Letöltések

Az utolsó töltényig fogunk harcolni - interjú Csaba LászlóvalNépszava, 2019. június 24.Részletek

Kategória: interjúNyelv: magyar

Háromszorosan is a bőrén érzi a kormányzati nyomásgyakorlást Csaba László: oktat az elüldözött CEU-n és az önfinanszírozóvá tett Corvinuson, valamint akadémikusként tanúja az MTA megalázásának is.

Térkép és iránytű nélkülKülgazdaság, 63. évfolyam, 5-6. szám, 2019Részletek

a KOPINT Konjunktúra Kutatási Alapítvány folyóirataKategória: cikkNyelv: magyar

Ez az írás azt a ma még egyértelműen hipotetikus kérdést teszi föl, hogy milyen
tényezők valószínűsíthetik Magyarország esetleges kilépését az Európai Unióból.
A brit kiszakadás 2013 és 2019 közötti tapasztalatai számos párhuzamosság megfogalmazására
adnak módot. A tételmondat az, hogy ami néhány éve még elképzelhetetlen
volt, a politikai folyamat összetevőinek megváltozása okán a lehetséges birodalmába
került, a hatékony tagság ma már nem axiomatikusan adott Magyarország
számára.

A magyar gazdaság lemarad a saját ligájában focizóktól24.hu, 2019. május 7.Részletek

Kategória: interjúNyelv: magyar

„Az uniós források pörgetik a magyar gazdaságot? Mit pörget a négyes metró, s mit pörget a területalapú támogatás, főleg, ha parlagoltatásra fizetik?” – kérdezi interjúnkban a CEU egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Orbán Viktor korábbi tanácsadója.

Reforms in the EU the interface of national and community levelsNowotny E. et al., szerk: Structural reforms for growth and transition, 2019Részletek

Egyesült Királyság, Cheltenham, Edward Elgar Publishing Co.Kategória: könyvfejezetNyelv: angol

Nagyjából úgy vezetik a gazdaságot, mint a hetvenes évekbenG7, 2019. március 28.Részletek

Kategória: interjúNyelv: magyar

Egyre inkább kívülről a meg nem ismerhető, informális döntéshozatal uralja a magyar gazdaságpolitikát: rengeteg ügy csúszik a legfelsőbb szintre, ahol központosítva, személy- és akaratelven születnek meg a legfontosabb döntések. Ez erősen hasonlít arra, ahogyan a hetvenes években mentek a dolgok, amikor a valóban fontos dolgokat sosem akarták kimondani vagy leírni.

Számadás – Bod Péter Ákos új kötetérőlMagyar Szemle, 26. évfolyam, 11-12. szám, 2019Részletek

Kategória: recenzióNyelv: magyar

Bod Péter Ákos vitán felül a legszorgalmasabb magyar közgazdászok egyike. Bő négy évtizedes munkásságának egyetlen szakasza sem múlt el anélkül, hogy gondolatait, érzéseit, és jobbító szándékú meglátásait ne osztotta volna meg pályatársaival és a szélesebb közvéleménnyel is. Ha csak az elmúlt évtizedet vesszük, 2008-ban, 2010-ben, 2011-ben és 2014-ben is közreadott egy-egy gazdaságpolitikai és elméleti kérdéseket tárgyaló monográfiát, jelen kötete tehát ötödik ilyen munkája egy évtizeden belül! Ezek közt nem szerepel a tudós emberek némelyikénél oly gyakori másodközlés/cikkgyűjtemény, ami sokunk számára inkább könyvnek látszó tárgy, semmint valódi könyv. A recenzált munka Bod akadémiai doktori értekezéséből sarjadzik.

Elvesztette az ország a vonzerejétMagyar Hang, 2. szám, 2019. január 11.Részletek

Kategória: interjúNyelv: magyar

Egyre gyanakvóbb szemmel néznek külföldön hazánkra azt követően, hogy harmadszor is felhatalmazást kapott a kormányzásra az illiberális államot építő pártkoalíció. Egyetlen mutatóban sem tudunk kitűnni a régió országai közül, mert alacsony a termelékenység, gyenge a versenyképesség. A növekedés lassulása várható, mert el sem kezdtük a tudás alapú társadalom építését – nyilatkozta a Magyar Hangnak Csaba László közgazdász, akadémikus.

Az Orbán-rendszer hamarabb véget ér, mint gondoljákÉlet és Irodalom, 2019. január 11.Részletek

Kategória: interjúNyelv: magyar

Több ezermilliárdnyi euró ömlene Magyarországra, ha a kormány nem a „migránsozással”foglalkozna, hanem az európai pénzpiac hazai hálózatának kiépítésén fáradozna. Érdekeinket ugyanis nem a Brüsszel ellen folytatott háborúskodás szolgálja, hanem az, ha részesei lennénk az európai tőkepiac és bankunió létrehozásának, ami végre komoly esélyt teremtene a gyors felzárkózásra – állítja Csaba László, a CEU és a Corvinus Egyetem professzora. A közgazdász legújabb könyvében (Gazdaság – válság – világ) arra keresi a választ, hogy az elmúlt években a rendszerváltoztató országok közül egyesek miért tudtak, mások viszont – köztük Magyarország – miért képtelenek felzárkózni a Nyugathoz, s miért maradunk el a szomszédos országoktól is.Csaba László, az Orbán-kormány egykori tanácsadója először lapunknak nyilatkozik korábbi szerepéről. Mint mondja: „hinni akartuk, hogy csak jobb lehet, miközben már rosszabb volt.”

