelmi távlat is. Kornai hét évtizeden át álló csillagként volt jelen a nemzetközi közgazdaság-tudományban, kiterjedt munkássága a térségünkben élő és alkotó pályatársak közül a legnagyobb hatással volt a világ közgazdasági gondolkodására. Munkái több mint egy tucat nyelven, a világ élenjáró folyóirataiban és könyvkiadóinál jelentek meg, s ehhez mérhetően lenyűgöző az idézettsége is. Bár sose kapott Nobel-díjat, amit minden bevett mérce szerint megérdemelt volna, tudományos kisugárzása meghaladta számos kitüntetettét. A kerek születésnapjára megjelent ünnepi kötetek megmutatták, hogy szinte nincs olyan területe tudományágunknak, ahol ne vitatták volna élénken meglátásait és javaslatait. E cikkben nem a kronológia a meghatározó, hanem azt próbáljuk bemutatni, mi volt a hatása, miben állt eredetisége, és mi az öröksége.

Megemlékezés: Erdős TiborKözgazdasági Szemle, 69. évfolyam, 10. szám, 2022Részletek

Kategória: cikkNyelv: magyar

1928–2022

A magasnyomású gazdaság végeKülgazdaság, 66. évfolyam, 1-2. szám, pp. 33-38, 2022Részletek

a KOPINT Konjunktúra Kutatási Alapítvány folyóirataKategória: cikkNyelv: magyar

A 2015 és 2019 közötti időszak gazdaságpolitikai diskurzusát itthon és részben az Egyesült Államokban is a magasnyomású gazdaság (high pressure economy) téte­le, dogmája és gondolatköre határozta meg. A közgazdaságilag képzett elme némileg el is bizonytalanodhatott, hiszen ilyesmivel sem a főáramú, sem a neokeynesiánus, sem a heterodox közgazdasági tankönyvekben és a szakirodalmi cikkekben nem találkozhatott.

Körkérdés a járvány utáni újrakezdésről: merre tovább?Külgazdaság, 65. évfolyam, 1-2. szám, pp. 23-28, 2021Részletek

a KOPINT Konjunktúra Kutatási Alapítvány folyóirataKategória: cikkNyelv: magyar

Miközben 2019 őszén már jól látható volt a pénzpiacok túlértékeltsége, és csak az volt a kérdés, milyen váratlan esemény váltja ki a 11 év után már időszerű – sőt, talán törvényszerű (Csaba, 2018) – válságot, értve ezen az aktívák jelentős újraértékelését, merőben meglepő volt, hogy a kiváltó, a „trigger” egy egészségügyi járványhelyzet volt. A megelőző évek nagy járványai a madárinfluenzától a HIV-en át az eboláig szörnyű emberi áldozatokkal jártak, de nem eredményezték a makrogazdaság elakadását, sőt lassulását sem.

Zalai Ernő - megemlékezésKözgazdasági Szemle, 68. évfolyam, 2. szám, pp. 129-131, 2021. februárRészletek

Kategória: cikkNyelv: magyar

Elhunyt a magyar közgazdaság-tudomány meghatározó alakja, Zalai Ernő. Megosztó személyiség volt, aki az igazságot kereste szenvedélyesen, nem különféle érdekszövetségek jóindulatát. Nem lehetett őt iskolába sorolni. Levelező tagi székfoglalójában játékosan ki is mondta: ahogy példaképét, Neumann Jánost, úgy őt sem lehet besorolni, katalogizálni (Zalai [1999]).

Az intézményi gazdaságtan megújulásaKözgazdasági Szemle, 68. évfolyam, 1. szám, pp. 14-31, 2021. januárRészletek

Kategória: cikkNyelv: magyar

Ez az írás egyfelől állapotjelentés, másfelől a Journal of Economic Literature által meghonosított értékelő szemle. Ennek alapján bemutat és értékel egy sajátos – nem csak közgazdasági – irányzatot, és vizsgálja annak kibontakozási és alkalmazási esélyeit. Mind a jelen, mind a jövő tekintetében feltételezzük a neoklasszikus szintézis
meglévő keretein belül maradó közelítések főáramkénti érvényesülését a világ közgazdaságtanában. Ugyanakkor a globális pénzügyi és gazdasági válságok, valamint a rendszerváltozás és a jelenleg előretörő, illiberális hibrid rendszerek értelmezéséhez pótolhatatlan elemzési keretet nyújt az önazonosságát és sajátos eszközrendszerét
fel nem adó intézményi iskola.

China at the crossroadsActa Oeconomica, 70. évfolyam, pp. 5-14, 2020Részletek

Kategória: cikkNyelv: angol

This essay joins in the international controversy about the nature and sustainability of the economic system in China. While official ideology continues to stick to the concept of ‘socialist market economy,’ albeit with changing contents, international observers are split. One group considers China as a de facto market economy, which is in line with the top-down tradition of ruling in the region. Others consider it as a sui generis system. And a third line takes it as yet another case of hybrid regime which proliferated globally in the new millennium. I try to create a link between these readings and the empirics of Chinese growth. This may help interpret the slowdown, exacerbated by the COVID-19 epidemics on Chinese output.

