Letöltések

Kategória: interjúNyelv: magyar

A jelek arra utalnak, a mostani bankválság korlátozott, abból nem lesz világválság, viszont a hasonló bizonytalanságok megviselik a forintot, mert nagy az ország iránti bizalmatlanság. Ez utóbbit erősíti, hogy Orbán Viktor kalandorpolitikája megelőlegezi a korántsem biztos uniós támogatásokat a magyar vállalkozásoknak, illetve Brüsszel-ellenes retorikája emeli a kockázatokat. Az Orbánt negyedszer is kétharmaddal megválasztó magyarokat pedig Nyugaton ma már azonosítják az illiberális rendszerrel. Többek között ezekről beszélt lapunknak Csaba László, a CEU közgazdászprofesszora.

Kategória: interjúNyelv: magyar

Ha nem következik be három hónapon belül egy nagy összeomlás a világban, ami minket maga alá temet, akkor a mostani helyzet nem fenyeget azzal, hogy az egyes bajba jutott bankok által generált helyzet gazdasági válságba csap át, bár a dolog természeténél fogva teljesen kizárni ezt sem lehet – mondja Csaba László. A közgazdász professzor azon is meglepődne, ha párhuzamot lehetne vonni a 2008-as pénzügyi válság és a most kialakult krízis között. A magyar gazdaság semmiképpen nem sérülékenyebb most, mint 2008-2009-ben volt. A forint most gyenge, s ugyan most is „eszméletlenül” laza a költségvetési politika, de „a kormányzat – nem elégségesen és rosszul kommunikálva, s rossz struktúrában, de mégiscsak – elkezdett beletaposni a fékbe”. Az uniós források felszabadításáért több olyan lépést is kellene tenni, amely szembemenne Orbán eddigi álláspontjával, „de hát Orbán többször a tanújelét adta annak, hogy gondolkodás nélkül fordul egyet”. Orbánnál a „nem, nem, soha” nem feltétlenül jelenti azt, hogy tényleg „nem, nem, soha”

Kategória: interjúNyelv: magyar

Ennek a kormánynak soha nem okozott gondot, ha 180 fokos fordulatot kellett végrehajtani akármilyen területen – mondta a Hírklikknek Csaba László, akitől azt kérdeztük: elképzelhetőnek tartja-e, hogy a jelenlegi hatalom az IMF segítségét kéri, noha anno hangos csinnadrattával és durván kiebrudálták Magyarországról. A közgazdász, egyetemi tanár még hozzátette: „ebben egyetlen dolog a mérvadó, a vastag bőr”. Több okot is felsorolt, ami miatt hasznos lenne felvenni a kapcsolatot a Valutaalappal. A jelen gazdasági helyzetet Orbán és társai hozták össze a fiskális és a monetáris, továbbá az általános politikájukkal, kezelésére pedig szerinte az „old school megoldásban” gondolkodnak. Az interjúban szóba került még a kormány több érdekes figurája, s az, hogy „Orbán nem örök... a NER járadékvadász gazdaság”, s ha nincs pénz, kitisztulhat a terep és „kiderülhet, hogy a király meztelen”.

internetes napilapKategória: interjúNyelv: magyar

A kormány nem ismerte fel, hogy a gazdaság strukturális átalakítására lenne szükség, és az ország külső finanszírozásra kényszerül. A nagyobbik rossz ezért az lesz, ha nem kerülünk idejében bajba. Ezt tapasztaltuk meg a ’80-as években is: az ország akkor is pénzhez jutott, amikor nem kellett volna. Beállhat az argentin-szindróma, amelyben vég nélkül lehet vergődni. Csaba László közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja adott az Mfornak interjút.

Kategória: interjúNyelv: magyar

Csaba László közgazdász még abban sem biztos, hogy a jövő év első negyedében jön majd pénz az unió Helyreállítási Alapjából. Az egyetemi tanár szerint azok a látszatengedmények, amelyeket most tesz a kormány – például a korrupcióellenes hivatal fölállításával –, nem lesznek elegendőek. Az sem segít, hogy a Helyreállítási Alap terveit még el sem készítette a kormány, így pedig nehéz tárgyalni. Vagyis az idő sürget, de közben gond a kormány hitelessége és a tartalmi hiány.

