Letöltések

Nem lesz akkora a növekedés, mint amit a miniszterelnök mondott (videó)HírKlikk, 2025. április 18.Részletek

Kategória: interjúNyelv: magyar

Sokan készítenek még gazdasági elemzéseket, de az igazi szakmai intézeteket kinyírták – mondta Csaba László a KlikkTV Erősítő című műsorában. A közgazdász professzor szerint az elemzők egyetértenek, hogy az idén 1-1,5 százalékos lehet a növekedés, szemben a miniszterelnök által mondott 3-6 százalékkal. Egyszerűen bemondtak egy számot, amit senki nem támasztott alá – tette hozzá Csaba László.

Féltem a gyerekeimet a Trump és Orbán által létrehozott világtól (videó)HírKlikk, 2025. április 15.Részletek

Kategória: interjúNyelv: magyar

Magyar állampolgárként, kutatóként próbálom megérteni, mi a nemzet érdeke, hogyan tudna Magyarország jobb helyet találni magának ebben az átalakuló világban, a gyermekeim, unokáim időszakában. Attól tartok, amit Trump és rajta keresztül Magyarország miniszterelnöke létrehoz, az nem a helyes irányba visz – mondta Csaba László a KlikkTV Erősítő című műsorában.

Jó ha a törvényhozók érzékelik, hogy az ország elitje nem azonosul azzal, ami zajlikHírKlikk, 2025. április 13.Részletek

Kategória: interjúNyelv: magyar

„Úgy éreztük, hogy ez nem az az idő, amikor csendben lehet maradni. Világos stratégia mentén, sorozatban átlépték azokat a határokat, amelyeket a civilizált társadalmi és kultúremberi viselkedés nem enged. Nem lévén a kezünkben eszköz tenni ellene, legalább jelezni akarjuk, hogy erről mit gondolunk... ez egy szimbolikus tiltakozás, ami szóvá teszi a bajokat, amiket szóvá kell tenni” – mondta Hírklikknek adott interjúban Csaba László az MTA gazdaság- és jogtudományok osztálya által a közelmúltban kiadott nyilatkozatról, amely a többi között leszögezi: kivonulnak a teremből, ha Orbán Viktor megjelenik az MTA fennállásának 200. évfordulós ünnepi ülésén. Mint a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja leszögezte: a nyilvánosság az egyetlen és utolsó eszközük, hogy érzékeltessék, mekkora baj van itt. „Baj pedig nem a mi megszólalásunkkal van” – jegyezte meg.

Orbán és Putyin: Sokat akar a szarka, de nem bírja a farkaMagyar Hang, 2025. március 14.Részletek

Kategória: interjúNyelv: magyar

Bár Orbán Viktor vétói, folyamatos akadékoskodása miatt egyre inkább egyedül marad az EU-ban, mégsem kell attól tartani, hogy kiraknak a szervezetből, sőt a hetedik cikkely továbbvitele sem opció. Nagyobb az esély arra, hogy amíg a többi ország tovább lép – például az öreg kontinens talpra állítását megcélzó Tettre Készek Szövetségébe – Magyarország ott marad egy kiüresedett unióban – mondta a Magyar Hangnak adott interjújában Csaba László.

Magyarország a világrendetlenségbenKülgazdaság, 69. évfolyam, 1-2. szám, 2025Részletek

a KOPINT Konjunktúra Kutatási Alapítvány folyóirataKategória: cikkNyelv: magyar

Közismert az az elemzői hajlam, hogy a mindnekori jelent különlegesnek véljük, pusztán azért, mert mi éljük meg. Ebből is következik az, hogy a nemzetközi rendszer hosszú ideje zajló átrendeződését időről-időre egyedi megrázkódtatásnak véljük. Pedig a ’boldog békeévek’ a francia forradalom óta eltelt közel negyedévezredben még kivételként sem voltak megfigyelhetők. Különösen akkor nem, ha az ekkorra létrejött globális rendszer egészét, és annak nem pusztán egy-egy részterületét tekintjük.

