Letöltések

Elég jelentős szakadék van a kormányzati elképzelések és az ehhez kötődő kommunikáció és a tények közöttMenedzsment Fórum, 2024. szeptember 10.Részletek

internetes napilapKategória: cikkNyelv: magyar

A közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja a Klasszis Klubban beszélt erről.

Európai Unió – a beteljesületlen remény?Közgazdasági Szemle, 71. évfolyam, pp. 495-511, 2024. májusRészletek

Kategória: cikkNyelv: magyar

Két évtizedes uniós tagság után az országban továbbra is közmegegyezés van arról, hogy az Európai Unión belül tágasabb, mint kívül. Ugyanakkor a kormányzati politika és kommunikáció hatására teret nyert mind a közvéleményben, mind a szakmában a korábban kivételnek számító euroszkepticizmus. Az uniós tervekkel szemben megfogalmazott külön út – legalább a törekvés szintjén – mára a jó modor részévé vált. Magyarország EU-csatlakozásának kerek évfordulója alkalmat ad annak végiggondolására, hogy miként jutottunk ide az egykori „eurofóriából”, továbbá, hogy hova vezet az az út, amelyen sok év óta haladunk

The revival of comparative economic systems researchActa Oeconomica, 74. évfolyam, 1. szám, pp. 85-96, 2024Részletek

Kategória: cikkNyelv: angol

This essay offers an overview of the state and perspectives of comparative economics in Europe. The starting point is the publication of the collected works of Mario Nuti, but the overview covers several Handbooks and collections as well as individual contributions. The big picture of the post-transition period highlights the relevance of “old” comparative conomics, especially when interpreting illiberal practices in the post-communist Europe and the debate on the nature and limitations of the Chinese market socialism.

Gazdaságpolitikai harckészültségbenKülgazdaság, 68. évfolyam, 1-2. szám, pp. 33-44Részletek

a KOPINT Konjunktúra Kutatási Alapítvány folyóirataKategória: cikkNyelv: magyar

A 2010 után kiépült Orbán-rendszer egyik – tartalmivá vált – formai sajátossága, hogy megállás nélkül harcol képzelt és valódi ellenfelekkel és ellenségekkel. Az idősebb nemzedéket a szovjet korszak hősi időszakára emlékeztető módon egyszerre folyik az ellenségkeresés és a soron lévő feladatok gyors és határozott intézkedésekkel történő megoldása.

Csaba László: Mi jön a recesszió után?Magyar Hang, 2024. január 8.Részletek

Kategória: cikkNyelv: magyar

A magyar gazdaság 2023-ban valóságos visszaesésbe került. Ezt nem a kormányzati sikerpropagandából tudjuk, hanem a statisztikai adatszolgáltatást végző különféle intézmények egybehangzó kimutatásaiból. Az év nagyobbik részében ezt „technikai recessziónak’ keresztelték el.

„A mindenséggel mérd magad!”Educatio, 32. évfolyam, 3. szám, p. 385–395, 2023Részletek

Kategória: cikkNyelv: magyar

A tudományos teljesítmény mérésére és az ezen alapuló értékelésekre egyre nagyobb a társadalmi igény szerte a világon. Ez összefügg a kutatás jelnetőségének felismerésével, az oktatásra és kutatásra fordítható összegek korlátosságával, és a kutatással foglalkozó állami és magánszervezetek körének bővülésével. Az egyre inkább globálissá váló rendszerben az objektívnek tűnő mércék és mutatók alapján létrehozott rangsoroknak növekvő szerepük van a hallgatók és a kutatók tájékoztatásában, valamint a kutatás anyagi feltételeinek biztosításában. E helyzetben a sajnos rendkívüli méreteket öltő szakszerűtlenség veszélyei megsokszorozódnak.

