Letöltések

Was market socialism ever a viable alternative development model?GEVORKYAN, A. ed: The Oxford Handbook of Postsocialist EconomiesRészletek

New York, 2024Kategória: könyvfejezetNyelv: angol

This chapter presents an overview on theoretical and policy-induced practical attempts to remedy shortcomings of a command economy by introducing more or less market elements in the system, without however considering the crossover to a real market economy based on private property, competition and integration to the global economy in trade and finances. Especially with the benefit of hindsight, and in view of the successful Chinese and Vietnamese experiments in the post-1978 period, these attempts deserve more appreciation. Why has this experiment succeed in Asia and fail in Europe?

Authoritarian Capitalism in EuropeCOLCLANIS, P – KALLEBERG, A.eds: Perils and Promise of Capitalism in the 21st CenturyRészletek

Chapel Hill: University of North Carolina Press, 2024Kategória: könyvfejezetNyelv: angol

This paper presents an overview of why illiberal trends have been gaining ground in Europe ever since the decade since the annus mirabilis was over. Then, in 1999-2000 accession to NATO and the European Union seem to have anchored parliamentary democracy and social market economy in solid international institutional setting. Even those who have not had a chance of becoming full members, as Russia, Turkey, Ukraine, Georgia and the western Balkans, were eager on Europeanization, where growing similarity to core democracies and opening up to globalization seemed axiomatic. Reality, however, has turned out to be quite different, with authoritarian tendencies gaining ground, first as temporary, later as trending processes during the 2000s. We try to explain, basically in a global political economy framework, why so, and speculate what it may harbor for the future.

The Lonely GiantActa Oeconomica, 73. évfolyam, 2023Részletek

Kategória: könyvfejezetNyelv: angol

Far the most acknowledged and influential author in the economics of Eastern Europe has been János Kornai, the theorist of economic systems and a prolific writer on a variety of subjects in the seventy years of his academic carreer. His output appeared in more than a dozen of languages. He was criticized and appreciated, especially on the occasion of his 90th birthday, commemorated by – yet another – Festschrift, special issues of academic journals, later followed up by countless obituaries paying the due tribute to someone who has never made to the Nobel Prize, but whose influence definitely exceeded that of many recipients. In this essay we avoid the usual chronological description and highlight certain major themes and try to establish his place in the history of global economic thought. We are aware of our constraints, since it would perhaps take a monograph rather than an article to serve justice to this exceptional academic output of his.

European integration and models for emerging economiesGEVORKYAN, A. ed: The Oxford Handbook of Postsocialist EconomiesRészletek

New York, 2024Kategória: könyvfejezetNyelv: angol

This chapter elaborates how first the perspective, later accession, finally actual membership has contributed to shaping the economic order in the formerly Communist countries of Central and Eastern Europe. We posit that while the process of becoming a member had been helpful, actual membership has proven to be more ambiguous in terms of achieving developmental objectives. We find that non-membership, whatever its causes might have been, has invariably proven inferior in all walks of life. Thus delaying full membership in the EU, or aiming at an in-between solution, as proposed by a considerable part of the literature, was a dead alley. By the same token very real difficulties of and from EU membership can not be remedied by an exit option modeled on UK experience .

A gazdasági szankciók az átalakult nemzetközi rendszerbenSZANYI, M. et al eds: Trendek és töréspontokRészletek

IV. kötet. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2023Kategória: könyvfejezetNyelv: magyar

A tanulmány tíz pontba szedve fogalmazza meg azokat a főbb meglátásokat, amiknek a révén a 21. század átalakult világrendjében a nemzetközi kapcsolatok irodalma által alaposan feldolgozott szankciókat alkalmazzák. Azt a kérdést járjuk körül, hogy mikor és milyen alapon minősülnek a szankciók hatásosnak vagy hatástalannak, és e szélesebb ívű felismerésekből mi következik az Oroszország elleni nyugati szankciókra nézve. AZ elemzés hangsúlyozottan magyar szempontú, hiszen a világpolitikai összefüggéseket az elemző irodalom és a napi sajtó is alaposan feldolgozta.

Systemic GovernanceDALLAGO, B. and CASAGRANDE, S. eds: Routledge Handbook of Comparative EconomicsRészletek

Kategória: könyvfejezetNyelv: angol

This chapter, being half way between abstract economic theory and policy analysis, addresses one of the most contested issues in comparative economic studies, namely the role of human delibertion versus spontaneity at the macroeconomic level. In order to arrive at new insights it adopts a cross-regional perspective and speculates, if the counter-intuitive practices of China and Vietnam, based on pragmatism and experimentation, trial and error, has indeed been superior to social engineering, as practiced in various forms all across Europe. It also highlights the limitations to theoretical generalizations, i.e. making claims that remain valid at any time and and any place, as mainstream economics suggests of its own insights.

