Letöltések

Destructive Coordination, Anfal and Islamic Political CapitalismThe Independent Review - A Journal of Political Economy, 28. évfolyam, 3. szám, 2024Részletek

Kategória: recenzióNyelv: angol

Mehrdad Vahabi is a seasoned and accomplished observer of economic systems, especially of illiberal ones. He has widely published on various aspects of these, including communist and post-communist regimes, comparative economic systems, and Islamic economics.

Csaba László: Nincs mivel dicsekedni, az infláció a rendszerváltás éveit idéziNépszava, 2024. január 20.Részletek

Kategória: interjúNyelv: magyar

Teljesen természetes és hasznos, ha egy országban a Pénzügyminisztérium és a jegybank vitatkozik – véli Csaba László. A közgazdász akadémikus szerint az Orbán-kormány képes az országot kötvénykibocsásokkal finanszírozni, de az uniós pénzekhez képest nagyon drágán. Önkritikát sem a kormánytagoktól, sem a jegybanki vezetéstől nem hallani. Interjú.

Csaba László: Mi jön a recesszió után?Magyar Hang, 2024. január 8.Részletek

Kategória: cikkNyelv: magyar

A magyar gazdaság 2023-ban valóságos visszaesésbe került. Ezt nem a kormányzati sikerpropagandából tudjuk, hanem a statisztikai adatszolgáltatást végző különféle intézmények egybehangzó kimutatásaiból. Az év nagyobbik részében ezt „technikai recessziónak’ keresztelték el.

Csaba László az Arénában: már a 2,5 százalékos gazdasági növekedés is szép teljesítmény lenneInfostart.hu, 2024. január 4.Részletek

Kategória: interjúNyelv: magyar

Tényleges recesszió és csökkenő, de magas infláció jellemezte a magyar gazdaságot 2023-ban – így összegzett Csaba László közgazdász, akadémikus az InfoRádió Aréna című műsorában. 2024-ben a kormány által vártnál jóval szerényebb növekedésre lát esélyt, ennek tényezőiről is beszélt. Helyeselte ugyanakkor, hogy a kormány végül mégis felveszi a helyreállítási hitelt.

Az állami beruházások visszafogását és a reálbér-csökkenést régen megszorításnak hívtákHírKlikk, 2023. december 29.Részletek

Kategória: interjúNyelv: magyar

Csaba László közgazdász szerint egyértelműen nem lehet meghatározni, hogy megszorításokkal él-e az Orbán kormány. A CEU professzora azért azt is elmondta, a kormány hosszabb ideje kettős politikát folytat, egyszerre fúj hideget és meleget. Majd hozzátette „régen klasszikus megszorításnak hívták azt, amikor leállítják a beruházásokat, s engedik, hogy a bérek növekedése jelentősen elmaradjon az árak emelkedésétől”. Az elnevezésnél ugyanakkor sokkal fontosabb, hogy a kormányzat eközben elkezdett költekezni, s a kiszámíthatósága is nagyon sokat veszített az amúgy sem sziklaszilárd hiteleségéből.

„A mindenséggel mérd magad!”Educatio, 32. évfolyam, 3. szám, p. 385–395, 2023Részletek

Kategória: cikkNyelv: magyar

A tudományos teljesítmény mérésére és az ezen alapuló értékelésekre egyre nagyobb a társadalmi igény szerte a világon. Ez összefügg a kutatás jelnetőségének felismerésével, az oktatásra és kutatásra fordítható összegek korlátosságával, és a kutatással foglalkozó állami és magánszervezetek körének bővülésével. Az egyre inkább globálissá váló rendszerben az objektívnek tűnő mércék és mutatók alapján létrehozott rangsoroknak növekvő szerepük van a hallgatók és a kutatók tájékoztatásában, valamint a kutatás anyagi feltételeinek biztosításában. E helyzetben a sajnos rendkívüli méreteket öltő szakszerűtlenség veszélyei megsokszorozódnak.

