Letöltések
Kategória: interjúNyelv: magyar
Az új magyar kormány legfontosabb rövid távú lépései a pótköltségvetés elkészítése, a dereguláció és az euró bevezetésének konkrét célkitűzése lehetne – véli Csaba László közgazdász, akivel az új gazdaságpolitika és gazdasági modell esélyeiről és kihívásairól beszélgettünk. A Portfolio-nak adott interjújában hangoztatta: hosszabb távon a nyugati reintegráció, az állam szerepének csökkentése és a szociális piacgazdaság irányába való elmozdulás jelenthetné a kiutat, miközben a rejtett tartalékokban és az elszámoltatásból származó forrásokban nem érdemes túlzottan bízni. Az új gazdaságpolitika sikerét végül az dönti el, hogy elindul-e fenntartható, exportvezérelt növekedés, és a kormány képes-e választási osztogatás nélkül is megőrizni a választók bizalmát.
Kategória: cikkNyelv: magyar
A tanulmány a magyar közgazdaság-tudomány fejlődésének főbb irányait tekinti át 1945 és 2025 között. A vizsgálat középpontjában két kérdés áll: a nemzetközi
tudományos áramlatokhoz való kapcsolódás és a közgazdasági gondolkodás társadalmi hasznossága. Az írás amellett érvel, hogy a magyar közgazdaságtan története szorosan összefonódott az ország politikai és intézményi átalakulásaival. A szocialista tervgazdaság időszakában a marxizmus hivatalos ideológiává vált, ugyanakkor a hazai közgazdasági gondolkodás legmaradandóbb eredményei éppen a rendszer működési zavarainak empirikus elemzéséből, valamint a nemzetközi elméleti irányzatok fokozatos befogadásából születtek. A tanulmány bemutatja továbbá, hogy a rendszerváltozás miként teremtett új lehetőségeket a nemzetközi integrációra, miközben új függőségeket és intézményi feszültségeket is létrehozott. Az elemzés kitér a 2010 utáni időszak sajátosságaira is, különösen az állami szerepvállalás, a kutatásszervezés és a tudományos teljesítménymérés kérdéseire. A tanulmány következtetése szerint a magyar közgazdaság-tudomány legfontosabb hagyománya az empirikus megalapozottság, a nemzetközi nyitottság és a mérsékelt, ideológiai szélsőségektől tartózkodó elemző szemlélet fennmaradása.
Kategória: interjúNyelv: magyar
Itt a lehetőség, hogy lebontsuk az illiberális demokráciát, amelyben nem működnek a fékek és ellensúlyok, ahol a lojalitás mindent felülír, és ahol a politika logikája maga alá gyűri a gazdaságot – jelentette ki Kompország című műsorunkban Csaba László közgazdász. Hozzátette ugyanakkor: nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az új kormány rendkívül nehéz helyzetet örökölt.
Kategória: interjúNyelv: magyar
Előadás a Wesley János Főiskolán, Budapest, 2026. április 28.
Kategória: interjúNyelv: magyar
Előadás a Wesley János Főiskolán, Budapest, 2026. április 28.
Kategória: interjúNyelv: magyar
Eufória és aggodalom egyszerre jellemzi a politikai fordulat utáni hangulatot Magyarországon. Miközben a választók tömegesen fejezték ki változás iránti igényüket, a gazdaság állapota jóval kijózanítóbb képet mutat. Erről beszélt Csaba László akadémikus a Klikk TV Mélyvíz című műsorában – nem kímélve sem a leköszönő kormány örökségét, sem a túlzott várakozásokat.
Kategória: cikkNyelv: magyar
Ez a cikk a magyar rendszerváltozást gazdasági oldalról és madártávlatból tekinti át. Alapkérdése az, hogy a tervezett és spontán folyamatok eredőjeként létrejött magyar modell miért nem felelt meg folyamatosan a társadalom elvárásainak. Bár alapvetően leíró jellegű marad, felveti azt a kérdést, hogy mi hiányzott a célul tűzött szociális piacgazdasághoz.
Kategória: cikkNyelv: magyar
Ez az esszé a Budapesti Corvinus Egyetemen/BCE/ bő egy évtizede folyó átalakulások értékelésére törekszik egy részvevő megfigyelő szemszögéből. Tézismondata az, hogy miközben ennek az átalakításnak is számos – többnyire egymással ellentmondásban álló – célja volt, az alapvető küldetést, az oktatás és a kutatás alávetését a kísérlet egyértelműen elérte. Más, gyakran hangoztatott értékek és törekvések ugyan részben megvalósultak, de legföljebb e fő célnak alárendelten.
