Letöltések
Kategória: cikkNyelv: angol
This paper addresses the challenges of Hungarian economic strategy in the post‐2010 period. It analyzes the constraints and options, as well as the reaction and interaction of various players on the international arena, that have shaped outcomes. Beyond the discussion of the 15 months of futile negotiations with the IMF, issues of how Hungary fits, with its unorthodox economic policies, in the changing architecture of the European Union, moving towards ever more federalism in its crisis management.
Kategória: cikkNyelv: magyar
Ez a tanulmány öt pontban vizsgálja meg, hogy a költségvetési és a bankunió azonnali megvalósítására vonatkozó uniós tervezetek mennyiben járulhatnak hozzá a sikeres európai válságkezeléshez, továbbá hogy megvalósításuk milyen föltételrendszert igényel.
Kategória: recenzióNyelv: magyar
Minden tudományszakban megfigyelhetjük, hogy egy-egy összefoglaló munka megjelenése egy korszak egészét jellemezhet. Ilyen kötet volt az első világháború előtt Kautz Gyula, a két háború közt Heller Farkas, vagy a szocialista korszak bomlásának idején Kornai János munkája, A hiány.. A rendszerváltozást követően megújult és egyben a világáramot jellemző módszertani igényességet megjelenítő írások sorában hasonlóképp definitív, korszakhatárt jelent Zalai Ernő munkája. Négy és fél évtized munkásságának összegzésével a szerző felmutat és le is zár egy szakaszt, amiben a számszerűsíthető általános egyensúlyi elméletek, különösen azok statikus változata és nemzetgazdasági alkalmazása jelölték ki a fejlődés irányát – a matematikai, módszertan-igényes irányzatban.
Kategória: cikkNyelv: magyar
Ez az esszé a teljesség igénye nélkül kísérli meg áttekinteni azt, hogy mire vezetett a közgazdaságtan világméretekben megindult és a 2008–2009. évi válság lezáratlansága miatt vélhetően évtizedes szinten zajló önvizsgálata. A tudományszak egészét egyszerre jellemzi egyfajta tartalmi kiüresedés és a társtudományokkal való erőteljesebb kapcsolatkeresés, a módszertanok és az iskolák egymás mellett élése – ami egyáltalán nem békés –, valamint a gyakorlat által felvetett kérdések elméleti általánosításának igénye. A magyar közgazdaságtan hagyományos köve-tő szerepe megmaradt, viszont a képzésben szerzett negyedszázados tapasztalatok és az új globális kihívások lényegi átalakításokat indokolnának a mai, túlságosan egységesített képzésben.
Kategória: cikkNyelv: magyar
Az évek óta tartó európai válságkezelés leírása és a részletek bemutatása helyett a rögtönzött, politikai alapon hozott lépések gazdaságelméleti értelmezésére törekszünk.Kutatási alapkérdésünk az: igaz-e még a 70-es évek végének felismerése, mi szerint sem szerkezeti, sem szabályozási eredetű válságot nem lehet keresletélénkítéssel leküzdeni? Igaz-e az, hogy a szuverén EU tagállamokon belül bármi okból hiányzó belső elköteleződést a külső fegyelmezéssel nem lehet pótolni? Ennek fényében vizsgáljuk a költségvetési és a bankunió 2012 októberében körvonalazott és jóváhagyott tervezetét is.
Budapest, Balassi KiadóKategória: könyvfejezetNyelv: magyar
Ez az esszé nyolc tételben vázolja a külföldön és itthon élő nemzetkép tartós elszakadásának okait és következményeit. A gondolatmenet alapvető állítása az, hogy mint a társadalmi és a gazdasági folyamatok többségénél, a megítélés/percepció alakulása sokszor erőteljesebben magyarázza a valóság alakulását, mint az analitikai társadalomtudomány kedvelt kemény tényei. Ebből pedig mind a döntéshozóknak, mind a tudományos módszertannak, mind pedig a művelt közönségnek van mit tanulnia.
Kategória: interjúNyelv: magyar
Gazdasági növekedés sosem jött még létre pusztán költségvetési intézkedések hatására, ahhoz az innovációnak, a szerkezeti megújulásnak és nem utolsósorban a nemzetközi környezetnek is javulnia kellene – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Csaba László közgazdász. Szerinte nem kell választási költségvetéstől tartanunk a következő időszakban. Az egyetemi tanár továbbra is elkötelezett az euró magyarországi bevezetése mellett.
Kategória: interjúNyelv: magyar
Nagy eredmény, hogy miközben „bezzegországok” dőltek ki a sorból az elmúlt években, Magyarország talpon maradt – véli Csaba László közgazdász, egyetemi tanár. Sőt, ma már a valuta-alap hitelére sincs szüksége hazánknak, ezért közös megegyezéssel véget is vethetnénk az IMF–EU-tárgyalásoknak.