Csaba László: "Mindenkit óva intenék a kincstári optimizmustól, ha a hazai GDP-ről van szó"Növekedés.hu, 2023. november 30.Részletek

Kategória: interjúNyelv: magyar

A brüsszeli bürokrácia is abban érdekelt, hogy kapjunk valamekkora összeget, hisz így megmarad a befolyásuk - mondta el a növekedés.hu-nak Csaba László a Corvinus és a CEU közgazdászprofesszora.

Csaba László: az nem jó, ha valaki pénzt kér, és közben szidja a bankárt 2. részHírKlikk, 2023. szeptember 5.Részletek

Kategória: interjúNyelv: magyar

Teljesen kiszámíthatatlanná teszi a gazdaságpolitikát a húzd meg, ereszd meg politika – állapította meg a vele készült interjú első részében Csaba László. A CEU közgazdász professzorával arról is beszélgettünk, hogy az nem egy jó pozíció, ha valaki pénzt kér, és közben szidja a bankárt. Vagyis szerinte a visszafogottabb hangvétel Brüsszellel inkább eredményre visz, mintha verjük az asztalt. Az akkumulátorgyárakról azt mondta: nekünk ez nagyon nem jó irány, és jó, erős gazdasági és politikai érvek szólnak amellett, hogy a kormány ebből visszavonuljon.

Csaba László: óvakodni kell olyan ígéretektől, amiket nem lehet betartani 1. részHírKlikk, 2023. szeptember 4.Részletek

Kategória: interjúNyelv: magyar

Rendkívül veszélyes, ha a valóságos recesszió idején a gazdaságfejlesztési miniszter világképe alapján döntünk – véli Csaba László. Nagy Márton szerint ugyanis minden rendben van, soha ilyen jól nem ment a magyarnak. A CEU közgazdász professzora azonban úgy látja, e szöveg nyilvánvaló célja, hogy egy olyan dinamikus gazdaságpolitikát alapozzon meg, aminek semmiféle fedezete nincs. A realitásokhoz sokkal jobban közelít Varga Mihály felvetése, aki azt mondja, hogy kevesebbet kell ígérni, helyette inkább dolgozni kell.

A NER a brezsnyevi időket idézi: az ország lecsúszik, de sokan nagyon jól élnek belőleHírKlikk, 2023. július 23.Részletek

Kategória: interjúNyelv: magyar

„Soha nem értettem, miért jó azt állítani egy autóról, hogy csak gázpedál van benne, fékpedálja pedig nincs – ez ugyanis nem növeli a sofőr hitelességét.” Így érzékeltette a Hírklikknek Csaba László, hogy nem helyes az a kommunikáció, ami azt harsogja, a mi időnkben szakadatlan növekedés lesz. A Fidesz által nem megszorításnak nevezett megszorításokról, a gazdaság és a társadalom helyzetéről, kilátásokról beszélgettünk a CEU közgazdász professzorával, aki azt sem érti, miért nem nevezik nevén azt, ami, azaz a megszorítást megszorításnak, holott elég egyértelmű: ha visszafogják az állami kiadásokat, akkor az megszorítás, ami tovagyűrűzik más területekre is. S hogy mindez hol érhet véget? Egy korábbi neves szovjetológus 1977-es megállapítását idézve, Csaba László arról is beszélt, hogy egy kevéssé hatékony rendszer is még sokáig fennállhat, ha elég sokan élnek jól belőle – a NER pedig a brezsnyevi időkhöz hasonlít. De nem szabad kizárni az előre nem látható eseményeket, sokkokat sem.

Was market socialism ever a viable alternative development model?GEVORKYAN, A. ed: The Oxford Handbook of Postsocialist EconomiesRészletek

New York, 2024Kategória: könyvfejezetNyelv: angol

This chapter presents an overview on theoretical and policy-induced practical attempts to remedy shortcomings of a command economy by introducing more or less market elements in the system, without however considering the crossover to a real market economy based on private property, competition and integration to the global economy in trade and finances. Especially with the benefit of hindsight, and in view of the successful Chinese and Vietnamese experiments in the post-1978 period, these attempts deserve more appreciation. Why has this experiment succeed in Asia and fail in Europe?