The Comparative Economics of Neo-IlliberalismJournal of Illiberalism Studies, 3. évfolyam, 1. szám, pp. 103-116, 2023Részletek

Kategória: cikkNyelv: angol

This essay aims to provide an explicitly economistic explanation for the astonishing spread of economic illiberalism in the twenty-first century. Given that the twentieth century was largely a period of economic planning of various sorts, which ended in conspicuous failure, the revival of statism and micro-management of economic affairs in many—if not most—parts of the globe cries out for explanation. The essay explores why and how this trend has re-emerged and solidified in a large number of countries, their diverse factor endowments, historical legacies, cultural backgrounds, and political institutions notwithstanding. The trend has ideational as well as materialistic roots.

Új világgazdasági korszakváltás?Külgazdaság, 67. évfolyam, 1-2. szám, pp. 36-45, 2023Részletek

a KOPINT Konjunktúra Kutatási Alapítvány folyóirataKategória: cikkNyelv: magyar

Közel fél évszázada, hogy a magyar közgazdasági gondolkodás akkoriban meghatározónak számító képviselőinek egyike, Bognár József az esszékötetében (Bognár, 1976) bevezette ezt a fogalmat. Felvetésének lényege úgy összegezhető, hogy a relatív árak tartós megváltozása – ami akkoriban az olajár megnégyszereződését jelentette a világpiacon, és az orosz olaj árának ehhez történő fokozatos közelítését – csak a dolgok felszíne. Ennél mélyrehatóbb folyamatok zajlanak a kor világgazdaságában: a technológiai fejlődés új szakasza a számítástechnika térnyerésével, a természeti erőforrások korlátos voltának felismerése, a világ élelmezése és a szegénység kihívása. Mindezek hatására a hagyományos gazdasági növekedési modell ellehetetlenül, Keleten és Nyugaton egyaránt. És a keleti blokk – a kor reményeire rácáfolva – nem véd meg ettől.

A szellem óriásának magányosságaKözgazdasági Szemle, 70. évfolyam, 1. szám, pp. 1-23, 2023Részletek

Kategória: cikkNyelv: magyar

Ez a tanulmány kísérlet Kornai János monumentális munkásságának tudatosan szelektív áttekintésére. Pusztán terjedelmi okokból is töredékes, és természetesen hiányzik még a történelmi távlat is. Kornai hét évtizeden át álló csillagként volt jelen a nemzetközi közgazdaság-tudományban, kiterjedt munkássága a térségünkben élő és alkotó pályatársak közül a legnagyobb hatással volt a világ közgazdasági gondolkodására. Munkái több mint egy tucat nyelven, a világ élenjáró folyóirataiban és könyvkiadóinál jelentek meg, s ehhez mérhetően lenyűgöző az idézettsége is. Bár sose kapott Nobel-díjat, amit minden bevett mérce szerint megérdemelt volna, tudományos kisugárzása meghaladta számos kitüntetettét. A kerek születésnapjára megjelent ünnepi kötetek megmutatták, hogy szinte nincs olyan területe tudományágunknak, ahol ne vitatták volna élénken meglátásait és javaslatait. E cikkben nem a kronológia a meghatározó, hanem azt próbáljuk bemutatni, mi volt a hatása, miben állt eredetisége, és mi az öröksége.

Megemlékezés: Erdős TiborKözgazdasági Szemle, 69. évfolyam, 10. szám, 2022Részletek

Kategória: cikkNyelv: magyar

1928–2022

A magasnyomású gazdaság végeKülgazdaság, 66. évfolyam, 1-2. szám, pp. 33-38, 2022Részletek

a KOPINT Konjunktúra Kutatási Alapítvány folyóirataKategória: cikkNyelv: magyar

A 2015 és 2019 közötti időszak gazdaságpolitikai diskurzusát itthon és részben az Egyesült Államokban is a magasnyomású gazdaság (high pressure economy) téte­le, dogmája és gondolatköre határozta meg. A közgazdaságilag képzett elme némileg el is bizonytalanodhatott, hiszen ilyesmivel sem a főáramú, sem a neokeynesiánus, sem a heterodox közgazdasági tankönyvekben és a szakirodalmi cikkekben nem találkozhatott.

