Letöltések

Körkérdés a járvány utáni újrakezdésről: merre tovább?Külgazdaság, 65. évfolyam, 1-2. szám, pp. 23-28, 2021Részletek

a KOPINT Konjunktúra Kutatási Alapítvány folyóirataKategória: cikkNyelv: magyar

Miközben 2019 őszén már jól látható volt a pénzpiacok túlértékeltsége, és csak az volt a kérdés, milyen váratlan esemény váltja ki a 11 év után már időszerű – sőt, talán törvényszerű (Csaba, 2018) – válságot, értve ezen az aktívák jelentős újraértékelését, merőben meglepő volt, hogy a kiváltó, a „trigger” egy egészségügyi járványhelyzet volt. A megelőző évek nagy járványai a madárinfluenzától a HIV-en át az eboláig szörnyű emberi áldozatokkal jártak, de nem eredményezték a makrogazdaság elakadását, sőt lassulását sem.

Zalai Ernő - megemlékezésKözgazdasági Szemle, 68. évfolyam, 2. szám, pp. 129-131, 2021. februárRészletek

Kategória: cikkNyelv: magyar

Elhunyt a magyar közgazdaság-tudomány meghatározó alakja, Zalai Ernő. Megosztó személyiség volt, aki az igazságot kereste szenvedélyesen, nem különféle érdekszövetségek jóindulatát. Nem lehetett őt iskolába sorolni. Levelező tagi székfoglalójában játékosan ki is mondta: ahogy példaképét, Neumann Jánost, úgy őt sem lehet besorolni, katalogizálni (Zalai [1999]).

Az intézményi gazdaságtan megújulásaKözgazdasági Szemle, 68. évfolyam, 1. szám, pp. 14-31, 2021. januárRészletek

Kategória: cikkNyelv: magyar

Ez az írás egyfelől állapotjelentés, másfelől a Journal of Economic Literature által meghonosított értékelő szemle. Ennek alapján bemutat és értékel egy sajátos – nem csak közgazdasági – irányzatot, és vizsgálja annak kibontakozási és alkalmazási esélyeit. Mind a jelen, mind a jövő tekintetében feltételezzük a neoklasszikus szintézis
meglévő keretein belül maradó közelítések főáramkénti érvényesülését a világ közgazdaságtanában. Ugyanakkor a globális pénzügyi és gazdasági válságok, valamint a rendszerváltozás és a jelenleg előretörő, illiberális hibrid rendszerek értelmezéséhez pótolhatatlan elemzési keretet nyújt az önazonosságát és sajátos eszközrendszerét
fel nem adó intézményi iskola.

China at the crossroadsActa Oeconomica, 70. évfolyam, pp. 5-14, 2020Részletek

Kategória: cikkNyelv: angol

This essay joins in the international controversy about the nature and sustainability of the economic system in China. While official ideology continues to stick to the concept of ‘socialist market economy,’ albeit with changing contents, international observers are split. One group considers China as a de facto market economy, which is in line with the top-down tradition of ruling in the region. Others consider it as a sui generis system. And a third line takes it as yet another case of hybrid regime which proliferated globally in the new millennium. I try to create a link between these readings and the empirics of Chinese growth. This may help interpret the slowdown, exacerbated by the COVID-19 epidemics on Chinese output.

A fejlődéstan apoteózisaMagyar Tudomány, 181. évfolyam, 1. szám, pp. 90-95, 2020Részletek

Kategória: cikkNyelv: magyar

Ez az írás a 2019. évi hármas közgazdasági Nobel-díj alkalmából készült. Első részében bemutatja a kitüntetés történetét és változó jelentőségét. A másodikban röviden ismerteti a három legutóbb díjazott tudós munkásságát. Ebben a Nobel Emlékbizottság által adott bővebb indoklást egészítjük ki más források alapján. Végül megvizsgálja azt, hogy mit üzen e döntés a tudományszak jövőbeni fejlődése számára.