Kategória: interjúNyelv: magyar
Az új EU–IMF-hitel most nem tűnik közelinek, akkor sem, ha nem örülök ennek – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Csaba László akadémikus, aki szerint amíg a külső piac nem enged nagyobb teret, naivitás lenne gazdasági fellendülésre számítani Magyarországon. A közgazdászprofesszor szerint a bővülés „meglesz”, de inkább 2014-ben, mint előtte. Ha pedig a devizatartalék csökkenne, az felhívás lenne egy keringőre – a valutaspekulánsok számára. Éppen ezért a mostani helyzetben a tartalékokhoz nyúlni senkinek sincs szándékában – hangsúlyozta a Közép-európai Egyetem tanára.
Kategória: interjúNyelv: magyar
Az utóbbi hetekben egymásnak ellentmondó nyilatkozatok jelentek meg a sajtóban az euró itthoni bevezetésének szükségességéről. Ezzel egyidejűleg az IMF-fel kötendõ (vagy éppen nem kötendő) hitelmegállapodásról is ellentétes tartalmú vélemények látnak napvilágot. E sokunk számára túlságosan bonyolultnak tűnő kérdéskörről Csaba László közgazdászt, egyetemi tanárt kérdeztük.
Kategória: interjúNyelv: magyar
A közgazdászprofesszort korábbi kijelentéseivel szembesítettük. Azt mondja: eddigi pénzügyi prognózisai bejöttek. Most arról is beszél, hogy normális ország nem fordul hitelért az IMF-hez, még ha komoly előnyökkel jár is a megállapodás. Herskovits Eszter interjúja.
Kategória: cikkNyelv: angol
Olaszország, MilánóKategória: interjúNyelv: olasz
«È importante stare sul mercato, essere testati dal mercato, dimostrare che gli investitori hanno fiducia in noi». Intervista a Laszlo Csaba, economista ungherese indipendente tra i più quotati in patria.
Kategória: interjúNyelv: magyar
Aki valamennyire is nyomon követi a hazai híradásokat, minden bizonnyal értesült arról, hogy a magyar kormány nemzetközi pénzügyi szervezetektől szeretne anyagi segítséget kapni. Egyesek hitelmegállapodásról, az ország vezetői viszont védőhálóról beszélnek. Mint mondják, csupán a befektetői bizalom erősítése miatt van szükség e megegyezésre, s hangsúlyozzák: nem feltétlenül a „napi kiadásokat” akarják fedezni a kölcsönösszegből. Hosszú hónapokig volt egy főtárgyalónk, aztán kineveztek egy tárca nélküli minisztert, ám a mai napig nem született megegyezés, sőt az érdemi tárgyalások sem kezdődtek el. Az átlag ember számára érthetetlen törvényalkotási folyamatokra, hiányzó szándékra hivatkozva — látszólag semmi sem történik. Legalább hetente halljuk,hogy most már minden akadály elhárult a tárgyalások megkezdése elől, aztán egy-két nap elteltével ismét az akadályok elhárításáról szólnak a híradások.Vannak, akik állítják, a kormány nem is akar megállapodni a valutaalappal és az unióval. Csaba László közgazdászprofesszortól kérdeztük meg, valóban a kormány halogatja-e a tárgyalások elindulását, és csakugyan segítheti-e a gazdaságot a védőháló, vagy feltétlenül újabb kölcsönre van szükségünk.
Kategória: interjúNyelv: magyar
Nehéz kérdés, hogy mikor kerülhetünk le az uniós deficitlistáról, miután az új uniós költségvetési egyezményben olyan számítási módszertant és szempontokat tettek kötelezővé, amelynek az egyszeri intézkedések kiiktatását követően csak egy lendületesen növekvő gazdaság képes megfelelni. A Széll Kálmán-terv 2.0-ban előirányzott 2,5 százalékos növekedés nem ilyen – jelentette ki lapunknak Csaba László közgazdász.
Kategória: interjúNyelv: magyar
Csaba László közgazdászprofesszor úgy tartja, „megúszhatjuk” EU–IMF-hitelmegállapodás nélkül, miután a „megoldandó feladatok és az unióval vitatott kormányzási, jogi és gazdasági kérdések jelentős része a gazdasági rendszer minőségével, nem egy esetleges hitel visszafizetési feltételeivel van összefüggésben”. Az akadémikus a Magyar Hírlapnak adott interjúban kifejtette: egy hiteles, 2015–16-os euróbevezetési időpont kitűzése megtakaríthatóvá tenné magát a nemzetközi kölcsönfelvételt is.