Letöltések

Mihályi Péter: Privatizáció és államosítás Magyarországon I–IV.Magyar Tudomány, 3. szám, 2026Részletek

Kategória: recenzióNyelv: magyar

Mihályi Péter az egyik legtermékenyebb magyar közgazdász, akinek írásai itthon és külföldön közel fél évszázada jelennek meg. Munkásságában kiemelkedő szerepet játszik a tulajdoni változások bemutatása és elemzése, amiben részt vevő megfigyelőként sajátos látószöggel és ismeretanyaggal bír. E témakörben összegyűjtött ismereteit az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelent négykötetes munkában adta közre. Ez a munka – elődjéhez hasonlóan – enciklopédikus jellegű (I. köt., 73), ami mind a részletek gazdag dokumentálására, mind a tényszerűségre vonatkozik.

Merre tovább, Európai Unió?Külgazdaság, 70. évfolyam, 1-2. szám, pp. 35-42, 2026Részletek

a KOPINT Konjunktúra Kutatási Alapítvány folyóirataKategória: cikkNyelv: magyar

Az Európai Unió 2026-ban három nagy kihívással szembesül. Egyfelől: Donald J. Trump elnökségével alapvető fordulatnak vagyunk a tanúi és részesei; a második világháborút és a bipoláris világot követően kialakult szabályalapú nemzetközi rendszer felbomlását az azt létrehozó és fenntartó nagyhatalom kezdeményezi, ő hajtja keresztül akár saját hosszabb távú érdekei ellenében, mi több, a többiek ellenkezését is leküzdve.

Orbánék beleragadtak a langyos vízbe - Kíméletlen gazdasági diagnózis Csaba LászlótólKlikkTV, 2026. január 5.Részletek

Kategória: interjúNyelv: magyar

Folytatás vagy újrakezdés? Csaba László közgazdász professzor szerint ez ma a magyar gazdaság legfontosabb kérdése – és a válasz sokkal kellemetlenebb, mint ahogy azt a kormányzati kommunikáció sugallja. Az interjúban világossá válik: a „folytatjuk” jelszó nem stratégia, legfeljebb a helyben járás receptje. A professzor éles párhuzamot von a magyar gazdaság és a labdarúgó-válogatott teljesítménye között: rengeteg pénz, propaganda és várakozás, majd az utolsó pillanatban mindig beköszön a valóság. A gond nem az erőforrások hiánya, hanem a rossz irány, a változtatás elutasítása és a hatalom mindenek fölé helyezése. Szó esik a 2010 utáni elszalasztott történelmi lehetőségről, arról, hogyan húztak el mellettünk régiós országok, és miért veszélyes a „langyos víz” állapota, ahol nincs összeomlás – de nincs fejlődés sem. Ez a beszélgetés nem ígéreteket ismétel, hanem kérlelhetetlenül szembesít azzal, hol tart Magyarország, és miért nem elég tovább ugyanazt csinálni. Gondolatébresztő, kritikus és kíméletlenül őszinte elemzés.

Pillantás a hídrólKöz-Gazdaság, 21. évfolyam, 1. szám, 2026Részletek

Kategória: cikkNyelv: magyar

Ez a cikk a magyar rendszerváltozást gazdasági oldalról és madártávlatból tekinti át. Alapkérdése az, hogy a tervezett és spontán folyamatok eredőjeként létrejött magyar modell miért nem felelt meg folyamatosan a társadalom elvárásainak. Bár alapvetően leíró jellegű marad, felveti azt a kérdést, hogy mi hiányzott a célul tűzött szociális piacgazdasághoz.

