Letöltések

Kategória: cikkNyelv: magyar

Ez az írás az intézményi közgazdaságtan és a főáram közel hét évtizedes, ellentmondásos viszonyát tekinti át. A középpontban az összehasonlító megközelítés áll, amelynek fejlődését legkiválóbb képviselője, Kornai János munkásságán keresztül mutatjuk be. Jó három évtizede szerte a világon az általános egyensúlyi megközelítés és a racionális várakozások elmélete képviseli a – neoklasszikus szintézis jelentette – főáramot. Az utóbbit a Kenneth J. Arrow és Gérard Debreu fémjelezte iskola, a tucatnyi kiadást megért, Samuelson–Nordhaus-szerzőpáros és Mankiw Magyarországon is használt tankönyvei, valamint az évtizedünkben a gazdaságpolitikában irányadóvá vált új keynesi irányzat jelenítik meg. Kutatási kérdésünk az, hogy miért nem jött létre termékenyebb és közvetlenebb kapcsolat a két irányzat között? Miért nem hozott létre párbeszédet kettejük között a rendszerváltozás és a 2007–2009. évi pénzügyi válság elemzése? Hipotézisünk szerint a valósággal kapcsolatos ismeretelméleti-felfogásbeli eltérések olyan mélyek, hogy azok áthidalhatatlan módszertani szakadékhoz vezettek. A tudomány versengő megközelítései ezért sem elegyíthetők tetszés szerint.

Egyesült Királyság, Edward Elgar Publishing Co.Kategória: könyvfejezetNyelv: angol

This discussion contribution joins in the broad international academic and policy exchange on the architecture and management of the European Monetary Union. Offering five theses for discussion we argue in favor of deep going structural reforms in the member-states in order to enhance their competitiveness and meet the ever stricter set of criteria that emanate both from global financial insecurity and from the adoption of the rules of the Fiscal and Banking Union in 2012.

Kategória: interjúNyelv: magyar

Száz évvel ezelőtt lett volna modern a magyar kormány ötletszerű gazdaságpolitikája; ezért hagynak le bennünket a régió országai. A nagyfokú központosítással a kormányhoz közel állókat hozzák helyzetbe, a nemzeti középosztály létrehozására hivatkozva – nyilatkozta lapunknak Csaba László közgazdász, akadémikus.

Kategória: interjúNyelv: francia

Les attaques du gouvernement contre le philanthrope juif George Soros irritent les pays occidentaux.

Kategória: interjúNyelv: magyar

Bár a gender szak nem a szíve csücske, egy elitegyetem ellehetetlenítése azt üzeni, hogy nem szabad a közepesnél többet teljesíteni, mert fejbe ütnek – mondja Csaba László,a CEU tanára, az Orbán-kormány volt tanácsadója.

Kategória: interjúNyelv: magyar

A CEU ügye modellezi, hogyan folyik a döntéshozatal a mai Magyarországon: a bolha fülén lévőpattanással kezdtek játszani, és sikerült kihívniuk maguk ellen az egész világot – mondta lapunknak adott interjújában Csaba László. A Közép-európai Egyetem professzora, az MTA doktora szerint a miniszterelnökhöz alig jut el megalapozott szakmai visszacsatolás, a kormány pedig úgy viselkedik, mint egy kamasz: beül az autóba, kétszázötvennel száguld, senkitől és semmitől sem fél.

Kategória: interjúNyelv: magyar

A magyar gazdaságnak olyan ipar betelepedésére van szüksége, amely magával hozza a fejlett technológiát, s amelyhez a hazai cégek is kapcsolódhatnak – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjúban Csaba László közgazdász.

Kategória: interjúNyelv: magyar

„Nem látni, miből tudná hazánk megduplázni a tavalyi kétszázalékos gazdasági növekedést” – mondja Csaba László. A közgazdász szerint sikert csak az az ország érhet el, amely nem költ látszólag céltalanul, amikor a gazdasági helyzet épp kedvező.

Kategória: interjúNyelv: magyar

Csaba László közgazdászprofesszor: A forint árfolyamát alapvetően nem a fundamentumok, hanem a piaci folyamatok alakítják.

Kategória: cikkNyelv: angol

This essay reviews the complex love-hate relationship between comparative economics, as represented by its most outstanding representative, János Kornai, and mainstream economics, based on rational expectations and general equilibrium the-orizing, as represented by Kenneth Arrow and his disciples Paul Samuelson, Olivier Blanchard and the New Keynesian line adopted by the IMF under his reign. The ulti-mate question is why the interaction has not been more productive and direct over the decades? Why has the post-communist era not brought about a rapprochement? The essay reviews major milestones presented in academic volumes in the oeuvre of Kornai through the decades. It highlights a special form of micro-founded macroeconomics, whose epistemological features are distinct from that of the neoclassical synthesis.

Kategória: recenzióNyelv: magyar

HVG speciális kiadványaKategória: interjúNyelv: magyar

Az, hogy hároméves tanulás után szerzett papírt diplomának mernek nevezni, az az egyetem teljes leértékelése – mondta a HVG-nek Csaba László közgazdász-akadémikus, a CEU egyetemi tanára.

Kategória: cikkNyelv: magyar

A Széll Kálmán-terv második kiadásával és a kormányfő brüsszeli tárgya-lásával vélhetőleg új szakaszba került Magyarország és a nemzetközi szervezetek kapcsolata. Ez a viszony sosem volt felhőt-len az IMF-be történt három évtizeddel ez-előtti belépésünk, illetve a másfél évtized várakozás után megvalósult uniós tagság óta. Ez nem is meglepő, hiszen az ország minden-kori kormányzatát a belpolitikai szempontok és erőviszonyok vezérlik, míg a nemzetközi szervezeteket a globális folyamatok és saját értékrendjük. Meg persze nem jelentéktelen mértékben önérdekük és annak aktuális értelmezése.

Kategória: interjúNyelv: magyar

Csaba László szerint a járulékcsökkentésre régóta nagy szükség lenne Magyarországon, különben nincs mód a bérek emelésére.

Kategória: interjúNyelv: magyar

Az államadósság csökkentése, de legalább növekedésének a megállítása hitelesítheti a gazdaságpolitika megítélését, véli Csaba László akadémikus, aki az Origónak nyilatkozva azt mondta: a jelenlegi kedvező kamatkörnyezetben kimehetünk a piacra a magyar devizakötvényekkel.

Nomos Verlag, Baden-BadenKategória: könyvfejezetNyelv: angol

This paper addresses the insoluable conflict between the letter and spirit of the Lisbon Treaty/TEU 2009 on the one hand and the not so creeping supranationalism, that has emerged from a series of crisis-manging measures at the Community levelin 2008-2015, on the other. While the TEU is firmly grounded in intergovernmentalism, the series of ad-hoc innovations translate into an ever growing supranatio-nalism. The latter is expressed in a programatic fashion inthe Juncker Note of February, 2015. The latter implies a qualitative change in the nature of the EU as we had known before, which was known to be a community of nation-states.