Letöltések

Orbán nemzetközi pályán akar játszani, de elbizakodottsága veszélyes az országnak168 Óra, 2018. április 23.Részletek

Kategória: interjúNyelv: magyar

A Figyelő Soros-listáján is szereplő CEU-professzor nem hiszi, hogy Orbán Viktor ki akarná vezetni Magyarországot az EU-ból, ugyanis szerinte a miniszterelnök évek óta azon dolgozik, hogy ő legyen az Európai Bizottsággal szembemenők élharcosa. Csaba László úgy véli, az országra a legnagyobb veszélyt Orbán elbizakodottsága jelenti.

Csaba László: „Az elmúlt húsz évben mindig megtaláltak, amikor szükségük volt rám. Most meg listára kerültem.”FüHü, 2018. április 16.Részletek

Kategória: interjúNyelv: magyar

Az első döbbenetet a felháborodás, majd a szolidaritás váltotta fel, miután az egykor jobb napokat látott Figyelő című hetilap nemzetközi hírű magyar tudósokat, civileket és jogvédőket igyekezett a „Soros-bérencek”közé sorolni. A közgazdászok mellé állt a Corvinus Egyetem komplett tanszéke, mert mint írják: megvédik Csaba Lászlót, Chikán Attilát, és Kornai Jánost, akik nemcsak a magyar közgazdasági szakma ikonjai, de nemzetközi szinten is a legkiválóbbak közé tartoznak. A Független Hírügynökségnek nyilatkozó Csaba László szerint a lajstromozás, a félelemkeltés eszköze, ami soha nem indul el magától.

PillanatfelvételMagyar Tudomány, 178. évfolyam, 4. szám, 2018. áprilisRészletek

Kategória: recenzióNyelv: magyar

Ritkán fordul elő az, hogy nagy és vitatott kérdésekben külön megbízás és hivatalos felkérő nélkül születik átfogó elemzés. A jelen mű esetében vélhetőleg leginkább a helyzet hozta úgy, hogy tanulmánykötetnyi elemzés gyűlt össze a magyar tudományosság legfőbb intézményének állapotáról.

Csaba László: 2-3 év múlva robbanás leszFüHü, 2018. február 26.Részletek

Kategória: interjúNyelv: magyar

„Magyarország ma tele van halmozódó feszültséggel, de ez nem az idén április 8-án fog robbanni. Hogy mikor, nem tudni, szerintem 2-3 éven belül” – állítja Csaba László, egyetemi tanár, akadémikus. Orbán egykori tanácsadója a Független Hírügynökségnek levezette, hogy nálunk miért nem alakulhat ki putyini rendszer. „Az, hogy a Fidesznek ilyen agresszív a kampánya, az, hogy azt sulykolják, hogy sorsdöntő a mostani választás – nos, ez nem más, mint, hogy tudatában vannak saját gyengeségüknek” – véli. Már nincs mit elosztani, nincs mit ígérni – tisztára a nyolcvanas évek köszönnek vissza, amikor ideológiailag kiürült a rendszer, szervezetileg nem működött már normálisan, az elnyomó szervek nem működtek, az önkényuralom kultusza pedig hiányzik. Pedig 2010-ben adódott egy esélye Orbánnak, de ő egy tál lencséért eladta. Hogy miért? Csaba László szerint minden lépésre, fordulatra van egyenkénti magyarázat, de az egész folyamatra nincs.