A fejlődéstan apoteózisaMagyar Tudomány, 181. évfolyam, 1. szám, pp. 90-95, 2020Részletek

Kategória: cikkNyelv: magyar

Ez az írás a 2019. évi hármas közgazdasági Nobel-díj alkalmából készült. Első részében bemutatja a kitüntetés történetét és változó jelentőségét. A másodikban röviden ismerteti a három legutóbb díjazott tudós munkásságát. Ebben a Nobel Emlékbizottság által adott bővebb indoklást egészítjük ki más források alapján. Végül megvizsgálja azt, hogy mit üzen e döntés a tudományszak jövőbeni fejlődése számára.

Post-Communist Systemic Change: Lessons for East AsiaAsian Journal of Peacebuilding, 7. évfolyam, 2. szám, 2019Részletek

Kategória: cikkNyelv: angol

With the North Korean waves of armament race in 2017-19, noted by the diplomacy of the Trump Administration, de-nuclearization has become a top priority for the Korean peninsula. In the meantime potentials for economic reforms in North Korea, perhaps even to the point of systemic change, are still open issues, as the need to feed people and improve the dismal economic performance remains high on the agenda. What lessons might be learned from the systemic change of Central and Eastern Europe for the context of East Asia? Implications based on International Relation (IR) theory are suggested.

Unorthodoxy in Hungary: an illiberal success story?Post-Communist Economies, 31. szám, pp. 2-14, 2019Részletek

LondonKategória: cikkNyelv: angol

This paper offers a political economy perspective of Hungary under the Orbán regime (2010–18). What specific variety of capitalism emerged from the series of centralising measures pertaining to property, banking, fiscal management and the division among various policy fields? We provide a functional overview of the Hungarian model of the market applying the varieties of capitalism
framework. How far did it all succeed? The two hypotheses to be tested are (a) that incremental change translated into a new quality in 2010–18; and (b) that it were the uniquely favourable external conditions rather than institutional and policy innovations that explain less than exceptional outcomes.

Kelet-nyugati válaszfalak az EU-ban és meghaladásukKülügyi Szemle, 2. szám, 2019Részletek

Kategória: cikkNyelv: magyar

A tanulmány azt a kérdést vizsgálta, hogy a történelmileg adott, hosszú távú eltérések miként képződnek le a mai Európai Unióban. Áttekintette, hogy az Unió fejlődése, majd a válságkezelésben kialakított új intézmények miként hidalták át, vagy épp mélyítették el ezt a megoszlást. Végül néhány javaslatot fogalmazott meg arról, hogy mit lehet tenni hosszabb távon e keletnyugati feszültségek kezelésére, valamint az uniós kohézió hatékonyságának a javítására.

Térkép és iránytű nélkülKülgazdaság, 63. évfolyam, 5-6. szám, 2019Részletek

a KOPINT Konjunktúra Kutatási Alapítvány folyóirataKategória: cikkNyelv: magyar

Ez az írás azt a ma még egyértelműen hipotetikus kérdést teszi föl, hogy milyen tényezők valószínűsíthetik Magyarország esetleges kilépését az Európai Unióból. A brit kiszakadás 2013 és 2019 közötti tapasztalatai számos párhuzamosság megfogalmazására adnak módot. A tételmondat az, hogy ami néhány éve még elképzelhetetlen volt, a politikai folyamat összetevőinek megváltozása okán a lehetséges birodalmába került, a hatékony tagság ma már nem axiomatikusan adott Magyarország számára.

Bevezető - Globalizáció, migráció, Európai UnióMagyar Tudomány, 177. évfolyam, 1. szám, 2019. januárRészletek

Kategória: cikkNyelv: magyar

Az alább közölt összeállítás multidiszciplináris közelítésben vizsgálja a migráció mint globális probléma hatását az európai integrációra. A tények áttekintésével bemutatja, hogy a folyamat értelmezése a közbeszédben elszakadt a valóságtól, ezért kevéssé releváns megoldási kísérletek uralják a közpolitikát.

Eljön-e a víg esztendő?Új Ember, 2019. január 6.Részletek

Kategória: cikkNyelv: magyar

Mint minden évben, 2019-ben is arra számítunk, hogy a megelőző éveknél jobban sikerül majd az új év. Pedig 2017 és 2018 magasra tette a lécet. A bérek 10 százalékot meghaladó növekedése, a foglalkoztatás Európai Unióban kitűzött 70 százalékos mértékének elérése, a munkanélküliségnek a rendszerváltozást megelőző éveket idéző, 3,8 százalékos mértéke az egész kontinensen figyelemre méltó teljesítménynek számít.

A 21. század a világ közgazdaságtanábanKöz-Gazdaság, 13. évfolyam, 2. szám, 2018Részletek

Kategória: cikkNyelv: magyar

Ez az írás azt a futurisztikus kérdést járja körül, hogy mit hozhat a 21. század a világ közgazdaság-tudományában. A jelenlegi helyzetet leíró első részt követően a második részben a válság hasznát, vagyis a megújulás és a heterodoxia irányzatait tekintjük át. Harmadikként a ma uralkodó kereteken kívüli, de alternatívnak nem nevezhető irányzatokat vesszük számba, majd egy – mindig kockázatos – kitekintéssel, előrejelzéssel zárunk. Következtetésünk derűlátó: minden tudományban és művészetben a valóság áttör és az ortodoxia tartalma folyamatosan átalakul a jövőben is.