Authoritarian Capitalism in EuropeCOLCLANIS,P – KALLEBERG,A.eds: 'The Challenge of Capitalism - Paths Taken, Roads Ahead', 2025Részletek

Abingdon-N.Y.: Routledge, 2025Kategória: könyvfejezetNyelv: angol

This chapter presents an overview of illiberal trends that have been gaining groud in Europe ever since the annus mirabilis was over. Then,in 1999-2000 accession to NATO and the European Union seem to have anchored parliamentary democracy and social market economy in a solid international institutional setting. Even those who have not had a chance of becoming full members, as Russia, Turkey, Ukraine, Georgia and the western Balkans, were eager on Europeanization, where growing similarity to core democracies and opening up to globalization seemed axiomatic. Reality, however, has turned out to be quite different, with authoritarian tendencies gaining ground, first as temporary, later as trending processes during the 2000s.Our central thesis is that authoritarian forms of capitalism are neither rare nor exceptional in Europe. Meanwhile a period of globalization is not really favoring this option as the avenue of the future, despite recent advances in this direction in a number of countries outside Europe.

A valóság visszatérMagyar Tudomány, 186. évfolyam, 1. szám, pp. 105-108, 2025Részletek

Kategória: cikkNyelv: magyar

A cikk a 2024. évi közgazdasági Nobel-díjasok hatalmas és releváns munkáját ismerteti igen röviden. Kiemeli, hogy abban az empirikusan ellenőrizhető megállapítások és a gazdaságpolitikai gyakorlatban közvetlenül alkalmazható felismerések dominálnak. Ez fordulatot jelent a korábbi évek gyakorlatával szemben, amikor az elvont formalizálás és a modellek esztétikája uralkodott az alkalmazás szempontjával szemben.

Globalization and European Integration: A Central European PerspectiveJournal of Risk and Financial Management, 18. évfolyam, 2. szám, pp. 1-18, 2025Részletek

Kategória: cikkNyelv: angol

Two decades after the biggest ever enlargement of the European Union, post-transition countries face a series of challenges, posed primarily by de-globalization and growing illiberalism. Declining European competitiveness, as highlighted by the Draghi Report (2024), calls for major restructuring both regionally and community-wide. This invited survey article attempts to solve a puzzle: if Europeanization has not been very successful, how could it promote globalization? Furthermore, Central Europe counts as a success story, both in terms of convergence and in terms of stabilizing west Europe’s previously restive neighborhood. Sustaining this success is not automatic. We posit the two main conditions. These are: more focus on Ordnungspolitik (single market, competition policy, and capital markets union) and de-emphasis of re-distrubution (CAP and Cohesion). We also show why and how Central Europe will decide the future of the EU and the ways it can cope with globalization.

Az emberek érzik, hogy baj van, a kormányzati számok jó ideje messze állnak a valóságtólNépszava, 2025. január 11.Részletek

Kategória: interjúNyelv: magyar

A gazdasági vezetők jórészt politikai megrendelésnek igyekeznek eleget tenni, de mivel a demokráciában a hatalomnak szüksége van a gyors gazdasági növekedés adta legitimációra, ehhez a vágyak megfogalmazása, azok elhitetése folyamatos korrekciója lett az eszköz - mondja lapunknak Csaba László, közgazdász, egyetemi tanár. Interjú.

Az európai versenyképesség csak közösségi szinten növelhető, nemzeti keretekben nemVilágpolitika és Közgazdaságtan, 3. évfolyam, 4. szám, pp. 6-9, 2024Részletek

Kategória: interjúNyelv: magyar

Interjú Dr. Csaba László akadémikussal, a Köz-gazdaság szerkesztőbizottságának tagjával.

A sámánisztikus gazdaságpolitikától még nem lesz növekedésHírKlikk, 2024. szeptember 19.Részletek

Kategória: interjúNyelv: magyar

„Ha egy országban visszaesik a beruházás, stagnál a fogyasztás, zsugorodik az export, akkor mitől lenne hirtelen nagy a potenciális növekedés? Attól, hogy Orbán Viktor, a kormány szeretné?” Így látja Csaba László, akivel Orbán Viktor azon állításáról beszélgettünk, hogy a magyar gazdaság a fellendülés kapujában áll. A CEU professzora hozzátette: „én is szeretném, mindannyian szeretnénk, de attól ez még nem valósul meg... Ráadásul a gazdasági szereplők körében igen alacsony a kormányzat hitelessége is”. Felidézte, hogy Kádár Béla, „sámánisztikus gazdaságpolitikának” szokta nevezni azt, amikor valaki azt hiszi, hogy a ráolvasástól megjavul valami. Szerinte elhatalmasodott az a hozzáállás, hogy nincs ellenvetés Orbánnal szemben, s ha mégis van – ahogy mostanság Matolcsy György esetében tapasztalhatjuk – akkor azt az illetőt ellenségnek tekintik.