Illiberal economic policiesHOLMES, S.ed: Routledge Handbook of Illiberalism, pp. 674-690Részletek

Abingdon, UK, 2022Kategória: könyvfejezetNyelv: angol

Traditionally, illiberal economic policies tended to be equated by and large with populism. The latter, explained in a classic summary ( Dornbusch and Edwards 1991 ) was by and large a form of pork- barrel policies, with redistribution being at the top of the economic agenda, and the generation of wealth to be redistributed is taken as given. The issue thus is cui bono, rather than optimal ways of multiplying asset value at the macro and micro levels alike. In the case of Latin America, where most of the literature on populism originates, this oscillated between preferring the triad of landed aristocracy, the offi cer corps, and the church (for the Right) contrasted to the trio of urban proletariat organized in unions, various state employees, and segments of small business (for the Left).

Ki veszítette el Közép-Európát?SZANYI, M.- TÖRÖK, Á.- SZUNOMÁR, Á.szerk: Trendek és töréspontokRészletek

III.kötet. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2022Kategória: könyvfejezetNyelv: magyar

Ez a gondolatmenet Közép-Európa hosszú távú pályafüggőségének vitájához szól hozzá. Elfogadva a Szűcs Jenőhöz kötődő, alapvetően nem anyagi szempontokon alapuló érvelés relevanciáját és a járadék-képződés szerepét, ez az írás kinyitja a vitát és néhány további szemponttal egészíti ki a nagy távlatú áttekintést. Kiemelt szerepet kap az értelmezésben az útteremtés lehetősége, a – főképp a főáramú gazdaságpolitikai reform-irodalomban középpontba állított – kritikus időpontokban meghozott vagy elmulasztott stratégiai döntések szerepe. Kételkedő választ ad arra a kérdésre, hogy vajon „hagytuk-e” hogy így legyen, vagy inkább a szándékolt és szándékolatlan döntések, valamint az örökség és a külső feltételekhez történő alkalmazkodás együttese alakította a végeredményt

Illiberal economic policiesHOLMES, S.ed: Routledge Handbook of IlliberalismRészletek

Abingdon, UK, 2022Kategória: könyvfejezetNyelv: angol

This chapter provides an overview of illiberalism as a formative line of policy-making in the economic development of the past two centuries, with a focus on the past two decades. It first provides a historical account. Second, it offers four ideal types of illiberal policies, which are considered, as success stories by those employing them. Third, we inquire if, and to what degree and under what conditions, the illiberal change in policies, which runs contrary to the policy consensus of the highly successful Great Moderation period of 1985-2007, is likely to survive in the long run under conditions of globalization and IT revolution.

The limits of Europe: Lessons from post-communist experience for the post-Brexit UnionANDREFF, W.ed: Comparative Economic Studies - a Thirty Year Assessment, pp. 191-210, 2021Részletek

Houndmills, New York, 2021Kategória: könyvfejezetNyelv: angol

Fifteen years ago it counted as received wisdom that accession to the European Union implies arrival to a safe haven concluding the ups and downs of post-communist transformation. Quantitative assessment/Papi et al, 2018/ indicates a considerable degree of convergence, especially in Central European countries and much less in Southeast Europe and the NIS. Despite improved performance, in Hungary, Poland and the Czech Republic Euro-skepticism has been elevated to the level of governmental policies for a decade by now. We ask why and scrutinize a single case: that of the former frontrunner of transition, Hungary. We offer four plus one theses for reflection on the relevance of economics versus politics in shaping outcomes, in a broader comparative perspective.

Economic Policy: Path Dependence and Path Creation (1989-2015)Matthias Morys, szerk: The Economic History of Central, East and South-East Europe: 1800 to the Present, 2020Részletek

London, RoutledgeKategória: könyvfejezetNyelv: angol

This chapter addresses fundamental issues of economic policy and systemic change in the post-1989 period. The research question if, when, and to what degree, the broad institutional and policy changes have managed to boost convergence to western Europe. In eight theses, highlighted as sub-chapter headings it attempts to present the big picture. The classical agenda: of Stabilization, Liberalization, Institution-building and Privatization/SLIP serves as a read thread in assessing bits and pieces. Issues of long term path dependency versus impacts of policy choices are discussed. Due to space limitations, country experiences are discussed as illustrations only. In terms of timeline 1989 – the Polish round-table talks and the collapse of the Berlin Wall- then 1999, the NATO intervention in Yugoslavia and the Helsinki EU Counclil on Big Bang enlargement- and finally 2008 – the spillover of the global crisis and its management – are taken as watersheds. While 1999-2008 was a period of real convergence, the post-crisis period it came to a halt in most countries. The final, nineth chapter explains how this relates to the rise of illiberalism.

