Letöltések

Olvasni pedig muszáj! (Kornai János: A gondolat erejével)Figyelő, 2005. novemberRészletek

Kategória: recenzióNyelv: magyar

A magyar közgazdaságtan meghatározó személyisége Kornai János, a Harvard Egyetem és a Collegium Budapest nemrég nyugdíjba vonult professzora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, ki tudja hány egyetem díszdoktora. Munkásságára talán az a jellemző, hogy az elmúlt fél évszázad egyértelműen legtermékenyebb szerzője, akinek írásai több tucat ország kiadóinál és folyóirataiban jelentek meg, köztük a közgazdász szakma világszerte első vonalának tekinthető lapokban, mint amilyen az amerikai közgazdasági társaság folyóiratai, az American Economic Review, a Journal of Economic Literature és a Journal of Economic Perspectives.

Ha nincs bizalom, ez az egész szétesikÉlet és Irodalom, 2005. október 14.Részletek

Kategória: interjúNyelv: magyar

Gazdasági kilátások a következő tíz évreParlamenti Napló, 2005. október 7.Részletek

Kategória: interjúNyelv: magyar

A gazdasági miniszter nemrég azt javasolta a parlamenti pártoknak, hogy csatlakozzanak ahhoz a javaslatához, amelyben 10 évre szóló gazdaságpolitikai alapelveket fogalmazott meg. A szaktárca vezetője szerint ugyanis igen fontos annak jelzése, hogy a hosszú távú gazdasági célok függetlenek attól, hogy éppen kik vannak kormányon. A dokumentumot a Fidesz kivételével aláírták a parlamenti pártok, s most határozati javaslatként az Országgyűlés tárgyalja.

Sólyom túlértékeli MagyarországotOrigo, 2005. augusztus 25.Részletek

Kategória: interjúNyelv: magyar

Magyarország nem számít középhatalomnak, mint ahogy azt augusztus 20-i ünnepi beszédében Sólyom László köztársasági elnök állította - mondták az [origo] által megkérdezett szakértők. Állítják: a nemzetközi politikában az ENSZ BT-tag Kína és Oroszország számít középhatalomnak, a magyar gazdaság pedig az uniós országok között az utolsó harmadban foglal helyet.

Neokonzervatív gazdasági fordulat?Figyelő, 2005. augusztus 6.Részletek

Kategória: publicisztikaNyelv: magyar

A kitárgyalt forradalom egyik sajátossága az volt, hogy a 80-as években startelőnnyel indulók – pozíciójuk, tudásuk, kapcsolati tőkéjük, tapasztalatuk okán, vagy csak azért, mert jókor voltak jó helyen – behozhatatlan előnyre tettek szert az előttük és utánuk járó nemzedékek, valamint az alternatív mozgalmak képviselőivel szemben.

Gut bácsiként osztogató kormányokMagyar Rádió, 2005. július 23.Részletek

Kategória: interjúNyelv: magyar

Az utóbbi időben a magyar gazdaság állapota szélsebesen mozog oda-vissza, az agóniától a szárnyalásig terjedő skála egyik végpontjától a másikig, aszerint, hogy kormánypárti vagy ellenzéki politikus mond róla diagnózist. Egy biztos: érdemi, nagy változtatásokba nem lehet úgy belefogni, hogy az senkinek ne fájjon.

100 lépés: de hová?HVG, 2005. június 9.Részletek

Kategória: interjúNyelv: magyar

Gyurcsány Ferenc száznapos programja kitűnően szolgálja a kormány kommunikációs céljait,ám hosszabb lélegzetű gazdasági-és szociálpolitikai intézkedési csomaghoz ennél többre van szükség - mutatott rá Csaba László közgazdász, a Közép-Európai Egyetem professzora a hvg.hu–nak adott interjúban.