Elég jelentős szakadék van a kormányzati elképzelések és az ehhez kötődő kommunikáció és a tények közöttMenedzsment Fórum, 2024. szeptember 10.Részletek

internetes napilapKategória: cikkNyelv: magyar

A közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja a Klasszis Klubban beszélt erről.

Csaba László: A NER vezető rétege bizonyos szempontból emlékeztet a kínai vezetőségre (videó)Privátbankár.hu, 2024. szeptember 6.Részletek

Kategória: interjúNyelv: magyar

Ezzel a közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja a Klasszis Klubban arra utalt, hogy az Orbán-kormány hangosan hirdet bizonyos elveket, amelyeket nem feltétlenül vesz komolyan - elég csak a családpolitikájukra gondolni. A beszélgetés során Csaba László egyebek mellett elmondta, miért nem igaz az a kormányzati állítás, miszerint most már itt a fellendülés, minden jó lesz, minden mutató javul. Valamint azt is, hogy helyes-e az a megközelítés, miszerint a belső piac növekedése képes ellensúlyozni a külpiacok gyenge teljesítményét, s - látva a zsákutcába került európai gazdaságot - tudunk-e függetlenedni annak legerősebb tagjától, Németországtól. A Klasszis Klub 4. évfolyamának 58. adását most visszahallgathatja.

Magyarországot elérte a közepes jövedelem csapdája444.hu, 2024. július 24.Részletek

Kategória: interjúNyelv: magyar

Noha a kormány egy több száz milliárdos megszorítást már bejelentett, Csaba László közgazdász szerint ezzel nincs vége az idei kiigazításoknak.

A 2026-os osztogatásra készíthetik elő a terepet.

Ezzel a gazdaságpolitikával felélik a jövőt.

Az akkumulátorgyártással rossz lóra tett a kormány.

Orbán az olcsó energiában hisz, és ez sok mindent megmagyaráz.

Ahogy arra is van válasza, miért nem ugrik már el Tiborcz István az állami támogatások elől, és mi van a látványos üzleti sikereket elérő politikusfeleségek sztorija mögött.

A Matolcsy–Nagy–Varga trió azért van csöndben, mert megérezték, hogy a támogatás csökken, így összezártak.

Európai Unió – a beteljesületlen remény?Közgazdasági Szemle, 71. évfolyam, pp. 495-511, 2024. májusRészletek

Kategória: cikkNyelv: magyar

Két évtizedes uniós tagság után az országban továbbra is közmegegyezés van arról, hogy az Európai Unión belül tágasabb, mint kívül. Ugyanakkor a kormányzati politika és kommunikáció hatására teret nyert mind a közvéleményben, mind a szakmában a korábban kivételnek számító euroszkepticizmus. Az uniós tervekkel szemben megfogalmazott külön út – legalább a törekvés szintjén – mára a jó modor részévé vált. Magyarország EU-csatlakozásának kerek évfordulója alkalmat ad annak végiggondolására, hogy miként jutottunk ide az egykori „eurofóriából”, továbbá, hogy hova vezet az az út, amelyen sok év óta haladunk

Húsz éve az EU-ban: sikersztori az elszalasztott lehetőségek ellenére isMagyar Hang, 2024. május 1.Részletek

Kategória: interjúNyelv: magyar

Húsz évvel ezelőtt, 2004 május elsején csatlakozott Magyarország – kilenc másik országgal együtt – az Európai Unióhoz. Ezzel egy 14 éves előkészítési időszak végére került pont és kezdődött egy új időszámítás, amely korábban elérhetetlen pénzbőséget, befolyást és együttműködési lehetőségek sorát hozta – és hozza azóta is.