A globális illiberalizmus arculataiSZANYI, M et al eds: Trends and Ruptures series, no 7.Részletek

Budapest: Akadémiai Kiadó, 2026Kategória: könyvfejezetNyelv: magyar

Ez a tanulmány arra az alapkérdésre keresi a választ, hogy a Donald J. Trump második elnökségére rendszerré váló rendszertelenség miként lett a gazdaságpolitikai világfelfogás részévé ugyanúgy, mint egykor a harmincas években. Tézismondatunk az, hogy az eltérő okokból adott hasonló válaszok közös hozadéka negatív, mind az egyes szereplők, mind a világgazdaság egészére nézve: a win-win helyébe lose-lose lép. A tanulmányban a nemzetközi tanulmányok/IR, mint az MTA által is elismert és művelt külön akadémiai diszciplína/ közelítését alkalmazzuk, és a politikatudomány által negyedszázada megfigyelt illiberalizmus következményeit próbáljuk leírni és értelmezni. Ez a mostani évtizedre ugyanúgy tartós és új szakasznak tekinthető a nemzetközi rendszer egésze, s benne a hazánkhoz hasonló kis államok számára, mint 1989-2008 között a Nagy Mérséklet volt.

A külgazdasági irányváltásSZATHMÁRY Eörs, szerk: Merre tovább, Magyarország?Részletek

Budapest: Osiris Kiadó, 2026Kategória: könyvfejezetNyelv: magyar

Ez a fejezet a magyar gazdasági helyzetét ismertnek feltételezve arra a kérdésre keresi a választ, hogy az ország hogyan lenne képes a korábbiaknál sikeresebben illeszkedni a világgazdasághoz. Tézismondatunk az, hogy az évtizede tartó szuverenista irányzat teljes egészében kiigazításra szorul, ha a cél a növekedés és a jólét.

Világítótorony. Kritikai gondolatok a közgazdaságtudományról a legújabb átfogó Friedman-életrajz kapcsánKözgazdasági Szemle, 72. évfolyam, 11. szám, pp. 1139-1151, 2025Részletek

Kategória: cikkNyelv: magyar

A közgazdaságtan egyértelműen új kihívásokkal szembesül. Egyfelől a világ nagy erőközpontjai külön-külön és kölcsönhatásukban is teljesen új konstellációt alkotnak, ahogyan ezt másutt kifejtettem (Csaba [2025], [2026] és az ott idézett forrásanyag).

A magyar aranykor?VÁRSZEGI,A. - HORÁNYI,Ö, szerk: Pillantások a magyar társadalomra, 1989-2024Részletek

Pannonhalma: Bencés Kiadó, 2026Kategória: könyvfejezetNyelv: magyar

Ez a fejezet a magyar rendszerváltozást gazdasági oldalról és madártávlatból tekinti át. Alapkérdése az, hogy a tervezett és spontán folyamatok eredőjeként létrejött magyar modell miért nem felelt meg folyamatosan a társadalom elvárásainak. Bár alapvetően leíró jellegű marad, felveti azt a kérdést, hogy mi hiányzott a szociális piacgazdasághoz és mindebből mit lehetne megvalósítani a realitások tudomásul vétele mellett.

Globalizáció és közgazdaságtanMagyar Tudomány, 186. évfolyam, 10. szám, p. 1911–1919, 2025Részletek

Kategória: cikkNyelv: magyar

A globalizáció folyamata nem csak közgazdasági természetű. Az alábbiakban azt vizsgáljuk, hogy mit látunk a közgazdaságtan szemüvegén át: miért figyelhető meg az elmúlt 10–15 évben deglobalizációs folyamat a fejlett országokban, hogyan szorul háttérbe a kis országok számára előnyös sokoldalú és szabályalapú rendszer, és mi következik mindebből az EU-ra nézve?

Globalizáció a 21. századbanMagyar Tudomány, 186. évfolyam, 10. szám, p. 1894–1897, 2025Részletek

Kategória: cikkNyelv: magyar

A globalizáció mélyreható, az egyes nemzeti társadalmakat és gazdaságokat, illetve a világ nagy régióit átformáló történelmi folyamat. Alapját a világgazdaság kialakulása képezi. Kibontakozása és elmélyülése a 20. században, különösképpen annak második felében ment végbe.

