Letöltések

A válság árnyékában – Csaba László: Az uniós pénzek, ha pocsékba nem is mentek, a versenyképességet nem mozdították meg168 Óra, 2020. február 16.Részletek

Kategória: interjúNyelv: magyar

Válság jön, válság közeledik – suttogják pénzügyi guruk. A túlfűtött állapotban lévő világgazdaságban lassan letelik a bűvös tizenkét, válság nélküli év, közeledik az elszámolások kora. A pénzügyi kormányzat elővigyázatossági csomagokat szerkeszt. Mindenkinek van három jó ötlete. A jegybank elnöke új aranykorról álmodik. Kiállja-e a szavatossági próbát a tíz éven át pénzesőben fürdő Orbán-kormány? Csaba Lászlót, a CEU és a Corvinus egyetem professzorát kérdeztük.

Economic Policy: Path Dependence and Path Creation (1989-2015)Matthias Morys, szerk: The Economic History of Central, East and South-East Europe: 1800 to the Present, 2020Részletek

London, RoutledgeKategória: könyvfejezetNyelv: angol

This chapter addresses fundamental issues of economic policy and systemic change in the post-1989 period. The research question if, when, and to what degree, the broad institutional and policy changes have managed to boost convergence to western Europe. In eight theses, highlighted as sub-chapter headings it attempts to present the big picture. The classical agenda: of Stabilization, Liberalization, Institution-building and Privatization/SLIP serves as a read thread in assessing bits and pieces. Issues of long term path dependency versus impacts of policy choices are discussed. Due to space limitations, country experiences are discussed as illustrations only. In terms of timeline 1989 – the Polish round-table talks and the collapse of the Berlin Wall- then 1999, the NATO intervention in Yugoslavia and the Helsinki EU Counclil on Big Bang enlargement- and finally 2008 – the spillover of the global crisis and its management – are taken as watersheds. While 1999-2008 was a period of real convergence, the post-crisis period it came to a halt in most countries. The final, nineth chapter explains how this relates to the rise of illiberalism.

Az új normalitás feléKülgazdaság, 63. évfolyam, 11-12. szám, pp. 95-101Részletek

a KOPINT Konjunktúra Kutatási Alapítvány folyóirataKategória: recenzióNyelv: magyar

Az elmúlt kétszázötven esztendőben a gazdaságelmélet és a gazdaságpolitika héja-násza volt a közgazdaságtan egyik legizgalmasabb örökzöldje – és az is maradt. Ez a közgazdasági kutatás kísérleti terepe, ahol gyakran sikeres a műtét, mégis elhalálozik a beteg – vagyis a beavatkozás költségei nagyobbak, a hozadéka pedig kisebb a vártnál. Ezért számtalan mű foglalkozik azzal, hogy egy-egy időszakban mi maradt meg a régi igazságokból, illetve melyek azok az új igazságok, amelyeka kísérlet és tévedés – elkerülhetetlenül előtérbe kerülő – váltakozásából hosszabb távra és általánosítható módon leszűrődnek.

Illiberal economic policiesHOLMES, L.ed: Routledge Handbook of IlliberalismRészletek

London, Taylor and Francis, 2020Kategória: könyvfejezetNyelv: angol

This chapter provides an overview of illiberalism as a formative line of policy-making in the economic development of the past two centuries, with a focus on the past two decades. It first provides a historical account. Second, it offers four ideal types of illiberal policies, which are considered, as success stories by those employing them. Third, we inquire if, and to what degree and under what conditions, the illiberal change in policies, which runs contrary to the policy consensus of the highly successful Great Moderation period of 1985-2007, is likely to survive in the long run under conditions of globalization and IT revolution.

Illiberális kapitalizmus?HALM Tamás és társai, szerk.: Gazdasági, politikai és társadalmi kihívások a 21.században, pp. 93-104Részletek

Budapest, Dialóg Campus, 2018Kategória: könyvfejezetNyelv: magyar

Két évtizeddel ezelőtt a befolyásos amerikai elemző, Fareed Zakharia/1997/ használata először az illiberális demokrácia kifejezést. Arra utalt – ma már tudjuk, látnoki erővel – hogy amikor a népuralom formális elemei jutnak egyoldalúan túlsúlyra, vagyis a többségi elvet - az azt civilizálttá tevő jogállami normák és liberális értékek híján – mechanikusan érvényesítik, az eredmény a senki által sem kívánt zsarnokság lehet. Mi több, a választóközönség a látszatok és a megvezetés áldozatává vált. Donald Trump elnökké választása és a Brexit egyaránt jelzi azt, hogy efféle kisiklásra érett demokráciákban is sor kerülhet, és hogy ez az önkényes, megalapozatlan döntések szaporodásához, a fékek és ellensúlyok leépüléséhez vezethet.

