Letöltések

Igazság a magyar gazdaságrólTempi.it, 2012. augusztus 12.Részletek

Olaszország, MilánóKategória: interjúNyelv: olasz

«È importante stare sul mercato, essere testati dal mercato, dimostrare che gli investitori hanno fiducia in noi». Intervista a Laszlo Csaba, economista ungherese indipendente tra i più quotati in patria.

Lesz IMF-megállapodás?Új Ember, 2012. július 8.Részletek

Kategória: interjúNyelv: magyar

Aki valamennyire is nyomon követi a hazai híradásokat, minden bizonnyal értesült arról, hogy a magyar kormány nemzetközi pénzügyi szervezetektől szeretne anyagi segítséget kapni. Egyesek hitelmegállapodásról, az ország vezetői viszont védőhálóról beszélnek. Mint mondják, csupán a befektetői bizalom erősítése miatt van szükség e megegyezésre, s hangsúlyozzák: nem feltétlenül a „napi kiadásokat” akarják fedezni a kölcsönösszegből. Hosszú hónapokig volt egy főtárgyalónk, aztán kineveztek egy tárca nélküli minisztert, ám a mai napig nem született megegyezés, sőt az érdemi tárgyalások sem kezdődtek el. Az átlag ember számára érthetetlen törvényalkotási folyamatokra, hiányzó szándékra hivatkozva — látszólag semmi sem történik. Legalább hetente halljuk,hogy most már minden akadály elhárult a tárgyalások megkezdése elől, aztán egy-két nap elteltével ismét az akadályok elhárításáról szólnak a híradások.Vannak, akik állítják, a kormány nem is akar megállapodni a valutaalappal és az unióval. Csaba László közgazdászprofesszortól kérdeztük meg, valóban a kormány halogatja-e a tárgyalások elindulását, és csakugyan segítheti-e a gazdaságot a védőháló, vagy feltétlenül újabb kölcsönre van szükségünk.

Gazdaságpolitikai félfordulat kelleneMagyar Hírlap, 2012. június 1.Részletek

Kategória: interjúNyelv: magyar

Nehéz kérdés, hogy mikor kerülhetünk le az uniós deficitlistáról, miután az új uniós költségvetési egyezményben olyan számítási módszertant és szempontokat tettek kötelezővé, amelynek az egyszeri intézkedések kiiktatását követően csak egy lendületesen növekvő gazdaság képes megfelelni. A Széll Kálmán-terv 2.0-ban előirányzott 2,5 százalékos növekedés nem ilyen – jelentette ki lapunknak Csaba László közgazdász.

Megúszhatjuk az IMF hitele nélkülMagyar Hírlap, 2012. április 10.Részletek

Kategória: interjúNyelv: magyar

Csaba László közgazdászprofesszor úgy tartja, „megúszhatjuk” EU–IMF-hitelmegállapodás nélkül, miután a „megoldandó feladatok és az unióval vitatott kormányzási, jogi és gazdasági kérdések jelentős része a gazdasági rendszer minőségével, nem egy esetleges hitel visszafizetési feltételeivel van összefüggésben”. Az akadémikus a Magyar Hírlapnak adott interjúban kifejtette: egy hiteles, 2015–16-os euróbevezetési időpont kitűzése megtakaríthatóvá tenné magát a nemzetközi kölcsönfelvételt is.

On the Political Economy of Polic ReformLondon: CRCE Briefing paper, 14. szám, 2012. áprilisRészletek

Kategória: cikkNyelv: angol

Having experienced several decades of successful and unsuccessful economic reforms, Hungary serves as an excellent laboratory to test theories of institutional change. While generalizations based on a single case are always limited by nature, it may still contribute to the better understanding of general conditions of policy and institutional changes for the better as well as impediments to them.

Nem kell mindenáron IMF-hitelIndex, 2012. március 19.Részletek

Kategória: interjúNyelv: magyar

A görögök megmentésével nagyot fordult a nemzetközi hangulat, a dél-európai államok csődveszélye is kisebb, ezért, ha a kormány elég ügyes, elkerülhetjük az EU–IMF-hitelfelvételt, mondja Csaba László közgazdász, aki véleményét szűkebb körben Orbán Viktornak is elmondta. Ha ősszel hallgat a kormány a közgazdászokra, kevesebb kritika ért volna minket, és tíz százalékkal erősebb lenne a forint, ha a kormány nem megy neki a nemzeti banknak.

A sarokba állított ország168 Óra, 2012. március 3.Részletek

Kategória: interjúNyelv: magyar

Az Európai Bizottság javaslata szerint 495 millió euró kohéziós támogatást vonnának el Magyarországtól, mert elmulasztotta deficitcsökkentési kötelezettségeit. Csaba László közgazdász nem hiszi, hogy erre sor kerül, a lépést meg jogszerűtlennek tartja. De azt is hangsúlyozza, hogy ezt az üzenetet komolyan kell venni. Herskovits Eszter interjúja.