Illiberális kapitalizmus?HALM Tamás és társai, szerk.: Gazdasági, politikai és társadalmi kihívások a 21.században, pp. 93-104Részletek

Budapest, Dialóg Campus, 2018Kategória: könyvfejezetNyelv: magyar

Két évtizeddel ezelőtt a befolyásos amerikai elemző, Fareed Zakharia/1997/ használata először az illiberális demokrácia kifejezést. Arra utalt – ma már tudjuk, látnoki erővel – hogy amikor a népuralom formális elemei jutnak egyoldalúan túlsúlyra, vagyis a többségi elvet - az azt civilizálttá tevő jogállami normák és liberális értékek híján – mechanikusan érvényesítik, az eredmény a senki által sem kívánt zsarnokság lehet. Mi több, a választóközönség a látszatok és a megvezetés áldozatává vált. Donald Trump elnökké választása és a Brexit egyaránt jelzi azt, hogy efféle kisiklásra érett demokráciákban is sor kerülhet, és hogy ez az önkényes, megalapozatlan döntések szaporodásához, a fékek és ellensúlyok leépüléséhez vezethet.

Institutions and change: new horizons in economic theorySZANYI, M. ed: Institutions and ChangeRészletek

London, Palgrave, 2021Kategória: könyvfejezetNyelv: angol

This chapter is a revised version of a keynote addressing an international gathering of scholars. It was convened to provoke a broad and sincere exchange on new dimensions of state activism as seen through sectoral and country experiences, basically anchored in empirical analyses. What we do in this framework paper is to take a step back and ask if there are new insights that may allow for broader generalizations at the level of economic theory. We attempt to be specific on how institutions matter for economic change. First we show how institutions may assist change, hinder change or become hollowed and thus become largely irrelevant. Finally as fourth we try to generalize what follows from all this for broader theory.

Törésvonalak Európában - Érdekek, értékek, pályafüggés és választások az unióbanKOVÁCS Lajos Péter, szerk: Közel-távol Európa, pp. 23-49, 2019Részletek

Budapest, Éghajlat KiadóKategória: könyvfejezetNyelv: magyar

Tizenöt évvel a teljes jogú tagság elnyerése után nem indokolt az EU-ba 2004-ben belépett országokat “új tagállamokként” emlegetni. Ez az írás azt a tételt fejti ki, hogy a kelet-nyugati eltérések és ellentétek miként váltak másodlagossá az észak-déli szakadékkal szemben. Ez nem utolsó sorban az EU válságkezelési gyakorlata következtében alakult ki az elmúlt évtizedben. Az elemzést követően néhány ajánlást fogalmazunk meg, aminek révén- a differenciált megoldások ma is élő gyakorlatának kiterjesztésével – az unió által létrehozott közös jószágok, a hozzáadott érték növelhetővé válik.

Katolicizmus, társadalom, vigíliaHORÁNYI, Ö. szerk: 35 éve a Vigíila élén /Ünnepi kötet Lukács Lászlónak/, 2019Részletek

Budapest, Typotex, 2019Kategória: könyvfejezetNyelv: magyar

Ez a rövid írás a címben fölsorolt három elem átfedését, közös és eltérő vonásait vizsgálja. A történeti és a funkcionális áttekintés révén reményeink szerint be tudjuk mutatni azt, hogy mibden különleges a Vigília folyóirat a magyar szellemi életben, különösen a rendszerváltozást követő három évtizedben.

Magyarország: gazdasági lehetőségek es korlátokGYURGYÁK János, szerk: Magyarország az Európai Unióban, pp. 41-61, 2019Részletek

Budapest, Osiris KiadóKategória: könyvfejezetNyelv: magyar

Ez az előadás öt tételben tekinti át Magyarország tizenöt éves EU tagságának fontosabb eredményeit és kihívásait. A napi politikától szándékosan három lépés távolságot tartva érvel amellett, hogy eredményes Európa-politikát a gazdaságban is csak realis számvetés alapján, kellően távlatos gondolkodással lehet kialakítani. Alaptételünk az, hogy a közérthetőség, a kommunikációs szempont túlzott előtérbe helyezése vakvágányra vezet. A gazdaságban is a holnap kihívásaira célszerű felkészülni, nem a pillanatnyi prezentációs előnyöket kell hajszolni.