Bevezető - Globalizáció, migráció, Európai UnióMagyar Tudomány, 177. évfolyam, 1. szám, 2019. januárRészletek

Kategória: cikkNyelv: magyar

Az alább közölt összeállítás multidiszciplináris közelítésben vizsgálja a migráció mint globális probléma hatását az európai integrációra. A tények áttekintésével bemutatja, hogy a folyamat értelmezése a közbeszédben elszakadt a valóságtól, ezért kevéssé releváns megoldási kísérletek uralják a közpolitikát.

Eljön-e a víg esztendő?Új Ember, 2019. január 6.Részletek

Kategória: cikkNyelv: magyar

Mint minden évben, 2019-ben is arra számítunk, hogy a megelőző éveknél jobban sikerül majd az új év. Pedig 2017 és 2018 magasra tette a lécet. A bérek 10 százalékot meghaladó növekedése, a foglalkoztatás Európai Unióban kitűzött 70 százalékos mértékének elérése, a munkanélküliségnek a rendszerváltozást megelőző éveket idéző, 3,8 százalékos mértéke az egész kontinensen figyelemre méltó teljesítménynek számít.

Egyszeri és kivételes év volt az ideiNövekedés.hu, 2018. december 27.Részletek

Kategória: interjúNyelv: magyar

Alapvetően külső tényezők, az EKB laza monetáris politikája és az alacsony olajár teremtette meg az idei évben a magyar gazdaság sikereinek egyik alapját. Ez az év egyedi és megismételhetetlen volt, ennek azonban vége, lassulni fog a magyar növekedés– nyilatkozta a Növekedés.hu-nak Csaba László, közgazdász, egyetemi tanár, akadémikus.

Az elmúlt tíz év kormányzása mindent elrontott, amit csak tudott168 Óra, 2018. december 22.Részletek

Kategória: interjúNyelv: magyar

Az elmúlt harminc év gazdaságtörténetének legfontosabb hozadéka, hogy Magyarország hátrahagyta a szocialista örökséget, kijutott egy összeomló rendszerből, és visszakerült az emberi fejlődés főirányába, az európai kulturális, gazdasági, katonai közösségbe. Az igazi csoda a rendszerváltozáskor és az uniós csatlakozáskor is elmaradt ugyan, de Csaba László, a CEU professzora szerint nemcsak a vágyainkban, hanem a lehetőségeinkben is benne van, hogy jobbak legyünk annál, amilyenek vagyunk. Mindez csak azért nem következik be, mert a döntéseinkkel korlátozzuk a saját mozgásterünket. A közgazdásszal legújabb könyve, az Éghajlat kiadó gondozásában megjelent Válság – Gazdaság – Világ kapcsán beszélgettünk.

Csaba László: Aprópénzért folytatunk harcotNépszava, 2018. július 13.Részletek

Kategória: interjúNyelv: magyar

Év végéig rendeződnie kell a CEU ügyének, az orbáni gazdaságpolitika elhibázott, az MTA függetlensége veszni látszik a Népszavának nyilatkozó Csaba László akadémikus szerint.

Ki fog bukkani a lufiMagyar Hang, 2018. június 22.Részletek

Kategória: interjúNyelv: magyar

Kezdő újságíró gondatlansága miatt kerülhetett fel, majd később le a Soros-listáról Csaba László közgazdász, akadémikus. Szerinte a Közép Európai Egyetem (CEU) továbbra is folytatja az oktatást Budapesten. A CEU és a Corvinus professzora túlzottan optimistának tartja Varga Mihály 4-4,5 százalékos hosszú távú növekedési előrejelzését, már csak azért is, mert a magyar versenyképesség gyenge és a termelékenység alacsony. Ugyanakkor a pénzügyminiszter józanságára utal az, hogy – érezvén a szinte biztos válság előszelét – már nem beszél a választáskor beígért adócsökkentésről. Nagy kérdés viszont, hogy az ő akarata, vagy Matolcsy György jegybankelnök elképzelései érvényesülnek a gazdaságpolitikában, ahogy eddig történt.

Orbán nemzetközi pályán akar játszani, de elbizakodottsága veszélyes az országnak168 Óra, 2018. április 23.Részletek

Kategória: interjúNyelv: magyar

A Figyelő Soros-listáján is szereplő CEU-professzor nem hiszi, hogy Orbán Viktor ki akarná vezetni Magyarországot az EU-ból, ugyanis szerinte a miniszterelnök évek óta azon dolgozik, hogy ő legyen az Európai Bizottsággal szembemenők élharcosa. Csaba László úgy véli, az országra a legnagyobb veszélyt Orbán elbizakodottsága jelenti.

Csaba László: „Az elmúlt húsz évben mindig megtaláltak, amikor szükségük volt rám. Most meg listára kerültem.”FüHü, 2018. április 16.Részletek

Kategória: interjúNyelv: magyar

Az első döbbenetet a felháborodás, majd a szolidaritás váltotta fel, miután az egykor jobb napokat látott Figyelő című hetilap nemzetközi hírű magyar tudósokat, civileket és jogvédőket igyekezett a „Soros-bérencek”közé sorolni. A közgazdászok mellé állt a Corvinus Egyetem komplett tanszéke, mert mint írják: megvédik Csaba Lászlót, Chikán Attilát, és Kornai Jánost, akik nemcsak a magyar közgazdasági szakma ikonjai, de nemzetközi szinten is a legkiválóbbak közé tartoznak. A Független Hírügynökségnek nyilatkozó Csaba László szerint a lajstromozás, a félelemkeltés eszköze, ami soha nem indul el magától.