Kategória: interjúNyelv: magyar

A gázárakat hétszeresére, az áramét duplájára emeli bizonyos szint felett az Orbán-kormány. Az intézkedés elleni tiltakozásként kezdődő hídfoglalások, az utcai tüntetések és a tiltakozó politikai gyűlések egyértelműen azt mutatják, hogy egy mégoly nagy arányú választói többséget szerzett hatalom sem engedhet meg magának mindent – monda Csaba László közgazdász. A CEU és a Corvinus professzora szerint Orbán Viktor már februárban tudhatta, hogy a rezsicsökkentés és az egyszerűsített vállalkozói adó fenntarthatatlan állami kiadásokkal jár, viszont kényszerű intézkedéseikről még a választás utáni is hallgatott. Csaba László úgy látja, ha a kormány nem állapodik meg időben az unióval, akkor további megszorításokra is számítani lehet.

Kategória: interjúNyelv: magyar

Orbán Viktor tusványosi beszédében úgy csinált, mint Jean de La Fontaine meséjében a róka, aki – miután egy csapda levágta a farkát – lelkesen ecsetelte a farok nélküli lét örömeit. A miniszterelnök ugyanis azt magyarázta, hogy nemcsak bennünket sújt a mostani világgazdasági környezet változása, hanem nálunk sokkal erősebb gazdaságokat is megráz. – Abban kétségtelenül igaza van Orbánnak, hogy külső tényezők is hatnak a magyar gazdaságra, de alapvető probléma, hogy komoly változásra van szükség a magyar gazdaságpolitikában ahhoz, hogy sikeresek legyünk – elemezte a Magyar Hangnak a kormányfő európai gazdasági kilátásokat érintő mondatait Csaba László közgazdászprofesszor.

Kategória: interjúNyelv: magyar

A magyar társadalom rég szembesült már a mindennapjait közvetlenül érintő megszorítással, minél inkább rájátszott a kormánypárt arra, hogy megvédi az emberek anyagi helyzetét, annál durvább lesz az ébredés – mondta a hvg360-nak Csaba László közgazdász, egyetemi tanár. Interjú.

Kategória: interjúNyelv: magyar

„Magyarországon olyan inflációs helyzet van, ami nem vezethető vissza pusztán csak az orosz-ukrán háborúra. Biztos, hogy vannak belső okai is, talán a bérek növekedése, a 13. havi nyugdíj kifizetése, az adó-visszatérítés. Ezek azt jelentik, hogy nálunk is kinyomták a pénzt – nyilatkozta lapunknak Csaba László közgazdász, egyetemi tanár. Elmondta, Magyarországon van miért aggódni: egy széles réteg megélhetési viszonyai nem javulni, hanem jelentősen romlani fognak. Ellentmondás van a gazdasági kényszerek és a politikai akarat között. Ezt pedig nem lehet a végletekig kimagyarázni.

Kategória: interjúNyelv: magyar

Világszerte infláció van. Az okokat Csaba László közgazdásszal kerestük. Az egyetemi tanár szerint „a jegybankok sok éven keresztül nyomtak be pénzt a gazdaságba, abból kiindulva, hogy az semmiképpen nem fog inflációt okozni. Csakhogy, amikorra kiderült, hogy ez nem így van, már olyan erős volt a jegybankok elkötelezettsége emellett, hogy inkább elhitték a maguk által teremtett gondolatot, akármennyi pénz van forgalomban, az nem fog inflációhoz vezetni. Mivel ezt hitték, nem is tettek semmit ellene. Ez a meghatározó!