Fájni fog a következő jó pár évMagyar Hang, 8. évfolyam, 39. szám, p. 4, 2025. szeptemberRészletek

Kategória: interjúNyelv: magyar

Orbán Viktor nyaralása után Donald Trumpot és Alice Weidelt idéző, igen radikális hangon tért vissza a határozott vezető képébe, aki bármit mondhat, tehet, elrendelhet. A négy veszélyhelyzeti rendelet értelmében ma Magyarországon bárkit bármiért elő lehet állítani. Magyar Péter programja előremutató, de az általa remélt uniós pénzek, az ellopott vagyon visszaszerzése és a korrupció leállítása nem ad kellő forrást annak megvalósításához. De bárki is győz, nehéz dolga lesz. Csaba László közgazdászprofesszorral beszélgettünk.

Kísérlet és tévedésEducatio, 36. évfolyam, 4. szám, 2025Részletek

Kategória: cikkNyelv: magyar

Ez az esszé a Budapesti Corvinus Egyetemen/BCE/ bő egy évtizede folyó átalakulások értékelésére törekszik egy részvevő megfigyelő szemszögéből. Tézismondata az, hogy miközben ennek az átalakításnak is számos – többnyire egymással ellentmondásban álló – célja volt, az alapvető küldetést, az oktatás és a kutatás alávetését a kísérlet egyértelműen elérte. Más, gyakran hangoztatott értékek és törekvések ugyan részben megvalósultak, de legföljebb e fő célnak alárendelten.

Az elmélettörténet mérlegénKözgazdasági Szemle, 72. évfolyam, 07-08. szám, pp. 786-791, 2025. augusztusRészletek

Kategória: recenzióNyelv: magyar

Mehrdad Vahabi: The Legacy of János Kornai. Collected Economic Essays on Janos Kornai. Palgrave MacMillan, Cham, 2025, 343 o.

Trumpnak egy dolog fontos, hogy minden nap bekerüljön a tévébeKlikkTV, 2025. július 31.Részletek

Kategória: interjúNyelv: magyar

Interjú Sebes Györggyel (Mélyvíz, KlikkTV)

Daron Acemoglu - Közgazdasági Nobel-díjasok, 2005-2024TEMESI József, szerk.: Közgazdasági Nobel-díjasok, 2005-2024Részletek

Budapest, HVG KönyvekKategória: könyvfejezetNyelv: magyar

A mai közgazdaság-tudomány kevés számú reneszánsz egyéniségeinek egyike a török származású amerikai professzor, aki mind a módszertan, mind a gazdaságpolitika, mind a hosszú távú fejlődési folyamatok terén jelentőset alkotott. Munkássága semmiképp se a 19.században keresett egyetlen nagy szintetikus elmélet, ugyanakkor lehetővé teszi, sőt megköveteli azt, hogy a többi tudományszak képviselője reflektáljon eredményeire. Ez az újjászülető közgazdaságtan legszebb hagyományait idézi.

Az összehasonlitó gazdaságtan a 21. századbanKözgazdasági Szemle, 72. évfolyam, 7-8. szám, 2025Részletek

Kategória: cikkNyelv: magyar

Ez a tanulmány arra az alapkérdésre keresi a választ, hogy milyen kihívásokkal szembesül az összehasonlító gazdaságtan a technológiai és politikai okokból felfordult világgazdaság értelmezése során. Tézismondatunk az, hogy a „poszt szocialis ta átmenet” kutatása a kapitalizmus változatai elemzésének adja át a helyet, de ez nem a megszokott liberális versus koordinált modell keretében értelmezhető A tanulmányban a világgazdaság egészét meghatározó három nagy gazdasági régió modelljét bemutatva érvelünk az összehasonlító módszer változatlan érvényessége és hasznossága mellett.