Letöltések
Kategória: interjúNyelv: magyar
Folytatás vagy újrakezdés? Csaba László közgazdász professzor szerint ez ma a magyar gazdaság legfontosabb kérdése – és a válasz sokkal kellemetlenebb, mint ahogy azt a kormányzati kommunikáció sugallja. Az interjúban világossá válik: a „folytatjuk” jelszó nem stratégia, legfeljebb a helyben járás receptje. A professzor éles párhuzamot von a magyar gazdaság és a labdarúgó-válogatott teljesítménye között: rengeteg pénz, propaganda és várakozás, majd az utolsó pillanatban mindig beköszön a valóság. A gond nem az erőforrások hiánya, hanem a rossz irány, a változtatás elutasítása és a hatalom mindenek fölé helyezése. Szó esik a 2010 utáni elszalasztott történelmi lehetőségről, arról, hogyan húztak el mellettünk régiós országok, és miért veszélyes a „langyos víz” állapota, ahol nincs összeomlás – de nincs fejlődés sem. Ez a beszélgetés nem ígéreteket ismétel, hanem kérlelhetetlenül szembesít azzal, hol tart Magyarország, és miért nem elég tovább ugyanazt csinálni. Gondolatébresztő, kritikus és kíméletlenül őszinte elemzés.
Kategória: cikkNyelv: magyar
Ez a cikk a magyar rendszerváltozást gazdasági oldalról és madártávlatból tekinti át. Alapkérdése az, hogy a tervezett és spontán folyamatok eredőjeként létrejött magyar modell miért nem felelt meg folyamatosan a társadalom elvárásainak. Bár alapvetően leíró jellegű marad, felveti azt a kérdést, hogy mi hiányzott a célul tűzött szociális piacgazdasághoz.
Budapest: Akadémiai Kiadó, 2026Kategória: könyvfejezetNyelv: magyar
Ez a tanulmány arra az alapkérdésre keresi a választ, hogy a Donald J. Trump második elnökségére rendszerré váló rendszertelenség miként lett a gazdaságpolitikai világfelfogás részévé ugyanúgy, mint egykor a harmincas években. Tézismondatunk az, hogy az eltérő okokból adott hasonló válaszok közös hozadéka negatív, mind az egyes szereplők, mind a világgazdaság egészére nézve: a win-win helyébe lose-lose lép. A tanulmányban a nemzetközi tanulmányok/IR, mint az MTA által is elismert és művelt külön akadémiai diszciplína/ közelítését alkalmazzuk, és a politikatudomány által negyedszázada megfigyelt illiberalizmus következményeit próbáljuk leírni és értelmezni. Ez a mostani évtizedre ugyanúgy tartós és új szakasznak tekinthető a nemzetközi rendszer egésze, s benne a hazánkhoz hasonló kis államok számára, mint 1989-2008 között a Nagy Mérséklet volt.
Budapest: Osiris Kiadó, 2026Kategória: könyvfejezetNyelv: magyar
Ez a fejezet a magyar gazdasági helyzetét ismertnek feltételezve arra a kérdésre keresi a választ, hogy az ország hogyan lenne képes a korábbiaknál sikeresebben illeszkedni a világgazdasághoz. Tézismondatunk az, hogy az évtizede tartó szuverenista irányzat teljes egészében kiigazításra szorul, ha a cél a növekedés és a jólét.
Kategória: cikkNyelv: magyar
A közgazdaságtan egyértelműen új kihívásokkal szembesül. Egyfelől a világ nagy erőközpontjai külön-külön és kölcsönhatásukban is teljesen új konstellációt alkotnak, ahogyan ezt másutt kifejtettem (Csaba [2025], [2026] és az ott idézett forrásanyag).
Pannonhalma: Bencés Kiadó, 2026Kategória: könyvfejezetNyelv: magyar
Ez a fejezet a magyar rendszerváltozást gazdasági oldalról és madártávlatból tekinti át. Alapkérdése az, hogy a tervezett és spontán folyamatok eredőjeként létrejött magyar modell miért nem felelt meg folyamatosan a társadalom elvárásainak. Bár alapvetően leíró jellegű marad, felveti azt a kérdést, hogy mi hiányzott a szociális piacgazdasághoz és mindebből mit lehetne megvalósítani a realitások tudomásul vétele mellett.
Kategória: cikkNyelv: magyar
A globalizáció folyamata nem csak közgazdasági természetű. Az alábbiakban azt vizsgáljuk, hogy mit látunk a közgazdaságtan szemüvegén át: miért figyelhető meg az elmúlt 10–15 évben deglobalizációs folyamat a fejlett országokban, hogyan szorul háttérbe a kis országok számára előnyös sokoldalú és szabályalapú rendszer, és mi következik mindebből az EU-ra nézve?
Kategória: cikkNyelv: magyar
A globalizáció mélyreható, az egyes nemzeti társadalmakat és gazdaságokat, illetve a világ nagy régióit átformáló történelmi folyamat. Alapját a világgazdaság kialakulása képezi. Kibontakozása és elmélyülése a 20. században, különösképpen annak második felében ment végbe.