Kategória: interjúNyelv: magyar

„Nem szabad elhinni, hogyha azt mondják, a nép nem fizet semmit a rezsicsökkentés és a honvédség megerősítésének költségeiért. Merthogy nincs más, aki kifizetné. Az is kérdés, hogy mennyi ebből a közvetlenül látható, és mennyi a közvetett adó, amin keresztül az állam a bevételeit megszerzi” – nyilatkozta lapunknak Csaba László. A közgazdász egyetemi tanár abban is biztos, hogy a meglevő ársapkák nem fognak úgy maradni, ahogy most vannak. Mert mégiscsak az a legegyszerűbb és leghatékonyabb módja a gazdálkodásnak, ha hagyjuk, hogy az ár annyi legyen, amennyi a piacon kialakul. Most pedig már elég sok ársapka van, amit valószínű nem lehet vég nélkül megtartani.

Kategória: interjúNyelv: magyar

A covidjárvány két éve alatt és után soha nem látott méreteket öltött a kormányzati pénzosztás, és ezúttal nemcsak a NER-közeli gazdasági körök, hanem léptékeiben lényegesen kisebb mértékben ugyan, de a gyerekes családok, a 25 év alatti fiatalok, a nyugdíjasok is úgy érezhették, hogy az országot immár 12 éve vezető kormánypárt gondoskodik boldogulásukról. Az orosz-ukrán háború miatt végképp elszálló üzemanyagárakra a hatósági áras benzin, a korábban meglóduló és azóta még inkább elszabadult inflációra néhány élelmiszer árának befagyasztása volt a kormányzati válasz. A rezsicsökkentés mindezek mellett választási szlogenné minősült át, és ennek meg is lett az eredménye: a Fidesz újabb elsöprő erejű győzelmet aratott az április 3-i országgyűlési választáson. Arról, hogy a gazdasági realitás figyelmen kívül hagyása milyen következményeket vonhat maga után, Csaba László akadémikus közgazdászprofesszort, egykori kormányzati tanácsadót kérdeztük.

Kategória: interjúNyelv: magyar

„Magyarországon minden abba az irányba hat, hogy a következő időszakban az infláció még tovább fog nőni. Következésképp, ha ott van valaki a pénzpiacon, racionálisan ezt várhatja. Ezt a várakozást megtörni szinte lehetetlen” – nyilatkozta a Hírklikknek Csaba László. A közgazdász egyetemi tanár hozzátette: megyünk át a kétszámjegyű infláció időszakába. Úgy véli, a kiadásokat lehetne radikálisabban visszafogni, a három nagy presztízskiadást, a Paks2-t, a Fudan Egyetemet és a Budapest-Belgrád vasútvonalat minden további nélkül el lehetne engedni.

Kategória: interjúNyelv: magyar

Minden korábbinál nagyobb szüksége lesz Magyarországnak az európai uniós forrásokra, nem csak egy esetlegesen elhúzódó háború miatt, hanem a költségvetés helyzete és a száguldó infláció megfékezése érdekében is. Ha a kormány tenne néhány olyan lépést, amely a jogállamiságot erősítené, könnyen elérhetné, hogy elinduljanak az országba a visszatartott források. Csaba László közgazdász, a CEU professzora szerint ezzel csak az a nehézség, hogy Orbán Viktor nem akar még csak szimbolikus engedményeket sem tenni. Mint ahogyan a pávatánccal is képtelen leállni, pedig most választania kell kelet és nyugat között.

Kategória: interjúNyelv: magyar

Nehéz értelmezhető gazdasági keretet adni mindannak, ami Ukrajnában történik. A hazai reakciók között szembetűnő, hogy Orbán, aki szinte azonnal a „békeharc” élére állt, ki sem ejti a pár napja meglátogatott Vlagyimir Putyin nevét. Milyen gazdasági környezetbe került a választás előtt álló ország? Csaba László közgazdásszal, a CEU és a Corvinus professzorával beszélgettünk.

Kategória: interjúNyelv: magyar

Az ukrán háborúval megváltozott a geopolitikai helyzet: a háború megteremtette a nyugat egységét, ami legjobban a nagyon súlyos szankciókban öltött testet, és abban, hogy nagyobb távolságot igyekeznek tartani például energetikai tekintetben. A háború felerősítette a gyengülő forint, a gyorsuló infláció problémáját. A megoldás – ha tetszik, ha nem – az elodázhatatlan kiigazítás – mondta a Növekedés.hu-nak Csaba László , a Corvinus Egyetem és a CEU közgazdászprofesszor.