John D. Mueller: A közgazdaságtan megváltásaVigília, 2018Részletek

Kategória: recenzióNyelv: magyar

Bármikor kidurranhatnak a fideszes lufik168 Óra, 2018. január 12.Részletek

Kategória: interjúNyelv: magyar

A kormány látványos sikerként könyveli el a magyar gazdaság tavalyi évét, az ideiről pedig azt mondja: kiegyensúlyozott és fenntartható pálya mentén dinamikusan bővülhet, s látóhatáron belülre kerülhet a teljes foglalkoztatottság. Bod Péter Ákos és Csaba László közgazdászprofesszorok azonban úgy látják, bár valóban vannak olyan gazdasági mutatók, amelyek a folyamatok együtthatásából kiemelve, önmagukban kommunikálva kifejezetten jól mutatnak, és az is igaz, hogy sok magyar erőn felül teljesít, már idén is vannak kockázatai a növekedésnek. Hosszabb távon pedig a kiegyensúlyozott és fenntartható gazdasági pálya inkább csak remény, mintsem megalapozott várakozás. A nagy hitelminősítőknél Magyarország adósbesorolása azon a szinten van, ahol Horn Gyula miniszterelnöksége idején volt, amikor még sem NATO-, sem EU-tagok nem voltunk. Ami önmagában beszédes.

Gazdasági placebohatásVálasz.hu, 2018. január 10.Részletek

Kategória: interjúNyelv: magyar

Ha a Fidesz nyeri a választásokat, folytatódik a rögtönzésekre és az újraelosztásra épülő gazdaságpolitika, amely se nem unortodox, se nem eredményes – mondja Csaba László. A Közép-európai és a Corvinus Egyetem tanára, az Orbán-kormány volt tanácsadója a CEU jövőjéről is beszél.

A 21. század a világ közgazdaságtanábanKöz-Gazdaság, 13. évfolyam, 2. szám, 2018Részletek

Kategória: cikkNyelv: magyar

Ez az írás azt a futurisztikus kérdést járja körül, hogy mit hozhat a 21. század a világ közgazdaság-tudományában. A jelenlegi helyzetet leíró első részt követően a második részben a válság hasznát, vagyis a megújulás és a heterodoxia irányzatait tekintjük át. Harmadikként a ma uralkodó kereteken kívüli, de alternatívnak nem nevezhető irányzatokat vesszük számba, majd egy – mindig kockázatos – kitekintéssel, előrejelzéssel zárunk. Következtetésünk derűlátó: minden tudományban és művészetben a valóság áttör és az ortodoxia tartalma folyamatosan átalakul a jövőben is.

A Reckoning of AccountsHungarian Review, 9. évfolyam, 6. szám, 2018Részletek

Kategória: cikkNyelv: angol

Péter Ákos Bod is undoubtedly one of the most diligent economists working in Hungary today. During a career of more than four decades to date, not once has he missed an opportunity – or the self-imposed duty – to share his thoughts, feelings, observations and suggestions for improvement with his colleagues and the public at large. For the past ten years alone, he has published several monographs on economic policy and theory (2008, 2010, 2011, 2014). His book under review here is his fifth volume published on the subject within the span of a single decade.

Tőkepiaci unió vagy szabadságharc?Közgazdasági Szemle, 65. évfolyam, 5. szám, 2018Részletek

Kategória: cikkNyelv: magyar

Az Európai Unió válságkezelése során egy sor új, nemzetek feletti szabály és eljárás jött létre, mindenekelőtt a költségvetési és bankuniónak nevezett intézkedési együttes. Ezek már ma is a közös költségvetés hétévi összegénél nagyobb érték felett rendelkeznek, ráadásul a rendszerszinten meghatározó pénzintézetek közös felügyelet és szabályozás alá kerültek. A 2019 novemberéig hivatalban lévő Bizottság is szorgalmazta, hogy még mandátumának lejárta előtt kerüljön sor a 2014 óta működő bankunió tőkepiaci unióval történő kiegészítésére. Ezek az újítások értelemszerűen csak az euróövezet tagjait érintik. A valutaunión kívül rekedtek – így a visegrádi államok és a skandinávok – számára marad a „szabadságharc”, a döntési hatáskörök védelme párhuzamosan a védőháló elutasításával.

