Downloads

Hol késik az összehangolt gazdasági program?HVG, March 28, 2011Details

Category: interjúLanguage: Hungarian

Sokáig reménykedett, hogy a kormány végre előrukkol egy tartalmilag összefüggő, koherens gazdasági programmal, de a Széll Kálmán-terv nem igazolta várakozásait, fejtette ki Csaba László akadémikus a hvg.hu-nak adott interjúban.

Fiscal disciplin allows for eaerly introduction of the euroHirextra.hu, February 16, 2011Details

Category: interjúLanguage: Hungarian

Évről évre más céldátumot mondanak az euró bevezetésére. Amíg Varga Mihály korábban 2015-öt mondott, Orbán Viktor már 2020-ra tervezi csak az euró bevezetését. Erről beszélgettünk Csaba László közgazdásszal.

Rögtönzések koraHeti Válasz, February 9, 2011Details

Category: interjúLanguage: Hungarian

„Kultúrember ilyen kinevezést nem fogadhat el” - mondja arra az esetre, ha csak a Fidesz jelöltjei kerülnének be a jegybank monetáris tanácsába. Az egyik ilyen poszttal hírbe hozták Csaba Lászlót is, akinek Martonyi Jánossal és Jeszenszky Gézával közös könyvét tavalyelőtt személyesen Orbán Viktor mutatta be. Mindezek ellenére, a közgazdász - bár örül, hogy nincs tele a kormány Kun Bélákkal - a mostani magyar gazdaságpolitikáról nem tud jót mondani.

Csaba László: kamatháború?Figyelő, vol. 55, no. 5, p. 20, 2011Details

Category: publicisztikaLanguage: Hungarian

Visszafogott ugyan, de kétségtelenül a harmadik egy olyan közegben, ahol a hangadók jelentős része inkább mérséklést szorgalmaz. A lépés megítéléséhez két tény szolgálhat támpontul.

A baj a válságadó formájával vanHeti Válasz, January 12, 2011Details

Category: cikkLanguage: Hungarian

Volt olyan év,hogy a Magyarországon jelenlévő multik több támogatást kaptak a magyar államtól, mint amennyit társasági adóban befizettek.

Brussels is not the same as Mosow wasÚj Ember, January 6, 2011Details

Category: interjúLanguage: Hungarian

Közismert, hogy január elsejétől félévig Magyarország az Európai Uniósoros elnöke. Hogy ez mit jelent a gyakorlatban, arról kevesebbet tudunk. Csaba László közgazdász, a Közép-európai Egyetem (CEU) professzora válaszolt kérdéseinkre. Fogalmazása szerint az európai integráció az első pillanattól kezdve „keresztény projekt”.

On the Future of TransitionKOLODKO,G.W. – TOMKIEWICZ,J., eds: Twenty Years of Transition: Achievements, Problems and Perspectives, pp. 221-235, 2011Details

New York, Nova ScienceCategory: könyvfejezetLanguage: English

This paper is an attempt to analyze two, partially overlapping issues: the future of the transformed societies and perspectives of the broad field of studies on transition. We offer, with the benefit of hindsight, some clues on concepts, measurement, sustain and integrate the process in the context of Europeanization. Then we look at the implications of the 2007-2009 financial tremors and suggest insights for the future on two planes. For the economies themselves conditions for sustainable development need to be recreated in a regular manner. For the studies on transition economies better integration in the established lines of development research is advocated.

An economy captive of politicklingMagyar Szemle, vol. 21, no. 5-6, 2011Details

Category: recenzióLanguage: Hungarian

„And the first shall be the last˝Hungarian Studies, vol. 25, no. 2, 2011Details

Category: cikkLanguage: English

This study analyzes the puzzle of Hungarian economic drifting in a long run per-spective. The underlying puzzle for the investigation is why bad policies are invariably popular and good policies unpopular, thus why political and economic rational-ity never overlap. The first part of the article summarizes in eight points the basicfeatures of the postwar period. Then six lessons are offered, which might be usefulfor other countries in transition or for students of comparative economics and politics, lessons that can be generalized on the basis of the individual country experience.

Péter Ákos Bod: Economic Policy Choices in Times of Crisis (Budapest, Századvég, 2011)Köz-Gazdaság, vol. 6, no. 3, 2011Details

Category: recenzióLanguage: Hungarian

Bod Péter Ákos azon magyar közgazdászok közé tartozik, akit nem szükséges külön bemutatni, sem itthon, sem kül-földön, hiszen számtalan közleménye jelent meg az elmúlt évtizedekben. Voltipari miniszter és jegybankelnök, dolgozott az EBRD egyik vezetőjeként Londonban és több egyetem professzora.Nem mellékesen rendszeres szereplője a közéletnek, ahol mértéktartó és kritikus megszólalásai mindig érdeklődést keltenek a politikai paletta teljes egészében.