Post-Communist Systemic Change: Lessons for East AsiaAsian Journal of Peacebuilding, 7. évfolyam, 2. szám, 2019Részletek

Kategória: cikkNyelv: angol

With the North Korean waves of armament race in 2017-19, noted by the diplomacy of the Trump Administration, de-nuclearization has become a top priority for the Korean peninsula. In the meantime potentials for economic reforms in North Korea, perhaps even to the point of systemic change, are still open issues, as the need to feed people and improve the dismal economic performance remains high on the agenda. What lessons might be learned from the systemic change of Central and Eastern Europe for the context of East Asia? Implications based on International Relation (IR) theory are suggested.

Unorthodoxy in Hungary: an illiberal success story?Post-Communist Economies, 31. szám, pp. 2-14, 2019Részletek

LondonKategória: cikkNyelv: angol

This paper offers a political economy perspective of Hungary under the Orbán regime (2010–18). What specific variety of capitalism emerged from the series of centralising measures pertaining to property, banking, fiscal management and the division among various policy fields? We provide a functional overview of the Hungarian model of the market applying the varieties of capitalism
framework. How far did it all succeed? The two hypotheses to be tested are (a) that incremental change translated into a new quality in 2010–18; and (b) that it were the uniquely favourable external conditions rather than institutional and policy innovations that explain less than exceptional outcomes.

Kelet-nyugati válaszfalak az EU-ban és meghaladásukKülügyi Szemle, 2. szám, 2019Részletek

Kategória: cikkNyelv: magyar

A tanulmány azt a kérdést vizsgálta, hogy a történelmileg adott, hosszú távú eltérések miként képződnek le a mai Európai Unióban. Áttekintette, hogy az Unió fejlődése, majd a válságkezelésben kialakított új intézmények miként hidalták át, vagy épp mélyítették el ezt a megoszlást. Végül néhány javaslatot fogalmazott meg arról, hogy mit lehet tenni hosszabb távon e keletnyugati feszültségek kezelésére, valamint az uniós kohézió hatékonyságának a javítására.

Térkép és iránytű nélkülKülgazdaság, 63. évfolyam, 5-6. szám, 2019Részletek

a KOPINT Konjunktúra Kutatási Alapítvány folyóirataKategória: cikkNyelv: magyar

Ez az írás azt a ma még egyértelműen hipotetikus kérdést teszi föl, hogy milyen tényezők valószínűsíthetik Magyarország esetleges kilépését az Európai Unióból. A brit kiszakadás 2013 és 2019 közötti tapasztalatai számos párhuzamosság megfogalmazására adnak módot. A tételmondat az, hogy ami néhány éve még elképzelhetetlen volt, a politikai folyamat összetevőinek megváltozása okán a lehetséges birodalmába került, a hatékony tagság ma már nem axiomatikusan adott Magyarország számára.

Bevezető - Globalizáció, migráció, Európai UnióMagyar Tudomány, 177. évfolyam, 1. szám, 2019. januárRészletek

Kategória: cikkNyelv: magyar

Az alább közölt összeállítás multidiszciplináris közelítésben vizsgálja a migráció mint globális probléma hatását az európai integrációra. A tények áttekintésével bemutatja, hogy a folyamat értelmezése a közbeszédben elszakadt a valóságtól, ezért kevéssé releváns megoldási kísérletek uralják a közpolitikát.

Eljön-e a víg esztendő?Új Ember, 2019. január 6.Részletek

Kategória: cikkNyelv: magyar

Mint minden évben, 2019-ben is arra számítunk, hogy a megelőző éveknél jobban sikerül majd az új év. Pedig 2017 és 2018 magasra tette a lécet. A bérek 10 százalékot meghaladó növekedése, a foglalkoztatás Európai Unióban kitűzött 70 százalékos mértékének elérése, a munkanélküliségnek a rendszerváltozást megelőző éveket idéző, 3,8 százalékos mértéke az egész kontinensen figyelemre méltó teljesítménynek számít.