Kategória: recenzióNyelv: magyar
Mihályi Péter az egyik legtermékenyebb magyar közgazdász, akinek írásai itthon és külföldön közel fél évszázada jelennek meg. Munkásságában kiemelkedő szerepet játszik a tulajdoni változások bemutatása és elemzése, amiben részt vevő megfigyelőként sajátos látószöggel és ismeretanyaggal bír. E témakörben összegyűjtött ismereteit az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelent négykötetes munkában adta közre. Ez a munka – elődjéhez hasonlóan – enciklopédikus jellegű (I. köt., 73), ami mind a részletek gazdag dokumentálására, mind a tényszerűségre vonatkozik.
a KOPINT Konjunktúra Kutatási Alapítvány folyóirataKategória: cikkNyelv: magyar
Az Európai Unió 2026-ban három nagy kihívással szembesül. Egyfelől: Donald J. Trump elnökségével alapvető fordulatnak vagyunk a tanúi és részesei; a második világháborút és a bipoláris világot követően kialakult szabályalapú nemzetközi rendszer felbomlását az azt létrehozó és fenntartó nagyhatalom kezdeményezi, ő hajtja keresztül akár saját hosszabb távú érdekei ellenében, mi több, a többiek ellenkezését is leküzdve.
Kategória: interjúNyelv: magyar
Folytatás vagy újrakezdés? Csaba László közgazdász professzor szerint ez ma a magyar gazdaság legfontosabb kérdése – és a válasz sokkal kellemetlenebb, mint ahogy azt a kormányzati kommunikáció sugallja. Az interjúban világossá válik: a „folytatjuk” jelszó nem stratégia, legfeljebb a helyben járás receptje. A professzor éles párhuzamot von a magyar gazdaság és a labdarúgó-válogatott teljesítménye között: rengeteg pénz, propaganda és várakozás, majd az utolsó pillanatban mindig beköszön a valóság. A gond nem az erőforrások hiánya, hanem a rossz irány, a változtatás elutasítása és a hatalom mindenek fölé helyezése. Szó esik a 2010 utáni elszalasztott történelmi lehetőségről, arról, hogyan húztak el mellettünk régiós országok, és miért veszélyes a „langyos víz” állapota, ahol nincs összeomlás – de nincs fejlődés sem. Ez a beszélgetés nem ígéreteket ismétel, hanem kérlelhetetlenül szembesít azzal, hol tart Magyarország, és miért nem elég tovább ugyanazt csinálni. Gondolatébresztő, kritikus és kíméletlenül őszinte elemzés.
Budapest: Akadémiai Kiadó, 2026Kategória: könyvfejezetNyelv: magyar
Ez a tanulmány arra az alapkérdésre keresi a választ, hogy a Donald J. Trump második elnökségére rendszerré váló rendszertelenség miként lett a gazdaságpolitikai világfelfogás részévé ugyanúgy, mint egykor a harmincas években. Tézismondatunk az, hogy az eltérő okokból adott hasonló válaszok közös hozadéka negatív, mind az egyes szereplők, mind a világgazdaság egészére nézve: a win-win helyébe lose-lose lép. A tanulmányban a nemzetközi tanulmányok/IR, mint az MTA által is elismert és művelt külön akadémiai diszciplína/ közelítését alkalmazzuk, és a politikatudomány által negyedszázada megfigyelt illiberalizmus következményeit próbáljuk leírni és értelmezni. Ez a mostani évtizedre ugyanúgy tartós és új szakasznak tekinthető a nemzetközi rendszer egésze, s benne a hazánkhoz hasonló kis államok számára, mint 1989-2008 között a Nagy Mérséklet volt.
Budapest: Osiris Kiadó, 2026Kategória: könyvfejezetNyelv: magyar
Ez a fejezet a magyar gazdasági helyzetét ismertnek feltételezve arra a kérdésre keresi a választ, hogy az ország hogyan lenne képes a korábbiaknál sikeresebben illeszkedni a világgazdasághoz. Tézismondatunk az, hogy az évtizede tartó szuverenista irányzat teljes egészében kiigazításra szorul, ha a cél a növekedés és a jólét.
Kategória: cikkNyelv: magyar
A közgazdaságtan egyértelműen új kihívásokkal szembesül. Egyfelől a világ nagy erőközpontjai külön-külön és kölcsönhatásukban is teljesen új konstellációt alkotnak, ahogyan ezt másutt kifejtettem (Csaba [2025], [2026] és az ott idézett forrásanyag).
Kategória: cikkNyelv: magyar
A globalizáció folyamata nem csak közgazdasági természetű. Az alábbiakban azt vizsgáljuk, hogy mit látunk a közgazdaságtan szemüvegén át: miért figyelhető meg az elmúlt 10–15 évben deglobalizációs folyamat a fejlett országokban, hogyan szorul háttérbe a kis országok számára előnyös sokoldalú és szabályalapú rendszer, és mi következik mindebből az EU-ra nézve?
Kategória: cikkNyelv: magyar
A globalizáció mélyreható, az egyes nemzeti társadalmakat és gazdaságokat, illetve a világ nagy régióit átformáló történelmi folyamat. Alapját a világgazdaság kialakulása képezi. Kibontakozása és elmélyülése a 20. században, különösképpen annak második felében ment végbe.