Olyan autóban ülünk, amelyről csak a lejtőn derül ki, van-e benne fék - interjú Csaba LászlóvalNövekedés.hu, 2020. január 28.Részletek

Kategória: interjúNyelv: magyar

A 2008-as válság után csaknem tíz évet kellett várnunk arra, hogy a magyar gazdaság újra elérje a 2006-2007-es szintet. Ennyi idő alatt Románia csaknem felzárkózott hozzánk, amire nem volt példa korábban - mondta lapunknak Csaba László közgazdász, aki szerint az állami lakástámogatásokat nem ebben a formában kellett volna adni, mert ez csak folytatása a reformszocialista rendszernek, miszerint mindenkinek az a vagyon, amit meg tud fogni.

A fejlődéstan apoteózisaMagyar Tudomány, 181. évfolyam, 1. szám, pp. 90-95, 2020Részletek

Kategória: cikkNyelv: magyar

Ez az írás a 2019. évi hármas közgazdasági Nobel-díj alkalmából készült. Első részében bemutatja a kitüntetés történetét és változó jelentőségét. A másodikban röviden ismerteti a három legutóbb díjazott tudós munkásságát. Ebben a Nobel Emlékbizottság által adott bővebb indoklást egészítjük ki más források alapján. Végül megvizsgálja azt, hogy mit üzen e döntés a tudományszak jövőbeni fejlődése számára.

The Limits of EuropeANDREFF, Wladimir, ed: European Comparative Economic Studies: Thirty Years AfterRészletek

London, Palgrave,2020Kategória: könyvfejezetNyelv: angol

Fifteen years ago it counted as received wisdom that accession to the European Union implies arrival to a safe haven concluding the ups and downs of post-communist transformation. Quantitative assessment [1] indicates a considerable degree of convergence. Despite improved performance, in Hungary, Poland and the Czech Republic Euro-skepticism has been elevated to the level of governmental policies for a decade by now. We ask why and scrutinize a single case: that of the former frontrunner of transition, Hungary. We offer four plus one theses for reflection on the relevance of economics versus politics in a broader comparative perspective.

[1] PAPI.L.- STAVREV,E. – TULIN,V../2018/: Central, Eastern and Southeast -European countries’ convergence:a look at the past and considerations for the future. Comparative Economic Studies, vol.60.no.2.,pp 271-290.

Institutions and change: new horizons in economic theorySZANYI, M. ed: Institutions and ChangeRészletek

London, Palgrave, 2021Kategória: könyvfejezetNyelv: angol

This chapter is a revised version of a keynote addressing an international gathering of scholars. It was convened to provoke a broad and sincere exchange on new dimensions of state activism as seen through sectoral and country experiences, basically anchored in empirical analyses. What we do in this framework paper is to take a step back and ask if there are new insights that may allow for broader generalizations at the level of economic theory. We attempt to be specific on how institutions matter for economic change. First we show how institutions may assist change, hinder change or become hollowed and thus become largely irrelevant. Finally as fourth we try to generalize what follows from all this for broader theory.

Törésvonalak Európában - Érdekek, értékek, pályafüggés és választások az unióbanKOVÁCS Lajos Péter, szerk: Közel-távol Európa, pp. 23-49, 2019Részletek

Budapest, Éghajlat KiadóKategória: könyvfejezetNyelv: magyar

Tizenöt évvel a teljes jogú tagság elnyerése után nem indokolt az EU-ba 2004-ben belépett országokat “új tagállamokként” emlegetni. Ez az írás azt a tételt fejti ki, hogy a kelet-nyugati eltérések és ellentétek miként váltak másodlagossá az észak-déli szakadékkal szemben. Ez nem utolsó sorban az EU válságkezelési gyakorlata következtében alakult ki az elmúlt évtizedben. Az elemzést követően néhány ajánlást fogalmazunk meg, aminek révén- a differenciált megoldások ma is élő gyakorlatának kiterjesztésével – az unió által létrehozott közös jószágok, a hozzáadott érték növelhetővé válik.