A 21. század a világ közgazdaságtanábanKöz-Gazdaság, 13. évfolyam, 2. szám, 2018Részletek

Kategória: cikkNyelv: magyar

Ez az írás azt a futurisztikus kérdést járja körül, hogy mit hozhat a 21. század a világ közgazdaság-tudományában. A jelenlegi helyzetet leíró első részt követően a második részben a válság hasznát, vagyis a megújulás és a heterodoxia irányzatait tekintjük át. Harmadikként a ma uralkodó kereteken kívüli, de alternatívnak nem nevezhető irányzatokat vesszük számba, majd egy – mindig kockázatos – kitekintéssel, előrejelzéssel zárunk. Következtetésünk derűlátó: minden tudományban és művészetben a valóság áttör és az ortodoxia tartalma folyamatosan átalakul a jövőben is.

A Reckoning of AccountsHungarian Review, 9. évfolyam, 6. szám, 2018Részletek

Kategória: cikkNyelv: angol

Péter Ákos Bod is undoubtedly one of the most diligent economists working in Hungary today. During a career of more than four decades to date, not once has he missed an opportunity – or the self-imposed duty – to share his thoughts, feelings, observations and suggestions for improvement with his colleagues and the public at large. For the past ten years alone, he has published several monographs on economic policy and theory (2008, 2010, 2011, 2014). His book under review here is his fifth volume published on the subject within the span of a single decade.

Tőkepiaci unió vagy szabadságharc?Közgazdasági Szemle, 65. évfolyam, 5. szám, 2018Részletek

Kategória: cikkNyelv: magyar

Az Európai Unió válságkezelése során egy sor új, nemzetek feletti szabály és eljárás jött létre, mindenekelőtt a költségvetési és bankuniónak nevezett intézkedési együttes. Ezek már ma is a közös költségvetés hétévi összegénél nagyobb érték felett rendelkeznek, ráadásul a rendszerszinten meghatározó pénzintézetek közös felügyelet és szabályozás alá kerültek. A 2019 novemberéig hivatalban lévő Bizottság is szorgalmazta, hogy még mandátumának lejárta előtt kerüljön sor a 2014 óta működő bankunió tőkepiaci unióval történő kiegészítésére. Ezek az újítások értelemszerűen csak az euróövezet tagjait érintik. A valutaunión kívül rekedtek – így a visegrádi államok és a skandinávok – számára marad a „szabadságharc”, a döntési hatáskörök védelme párhuzamosan a védőháló elutasításával.

Az intézményi gazdaságtan és a főáramKözgazdasági Szemle, 65. évfolyam, 1. szám, pp. 1-23, 2018Részletek

Kategória: cikkNyelv: magyar

Ez az írás az intézményi közgazdaságtan és a főáram közel hét évtizedes, ellentmondásos viszonyát tekinti át. A középpontban az összehasonlító megközelítés áll, amelynek fejlődését legkiválóbb képviselője, Kornai János munkásságán keresztül mutatjuk be. Jó három évtizede szerte a világon az általános egyensúlyi megközelítés és a racionális várakozások elmélete képviseli a – neoklasszikus szintézis jelentette – főáramot. Az utóbbit a Kenneth J. Arrow és Gérard Debreu fémjelezte iskola, a tucatnyi kiadást megért, Samuelson–Nordhaus-szerzőpáros és Mankiw Magyarországon is használt tankönyvei, valamint az évtizedünkben a gazdaságpolitikában irányadóvá vált új keynesi irányzat jelenítik meg. Kutatási kérdésünk az, hogy miért nem jött létre termékenyebb és közvetlenebb kapcsolat a két irányzat között? Miért nem hozott létre párbeszédet kettejük között a rendszerváltozás és a 2007–2009. évi pénzügyi válság elemzése? Hipotézisünk szerint a valósággal kapcsolatos ismeretelméleti-felfogásbeli eltérések olyan mélyek, hogy azok áthidalhatatlan módszertani szakadékhoz vezettek. A tudomány versengő megközelítései ezért sem elegyíthetők tetszés szerint.