Kategória: interjúNyelv: magyar
Orbán Viktor nyaralása után Donald Trumpot és Alice Weidelt idéző, igen radikális hangon tért vissza a határozott vezető képébe, aki bármit mondhat, tehet, elrendelhet. A négy veszélyhelyzeti rendelet értelmében ma Magyarországon bárkit bármiért elő lehet állítani. Magyar Péter programja előremutató, de az általa remélt uniós pénzek, az ellopott vagyon visszaszerzése és a korrupció leállítása nem ad kellő forrást annak megvalósításához. De bárki is győz, nehéz dolga lesz. Csaba László közgazdászprofesszorral beszélgettünk.
Kategória: cikkNyelv: magyar
Ez az esszé a Budapesti Corvinus Egyetemen/BCE/ bő egy évtizede folyó átalakulások értékelésére törekszik egy részvevő megfigyelő szemszögéből. Tézismondata az, hogy miközben ennek az átalakításnak is számos – többnyire egymással ellentmondásban álló – célja volt, az alapvető küldetést, az oktatás és a kutatás alávetését a kísérlet egyértelműen elérte. Más, gyakran hangoztatott értékek és törekvések ugyan részben megvalósultak, de legföljebb e fő célnak alárendelten.
Kategória: recenzióNyelv: magyar
Mehrdad Vahabi: The Legacy of János Kornai. Collected Economic Essays on Janos Kornai. Palgrave MacMillan, Cham, 2025, 343 o.
Kategória: interjúNyelv: magyar
Interjú Sebes Györggyel (Mélyvíz, KlikkTV)
Budapest, HVG KönyvekKategória: könyvfejezetNyelv: magyar
A mai közgazdaság-tudomány kevés számú reneszánsz egyéniségeinek egyike a török származású amerikai professzor, aki mind a módszertan, mind a gazdaságpolitika, mind a hosszú távú fejlődési folyamatok terén jelentőset alkotott. Munkássága semmiképp se a 19.században keresett egyetlen nagy szintetikus elmélet, ugyanakkor lehetővé teszi, sőt megköveteli azt, hogy a többi tudományszak képviselője reflektáljon eredményeire. Ez az újjászülető közgazdaságtan legszebb hagyományait idézi.
Kategória: cikkNyelv: magyar
Ez a tanulmány arra az alapkérdésre keresi a választ, hogy milyen kihívásokkal szembesül az összehasonlító gazdaságtan a technológiai és politikai okokból felfordult világgazdaság értelmezése során. Tézismondatunk az, hogy a „poszt szocialis ta átmenet” kutatása a kapitalizmus változatai elemzésének adja át a helyet, de ez nem a megszokott liberális versus koordinált modell keretében értelmezhető A tanulmányban a világgazdaság egészét meghatározó három nagy gazdasági régió modelljét bemutatva érvelünk az összehasonlító módszer változatlan érvényessége és hasznossága mellett.
Kategória: interjúNyelv: magyar
Magyarországon van egy törekvés arra, hogy egyre jobban hasonlítsunk a Kínai Népköztársaságra az élet minden területén, de nem sikerül – mondta Csaba László közgazdász a KlikkTV Mélyvíz című műsorában. Csaba László szerint az amerikai kormányzat is nehezményezte, hogy pont a NATO ünnepi csúcsértekezlete előtt a magyar miniszterelnök Pekinget is útba ejtette. Ezzel tett egy olyan gesztust a kínaiaknak, amivel azt üzente, hogy mi benneteket ugyanolyan világhatalomnak tekintünk, mint az Egyesült Államokat. Ez egy olyan gesztus, amit a külsőségek iránt vonzódó kínai hagyományban nagyra értékelnek. Csaba László számára nem kérdés, hogy az irány tekintetében a magyar kormányzat eltérően a tíz-tizenöt évvel ezelőtti álláspontjától, nem szégyenkezik amiatt, hogy egy egypártrendszerű országot tekint példának. Bár korábban inkább Szingapúrt emlegették, ami szintén egypártrendszer, de egészen másként működő, nem lehet Kínával egy kategóriába sorolni. Kína nem csak példaként, de beruházási forrásként is szolgál az ország vezetőinek, hogy azokat a pénzeket amiket ilyen-olyan okokból nem kapunk meg Kínából próbálják beszerezni.
Kategória: interjúNyelv: magyar
Magyarországon van egy törekvés arra, hogy egyre jobban hasonlítsunk a Kínai Népköztársaságra az élet minden területén, de nem sikerül – mondta Csaba László közgazdász a KlikkTV Mélyvíz című műsorában. Csaba László szerint az amerikai kormányzat is nehezményezte, hogy pont a NATO ünnepi csúcsértekezlete előtt a magyar miniszterelnök Pekinget is útba ejtette. Ezzel tett egy olyan gesztust a kínaiaknak, amivel azt üzente, hogy mi benneteket ugyanolyan világhatalomnak tekintünk, mint az Egyesült Államokat. Ez egy olyan gesztus, amit a külsőségek iránt vonzódó kínai hagyományban nagyra értékelnek. Csaba László számára nem kérdés, hogy az irány tekintetében a magyar kormányzat eltérően a tíz-tizenöt évvel ezelőtti álláspontjától, nem szégyenkezik amiatt, hogy egy egypártrendszerű országot tekint példának. Bár korábban inkább Szingapúrt emlegették, ami szintén egypártrendszer, de egészen másként működő, nem lehet Kínával egy kategóriába sorolni. Kína nem csak példaként, de beruházási forrásként is szolgál az ország vezetőinek, hogy azokat a pénzeket amiket ilyen-olyan okokból nem kapunk meg Kínából próbálják beszerezni.