Katolicizmus, társadalom, vigíliaHORÁNYI, Ö. szerk: 35 éve a Vigíila élén /Ünnepi kötet Lukács Lászlónak/, 2019Részletek

Budapest, Typotex, 2019Kategória: könyvfejezetNyelv: magyar

Ez a rövid írás a címben fölsorolt három elem átfedését, közös és eltérő vonásait vizsgálja. A történeti és a funkcionális áttekintés révén reményeink szerint be tudjuk mutatni azt, hogy mibden különleges a Vigília folyóirat a magyar szellemi életben, különösen a rendszerváltozást követő három évtizedben.

Post-Communist Systemic Change: Lessons for East AsiaAsian Journal of Peacebuilding, 7. évfolyam, 2. szám, 2019Részletek

Kategória: cikkNyelv: angol

With the North Korean waves of armament race in 2017-19, noted by the diplomacy of the Trump Administration, de-nuclearization has become a top priority for the Korean peninsula. In the meantime potentials for economic reforms in North Korea, perhaps even to the point of systemic change, are still open issues, as the need to feed people and improve the dismal economic performance remains high on the agenda. What lessons might be learned from the systemic change of Central and Eastern Europe for the context of East Asia? Implications based on International Relation (IR) theory are suggested.

Csaba László: Egészen biztosan lehet tudni, hogy a következő válság nagyobb lesz, mint az előző voltQubit.hu, 2019. november 4.Részletek

Kategória: interjúNyelv: magyar

A Közép-európai Egyetem (CEU) Határtalan tudás című sorozatának november 4-i előadásai a gazdasági válságok természetével, működési mechanizmusával, előzményeivel, következményeivel és gazdasági hasznával foglalkoznak. A rendezvény fő előadója Csaba László akadémikus, a CEU közgazdász professzora, akit a Qubit arról kérdezett, hogyan hat kölcsönösen egymásra gazdaság és politika, mikor jön és milyen következményekkel járhat a következő nagyobb gazdasági válság. A Qubit a Határtalan tudás médiapartnere.

Magyarország: gazdasági lehetőségek es korlátokGYURGYÁK János, szerk: Magyarország az Európai Unióban, pp. 41-61, 2019Részletek

Budapest, Osiris KiadóKategória: könyvfejezetNyelv: magyar

Ez az előadás öt tételben tekinti át Magyarország tizenöt éves EU tagságának fontosabb eredményeit és kihívásait. A napi politikától szándékosan három lépés távolságot tartva érvel amellett, hogy eredményes Európa-politikát a gazdaságban is csak realis számvetés alapján, kellően távlatos gondolkodással lehet kialakítani. Alaptételünk az, hogy a közérthetőség, a kommunikációs szempont túlzott előtérbe helyezése vakvágányra vezet. A gazdaságban is a holnap kihívásaira célszerű felkészülni, nem a pillanatnyi prezentációs előnyöket kell hajszolni.

Csaba László: Szerveződik a polgárság, de még nincs kész a váltásraMagyar Hang, 2019. október 8.Részletek

Kategória: interjúNyelv: magyar

Az önkormányzati választásokon nem várható ellenzéki áttörés, utána viszont van esély arra, hogy a szigorodó gazdasági és uniós környezet hatására veszít népszerűségéből a jelenlegi hatalom. Ha sikerül a Fideszből kiábrándult polgárságnak hihető alternatívát nyújtani, s egységesen fellépni az ellenzéknek, akkor 2022-ben van esély a kormányváltásra. Ideje lenne, mert nyugaton mostanra egyre jobban azonosítják az országot az Orbán-rendszerrel – nyilatkozta a Magyar Hangnak Csaba László közgazdász professzor, akadémikus.

Unorthodoxy in Hungary: an illiberal success story?Post-Communist Economies, 31. szám, pp. 2-14, 2019Részletek

LondonKategória: cikkNyelv: angol

This paper offers a political economy perspective of Hungary under the Orbán regime (2010–18). What specific variety of capitalism emerged from the series of centralising measures pertaining to property, banking, fiscal management and the division among various policy fields? We provide a functional overview of the Hungarian model of the market applying the varieties of capitalism
framework. How far did it all succeed? The two hypotheses to be tested are (a) that incremental change translated into a new quality in 2010–18; and (b) that it were the uniquely favourable external conditions rather than institutional and policy innovations that explain less than exceptional outcomes.