Körkérdés a járvány utáni újrakezdésről: merre tovább?Külgazdaság, 65. évfolyam, 1-2. szám, pp. 23-28, 2021Részletek

a KOPINT Konjunktúra Kutatási Alapítvány folyóirataKategória: cikkNyelv: magyar

Miközben 2019 őszén már jól látható volt a pénzpiacok túlértékeltsége, és csak az volt a kérdés, milyen váratlan esemény váltja ki a 11 év után már időszerű – sőt, talán törvényszerű (Csaba, 2018) – válságot, értve ezen az aktívák jelentős újraértékelését, merőben meglepő volt, hogy a kiváltó, a „trigger” egy egészségügyi járványhelyzet volt. A megelőző évek nagy járványai a madárinfluenzától a HIV-en át az eboláig szörnyű emberi áldozatokkal jártak, de nem eredményezték a makrogazdaság elakadását, sőt lassulását sem.

Zalai Ernő - megemlékezésKözgazdasági Szemle, 68. évfolyam, 2. szám, pp. 129-131, 2021. februárRészletek

Kategória: cikkNyelv: magyar

Elhunyt a magyar közgazdaság-tudomány meghatározó alakja, Zalai Ernő. Megosztó személyiség volt, aki az igazságot kereste szenvedélyesen, nem különféle érdekszövetségek jóindulatát. Nem lehetett őt iskolába sorolni. Levelező tagi székfoglalójában játékosan ki is mondta: ahogy példaképét, Neumann Jánost, úgy őt sem lehet besorolni, katalogizálni (Zalai [1999]).

Az intézményi gazdaságtan megújulásaKözgazdasági Szemle, 68. évfolyam, 1. szám, pp. 14-31, 2021. januárRészletek

Kategória: cikkNyelv: magyar

Ez az írás egyfelől állapotjelentés, másfelől a Journal of Economic Literature által meghonosított értékelő szemle. Ennek alapján bemutat és értékel egy sajátos – nem csak közgazdasági – irányzatot, és vizsgálja annak kibontakozási és alkalmazási esélyeit. Mind a jelen, mind a jövő tekintetében feltételezzük a neoklasszikus szintézis
meglévő keretein belül maradó közelítések főáramkénti érvényesülését a világ közgazdaságtanában. Ugyanakkor a globális pénzügyi és gazdasági válságok, valamint a rendszerváltozás és a jelenleg előretörő, illiberális hibrid rendszerek értelmezéséhez pótolhatatlan elemzési keretet nyújt az önazonosságát és sajátos eszközrendszerét
fel nem adó intézményi iskola.

China at the crossroadsActa Oeconomica, 70. évfolyam, pp. 5-14, 2020Részletek

Kategória: cikkNyelv: angol

This essay joins in the international controversy about the nature and sustainability of the economic system in China. While official ideology continues to stick to the concept of ‘socialist market economy,’ albeit with changing contents, international observers are split. One group considers China as a de facto market economy, which is in line with the top-down tradition of ruling in the region. Others consider it as a sui generis system. And a third line takes it as yet another case of hybrid regime which proliferated globally in the new millennium. I try to create a link between these readings and the empirics of Chinese growth. This may help interpret the slowdown, exacerbated by the COVID-19 epidemics on Chinese output.

A fejlődéstan apoteózisaMagyar Tudomány, 181. évfolyam, 1. szám, pp. 90-95, 2020Részletek

Kategória: cikkNyelv: magyar

Ez az írás a 2019. évi hármas közgazdasági Nobel-díj alkalmából készült. Első részében bemutatja a kitüntetés történetét és változó jelentőségét. A másodikban röviden ismerteti a három legutóbb díjazott tudós munkásságát. Ebben a Nobel Emlékbizottság által adott bővebb indoklást egészítjük ki más források alapján. Végül megvizsgálja azt, hogy mit üzen e döntés a tudományszak jövőbeni fejlődése számára.