Akkor jó, ha láthatatlanMindentudás Egyeteme, 2005. május 11.Részletek

Kategória: interjúNyelv: magyar

Miért szükséges, hogy a jegybank független legyen a politikától? Hogyan képes megőrizni önállóságát? Hogyan hat egymásra a monetáris és a fiskális politika? Csatlakozhat-e Magyarország 2010-ben az eurózónához? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Látogatóközpontjában 2005. május 11-én megrendezett Mindentudás Egyeteme (ME) Klub résztvevői: Antal László és Csaba László közgazdász egyetemi tanárok és Hamecz István, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója.

A pesti mór - A minisztercsere hátterérőlFigyelő, 49. évfolyam, 16. szám, p. 18, 2005Részletek

Kategória: publicisztikaNyelv: magyar

Draskovits Tibor sosem tartozott Gyurcsány Ferenc miniszterelnök belső köréhez, hisz szakmai karrierje az elmúlt két tévtizedben szorosan kötődött az előd, Medgyessy Péter pályájához. Amikor a nagyobbik kormánypárt – a magyar alkotmányos rendszerben kissé szokatlanul – megpuccsolta saját miniszterelnökét, a piacok idegességét az erőskezű vezetőként ismert Draskovics helyzetben hagyása biztosította.

Releváns KözgazdaságtanKülgazdaság, 2005. áprilisRészletek

a KOPINT Konjunktúra Kutatási Alapítvány folyóirataKategória: recenzióNyelv: magyar

Aki manapság közgazdasági végzettséget kíván szerezni, ugyancsak bajban lehet, ha választott szakmáját el kívánná ismertetni környezetével. Hiszen mi másról is lenne szó, hogy lehetőleg olcsón kell venni és drágán eladni?

Gazdaságelmélet és gazdaságpolitika a válság utánKöz-Gazdaság, 5. évfolyam, 2. szám, 2005. február 20.Részletek

Kategória: cikkNyelv: magyar

Míg a 2008–2009. években minden fejlett ország az állami beavatkozás és a keresletbővítés kettősének elvi követelmény szintjére emelése felé indult, a következő évtized első fő kérdése az exit strategy, vagyis az, hogy miképp lehet a csak az amerikai gazdaságban 3200 Mrd (!) dollárra tett többletkeresletet és a mérgezett eszközöket a gazdaságból kivonni és az új stagflációt, vagy az újabb visszaesést megelőzni. A tanulmányban a helyzet elméleti értelmezésé-re majd a lehetséges gyógymód vázolására teszünk kísérletet. Amellett érvelünk, hogy valódi megoldásokat a szabályalapú megoldásokhoz való vissza-térés jelenthet, nem a rögtönzés elvi szintre emelése.

Regulation and Public Sector DevelopmentPost-Communist Economies, 2005. februárRészletek

LondonKategória: cikkNyelv: angol

Europe reborn or Europe regress?Est-Ovest, 36. évfolyam, 6. szám, 2005Részletek

OlaszországKategória: cikkNyelv: angol

Institutions and GrowthThe new Political Economy of Emerging Europe, 2005Részletek

Budapest, Akadémiai KiadóKategória: könyvfejezetNyelv: angol

As has been shown in the preceding chapters the issue of institutions in generating growth remains a major and controversial topic in the literature on the new political economy of emerging economies. Ever since the publication of the World Bank report, From Plan to Market/1996/ and ever since the Nobel Prize of Douglass North in 1993 and of Joseph E. Stiglitz in 2001, it is no longer trendy to downgrade institutionally informed analyses as `poetry`.

Poetry and Reality about the Future of the UnionIntereconomics, Hamgburg, 2005Részletek

Kategória: cikkNyelv: angol

Ever since its adoption in March 2000 the Lisbon Strategy of the European Union has been seen at least in two dimesnsions. On the one hand, it was seen as a resolute turn away from the concept of „fortress Europe”, but also from the more federalist vision of European integration, that would have gradually de-emphsized the role of nation states as ultimate power brokers.2 Meanwhile it was also meant to be different from the large body of EU guidelines and directives with ambiguous or openly non-binding status. In order to attain this concrete tasks were listed, and regular six month monitoring by the Council introduced in its method of operation.