Csaba László: Most van az a pont, amikor sikítani kellMagyar Hang, 2023. április 21.Részletek

Kategória: interjúNyelv: magyar

Sokan nem mernek beszélni, mert féltik az állásukat vagy az előmenetelüket, én nem félek. Nem akarok már államtitkár lenni – jelentette ki Kompország című műsorunkban Csaba László közgazdász professzor. Kijelentette azt is, sem az idén, sem jövőre nem lesz jelentős gazdasági növekedés Magyarországon, mert a beruházásokat a pénzhiány miatt drasztikusan visszafogták, az infláció pedig az Orbán-kormány költekezése miatt tartósan magas.

Csaba László: Felzárkózásra most nincs esély, a tévút iskolapéldája, hogy Magyarország akkunagyhatalom leszNépszava, 2023. április 3.Részletek

Kategória: interjúNyelv: magyar

Az inflációs várakozásoknak is szerepük van a drágulásban, ezek mérséklése nehézkes, mert nálunk a kormányzat és a jegybank hitelessége alacsonyabb mint nyugati társaiké - mondta Csaba László közgazdász akadémikus, aki szerint elakadtunk egy olyan szinten, ahonnan nem tudunk továbbmenni.

Kalandorpolitika, ami itt folyikMagyar Hang, pp. 18-19, 2023. március 24.Részletek

Kategória: interjúNyelv: magyar

A jelek arra utalnak, a mostani bankválság korlátozott, abból nem lesz világválság, viszont a hasonló bizonytalanságok megviselik a forintot, mert nagy az ország iránti bizalmatlanság. Ez utóbbit erősíti, hogy Orbán Viktor kalandorpolitikája megelőlegezi a korántsem biztos uniós támogatásokat a magyar vállalkozásoknak, illetve Brüsszel-ellenes retorikája emeli a kockázatokat. Az Orbánt negyedszer is kétharmaddal megválasztó magyarokat pedig Nyugaton ma már azonosítják az illiberális rendszerrel. Többek között ezekről beszélt lapunknak Csaba László, a CEU közgazdászprofesszora.

Csaba László: most nem kell tartani a 2008-2009-es válság megismétlődésétőlHírKlikk, 2023. március 22.Részletek

Kategória: interjúNyelv: magyar

Ha nem következik be három hónapon belül egy nagy összeomlás a világban, ami minket maga alá temet, akkor a mostani helyzet nem fenyeget azzal, hogy az egyes bajba jutott bankok által generált helyzet gazdasági válságba csap át, bár a dolog természeténél fogva teljesen kizárni ezt sem lehet – mondja Csaba László. A közgazdász professzor azon is meglepődne, ha párhuzamot lehetne vonni a 2008-as pénzügyi válság és a most kialakult krízis között. A magyar gazdaság semmiképpen nem sérülékenyebb most, mint 2008-2009-ben volt. A forint most gyenge, s ugyan most is „eszméletlenül” laza a költségvetési politika, de „a kormányzat – nem elégségesen és rosszul kommunikálva, s rossz struktúrában, de mégiscsak – elkezdett beletaposni a fékbe”. Az uniós források felszabadításáért több olyan lépést is kellene tenni, amely szembemenne Orbán eddigi álláspontjával, „de hát Orbán többször a tanújelét adta annak, hogy gondolkodás nélkül fordul egyet”. Orbánnál a „nem, nem, soha” nem feltétlenül jelenti azt, hogy tényleg „nem, nem, soha”

The Comparative Economics of Neo-IlliberalismJournal of Illiberalism Studies, 3. évfolyam, 1. szám, pp. 103-116, 2023Részletek

Kategória: cikkNyelv: angol

This essay aims to provide an explicitly economistic explanation for the astonishing spread of economic illiberalism in the twenty-first century. Given that the twentieth century was largely a period of economic planning of various sorts, which ended in conspicuous failure, the revival of statism and micro-management of economic affairs in many—if not most—parts of the globe cries out for explanation. The essay explores why and how this trend has re-emerged and solidified in a large number of countries, their diverse factor endowments, historical legacies, cultural backgrounds, and political institutions notwithstanding. The trend has ideational as well as materialistic roots.