A terápia nálunk megelőzi a diagnózistNépszabadság, 2012. március 1.Részletek

Kategória: interjúNyelv: magyar

Egyáltalán nem biztos, hogy az uniós pénzügyminiszterek tanácsa, az Ecofin március 13-án elfogadja az Európai Bizottság javaslatát, amely alapján 495 millió eurós kohéziós támogatást vonnának meg Magyarországtól 2013-ban – mondta kérdésünkre Csaba László, a Közép-európai Egyetem professzora.

Csaba László: nem kell temetni az európai gazdasági modelltPortfolio, 2012. március 1.Részletek

Kategória: publicisztikaNyelv: magyar

Válság van a világban, viszont ez nem azt jelenti, hogy összeomlik a gazdaság, hanem inkább azt, hogy a korábbi folyamatok nem mehetnek tovább, ahogy eddig, középtávon meg kell változnia a világnak. A válságot több aspektusból is nézhetjük, napjainkban a leginkább a pénzügyi oldal van kidomborítva, miközben azért érdemes arra is figyelmet szentelni, hogy közép és hosszabb távon mi lesz a világgal - kezdte előadását Csaba László professzor a Bank Gutmann Fórumán. Az biztos, hogy nincs egy olyan gazdasági modell, amely a legjobb megoldást jelentené, az európai modell igaz viharvert, azonban finomhangolással a problémák megoldhatók.

Vörös Imre: Csoportkép LaokoónnalKülgazdaság, 56. évfolyam, 9-10. szám, pp. 53-56, 2012Részletek

a KOPINT Konjunktúra Kutatási Alapítvány folyóirataKategória: recenzióNyelv: magyar

Néhány éve minden rendes európai tanulmányok tárgyban azt oktattuk, hogy az európai jog elsőbbséget élvez a nemzetivel szemben. És ahogy öles léptekkel haladunk a föderáció felé, úgy halványulnak el a nemzeti jogkörök és erősödik fel az uniós szervek hatásköre, egyre jobban behatolva a korábban a nemzeti szuverenitás terepének tartott területekre is.

Hungary and the eurozone crisis: a comedy of errors?Yearbook of the Institute of East-Central Europe, 10. évfolyam, 2012Részletek

Kategória: cikkNyelv: angol

The spill-over of the global fi nancial crisis has uncovered the weak-nesses in the governance of the EMU. As one of the most open economies in Europe, Hungary has suff ered from the ups and downs of the global and European crisis and its mismanagement. Domestic policy blunders have complicated the situation. This paper examines how Hungary has withstood the ups and downs of the eurozone crisis. It also addresses the questions of whether the country has converged with or diverged from the EMU membership, whether joining the EMU is still a good idea for Hungary, and whether the measures to ward off the crisis have actually helped to face the challenge of growth.

Colombo, Alessandro (ed.): Subsidiarity governance. Theoretical and empirical models.New York – Houndmills, p. 176, 2012Részletek

Egyesült Királyság, Palgrave MacMillanKategória: recenzióNyelv: magyar

A magyar közgazdaságtan él és virulKöz-Gazdaság, 2012Részletek

Kategória: recenzióNyelv: magyar

Csoportkép Laokoónnal – a magyar jog és az alkotmánybíráskodás vívódása az európai joggalKülgazdaság, 56. évfolyam, 9-10. szám, 2012Részletek

a KOPINT Konjunktúra Kutatási Alapítvány folyóirataKategória: recenzióNyelv: magyar

Hungary and the Crisis of the Eurozone: A Comedy of Errors?Yearbook of the Institute of East-Central Europe, 2012Részletek

Kategória: publicisztikaNyelv: angol

The spillover of the global financial crisis has uncovered the weaknesses in the governance of the EMU. Being one of the most open economies in Europe Hungary has suffered from the ups and downs of the global and European crisis and its mismanagement. Domestic policy blunders complicated the situation. The relative deterioration of the position of other countries has paradixically improved the relative position of Hungary by 2012. Still, a cooling to new EU initiatives on banking an fiscal union is likely.

Botos Katalin: Pénzügypolitika - GazdaságpolitikaKöz-Gazdaság, 7. évfolyam, 3. szám, 2012Részletek

Kategória: recenzióNyelv: magyar

A magyar közgazdasági közélet egyik markáns és kimondottan színes egyénisége Botos Katalin professzorasszony. Immár negyedszázada, hogy az MTA doktora címet megszerezte1, és sok pályatársától eltérően e legmagasabb tudományos elismerés elnyerése nem kényelmesítette el. Sőt, épp ezt követően került sor azokra a – Nyugaton mindennapos, nálunk azonban ritkaságszámba menő – pályaváltásokra, amivel a tudományos kutató a közpolitikai gyakorlatba, majd ezt követően az egyetemi életbe tért vissza. S mivel közéletünk nem teng túl a női közszereplőktől, mindjárt érdemes kiemelnünk, hogy milyen ritka és egyedülálló az a teljesítmény, amiben a családfenntartó, a kutató, az oktató és a közszereplő pályája eredményesen fonódik egybe, rácáfolva a társadalmunkat sajnos ma is mérgező előítéletekre.