A költségvetési és bankunió: vízválasztó a többsebességes EU-banHALMAI Péter, szerk: Tagállami integrációs modellek az EU-ban, 2018Részletek

Pécs, Dialóg CampusKategória: könyvfejezetNyelv: magyar

Írásunk arra a kérdésre keresi a választ, hogy a Költségvetési és Bankunió/a továbbiakban: KBU/ eddigi működési tapasztalatai és a várható kiegészítő intézkedések mennyiben jelentenek új szakaszt az európai integráció fejlődésében. Megállapítja, hogy a nemzetek fölötti döntéshozatalnak olyan új rendje jött létre, amiből csak Brexit révén lehet kilépni. Ezzel szemben a “kívül is levők, belül is levők” számára a költségek halmozódnak, míg a haszon elmarad. A KBU a többsebességes Európa korábban is létezett gyakorlatát formális-intézményi szintre emeli. A kimaradókra az örök cserejátékos szerepe vár, pénzügyi sérülékenységgel és az érdemi nagy döntésekből történő intézményes kimaradással.

Comparative transition studies: past, present, futureConflict and Integration as Conditions and Processes in Transition Societies in Eastern Europe and East Asia, 2018Részletek

Seoul National University PressKategória: könyvfejezetNyelv: angol

This paper is an attempt to present the broad picture of three decades of studying systemic change of Central and Eastern Europe in a comparative perspective. Relying on broader economic theory and development economics, in particular the political economy of policy reforms, some preliminary conclusions are drawn which might be relevant from the angle of east Asian countries. Finally some general insights are offered to substantiate the claim on why the comparative approach in general and transition studies in particular will remain relevant both for theory and policy for the decades to come.

Az intézményi gazdaságtan és a főáramKözgazdasági Szemle, 65. évfolyam, 1. szám, pp. 1-23, 2018Részletek

Kategória: cikkNyelv: magyar

Ez az írás az intézményi közgazdaságtan és a főáram közel hét évtizedes, ellentmondásos viszonyát tekinti át. A középpontban az összehasonlító megközelítés áll, amelynek fejlődését legkiválóbb képviselője, Kornai János munkásságán keresztül mutatjuk be. Jó három évtizede szerte a világon az általános egyensúlyi megközelítés és a racionális várakozások elmélete képviseli a – neoklasszikus szintézis jelentette – főáramot. Az utóbbit a Kenneth J. Arrow és Gérard Debreu fémjelezte iskola, a tucatnyi kiadást megért, Samuelson–Nordhaus-szerzőpáros és Mankiw Magyarországon is használt tankönyvei, valamint az évtizedünkben a gazdaságpolitikában irányadóvá vált új keynesi irányzat jelenítik meg. Kutatási kérdésünk az, hogy miért nem jött létre termékenyebb és közvetlenebb kapcsolat a két irányzat között? Miért nem hozott létre párbeszédet kettejük között a rendszerváltozás és a 2007–2009. évi pénzügyi válság elemzése? Hipotézisünk szerint a valósággal kapcsolatos ismeretelméleti-felfogásbeli eltérések olyan mélyek, hogy azok áthidalhatatlan módszertani szakadékhoz vezettek. A tudomány versengő megközelítései ezért sem elegyíthetők tetszés szerint.

Reforms in the EU: the interface of national and community levelsA Modern Take on Structural Reforms, 2018Részletek

Egyesült Királyság, Edward Elgar Publishing Co.Kategória: könyvfejezetNyelv: angol

This discussion contribution joins in the broad international academic and policy exchange on the architecture and management of the European Monetary Union. Offering five theses for discussion we argue in favor of deep going structural reforms in the member-states in order to enhance their competitiveness and meet the ever stricter set of criteria that emanate both from global financial insecurity and from the adoption of the rules of the Fiscal and Banking Union in 2012.

Csaba László: Száz éve lett volna korszerű a kormány gondolkodásaMagyar Nemzet, 2017. december 4.Részletek

Kategória: interjúNyelv: magyar

Száz évvel ezelőtt lett volna modern a magyar kormány ötletszerű gazdaságpolitikája; ezért hagynak le bennünket a régió országai. A nagyfokú központosítással a kormányhoz közel állókat hozzák helyzetbe, a nemzeti középosztály létrehozására hivatkozva – nyilatkozta lapunknak Csaba László közgazdász, akadémikus.