Hungarian transition and development: lessons for economic theoryKözgazdasági Szemle, vol. 58, no. 10, 2011Details

Category: cikkLanguage: Hungarian

A világgazdasági válság óta eltelt nyolc évtizedben Magyarországon számos rend-szerváltozás ment végbe a gazdaságban és a politikában. Sokak szerint a szabadpiactól a szabadpiacig vezető kör bezárult, és ismét rendszerválság előtt állunk. Míg a jövő természetesen bizonytalanságokkal terhes, és így értelemszerűen nem kiszámítható, a múlt egyértelmű tanulsága az, hogy a közéletet végig formáló felzárkózási törek-vés egészében sikertelennek bizonyult. Ennek alapja az elemzésünk központi rejtélye egy régi fejlődéselméleti feladvány: miért van az, hogy Argentínához vagy újabban Olaszországhoz és Portugáliához hasonlóan a jó politika rossz eredményekkel jár(t), és fordítva? Miért szakadt el végletesen és történetileg is a gazdasági és a politikai ésszerűség egymástól?

Architectural heritage and/in economic strategyFRECH M., ed: In Denfense of Architectural Heritage, 2011Details

Budapest, Széchenyi AcademyCategory: könyvfejezetLanguage: Hungarian

Ez az esszé öt tételben vizsgálja azt, hogy a magyarországi épített örökség miért jutott olyan rossz helyzetbe, s hogy a rendszerváltozás óta eltelt közel negyedszázad miért nem volt képes leküzdeni a háború és a szocializmus örökségét. Az írás második felében megkíséreljük fölvázolni azt, hogy milyen gazdasági stratégia mentén lenne elérhető az a cél, hogy a hazai épített örökség üzleti és társadalmi hasznosítása is megvalósuljon. Ekkor tehertétel helyett – más országokban tapasztalt módon- a gazdasági fölemelkedés tartós tényezőjévé válhat.

A Kínai ParadoxonPATSCH Ferenc, ed: Globalization- mission- ethics, 2011Details

Budapest, Balassi KiadóCategory: könyvfejezetLanguage: Hungarian

Ez az esszé azt a ritkán taglalt kérdést vizsgálja, hogy a szédítő ütemű kínai fejlődés mennyiben felel meg az újabban már a közgazdászok által is bevett szélesebb, fejlődés szempontjainak, és mennyire fenntartható? Másfelől azt vizsgáljuk, hogy Kína mennyiben modell más szegény országok számára.

A válságkezelés válsága és a kiút kiúttalansága?MURAKÖZY László ed: Twenty years after, 2011Details

Budapest, Akadémiai KiadóCategory: könyvfejezetLanguage: Hungarian

Ez a tanulmány a 2007-2009.évi válságot modellszerűen vizsgálja. Célja annak bemutatása, hogy a történtek megmagyarázhatók a bevett közgazdasági elemzéssel, még a pénzügytechnikai újítások elemzésének mellőzésével is. Ugyanakkor az 1997-99-es válság tapasztalataival sok tekintetben ellentétes jelenségeket is megfigyelhettünk. Az események értelmezését egyszerre megkönnyíti és megnehezíti, hogy a gazdaságelméletben divatos poláris megközelítések egyikét sem látszik igazolni a gyakorlat. Ugyanis sem az aranykor gondtalan, tartós növekedése, sem a többek által várt nagy összeomlás nem következett be, miközben maga a pénzügyi kivételes állapot 2010-re már kétség kívül véget ért a világgazdaságban. Ezért érdemes lehet néhány szálon a közgazdaságtan feladatairól, önértelmezéséről és jövőjéről szóló, világméretekben folyó vitához kapcsolódnunk. Bár egyetlen megvizsgált esetből közvetlenül általánosítani nem lehet, de bizonyára nem is tanulság nélküli ez a történet.

A kínai paradoxonPATSCH Ferenc, ed: Globalization- mission- ethics, 2011Details

Budapest, Balassi KiadóCategory: könyvfejezetLanguage: Hungarian

Ez az esszé azt a ritkán taglalt kérdést vizsgálja, hogy a szédítő ütemű kínai fejlődés mennyiben felel meg az újabban már a közgazdászok által is bevett szélesebb, fejlődés szempontjainak, és mennyire fenntartható? Másfelől azt vizsgáljuk, hogy Kína mennyiben modell más szegény országok számára.

Cynicism has prevaiedKÓSA András, ed: The boss's speech - ten years after Őszöd, pp. 101-123, November 23, 2010Details

Budapest, Noran LibroCategory: cikkLanguage: Hungarian

A görög válság kapcsán fogalmazott úgy egy interjúban, hogy „mérhetetlen a görög elit felelőssége, de hibás az EU is, mert nem volt elég kemény, hogy saját szabályait betartassa, túl elnéző volt azzal szemben, ami Görögországban zajlik”. A magyar fejlődés szintén eléggé félresiklott 2004, az európai uniós csatlakozásunk után. Ebben kinek mekkora a felelőssége?