Letöltések

Kategória: interjúNyelv: magyar

Sokan nem mernek beszélni, mert féltik az állásukat vagy az előmenetelüket, én nem félek. Nem akarok már államtitkár lenni – jelentette ki Kompország című műsorunkban Csaba László közgazdász professzor. Kijelentette azt is, sem az idén, sem jövőre nem lesz jelentős gazdasági növekedés Magyarországon, mert a beruházásokat a pénzhiány miatt drasztikusan visszafogták, az infláció pedig az Orbán-kormány költekezése miatt tartósan magas.

Kategória: interjúNyelv: magyar

Az inflációs várakozásoknak is szerepük van a drágulásban, ezek mérséklése nehézkes, mert nálunk a kormányzat és a jegybank hitelessége alacsonyabb mint nyugati társaiké - mondta Csaba László közgazdász akadémikus, aki szerint elakadtunk egy olyan szinten, ahonnan nem tudunk továbbmenni.

Kategória: interjúNyelv: magyar

A jelek arra utalnak, a mostani bankválság korlátozott, abból nem lesz világválság, viszont a hasonló bizonytalanságok megviselik a forintot, mert nagy az ország iránti bizalmatlanság. Ez utóbbit erősíti, hogy Orbán Viktor kalandorpolitikája megelőlegezi a korántsem biztos uniós támogatásokat a magyar vállalkozásoknak, illetve Brüsszel-ellenes retorikája emeli a kockázatokat. Az Orbánt negyedszer is kétharmaddal megválasztó magyarokat pedig Nyugaton ma már azonosítják az illiberális rendszerrel. Többek között ezekről beszélt lapunknak Csaba László, a CEU közgazdászprofesszora.

Kategória: interjúNyelv: magyar

Ha nem következik be három hónapon belül egy nagy összeomlás a világban, ami minket maga alá temet, akkor a mostani helyzet nem fenyeget azzal, hogy az egyes bajba jutott bankok által generált helyzet gazdasági válságba csap át, bár a dolog természeténél fogva teljesen kizárni ezt sem lehet – mondja Csaba László. A közgazdász professzor azon is meglepődne, ha párhuzamot lehetne vonni a 2008-as pénzügyi válság és a most kialakult krízis között. A magyar gazdaság semmiképpen nem sérülékenyebb most, mint 2008-2009-ben volt. A forint most gyenge, s ugyan most is „eszméletlenül” laza a költségvetési politika, de „a kormányzat – nem elégségesen és rosszul kommunikálva, s rossz struktúrában, de mégiscsak – elkezdett beletaposni a fékbe”. Az uniós források felszabadításáért több olyan lépést is kellene tenni, amely szembemenne Orbán eddigi álláspontjával, „de hát Orbán többször a tanújelét adta annak, hogy gondolkodás nélkül fordul egyet”. Orbánnál a „nem, nem, soha” nem feltétlenül jelenti azt, hogy tényleg „nem, nem, soha”

Kategória: cikkNyelv: angol

This essay aims to provide an explicitly economistic explanation for the astonishing spread of economic illiberalism in the twenty-first century. Given that the twentieth century was largely a period of economic planning of various sorts, which ended in conspicuous failure, the revival of statism and micro-management of economic affairs in many—if not most—parts of the globe cries out for explanation. The essay explores why and how this trend has re-emerged and solidified in a large number of countries, their diverse factor endowments, historical legacies, cultural backgrounds, and political institutions notwithstanding. The trend has ideational as well as materialistic roots.

a KOPINT Konjunktúra Kutatási Alapítvány folyóirataKategória: cikkNyelv: magyar

Közel fél évszázada, hogy a magyar közgazdasági gondolkodás akkoriban meghatározónak számító képviselőinek egyike, Bognár József az esszékötetében (Bognár, 1976) bevezette ezt a fogalmat. Felvetésének lényege úgy összegezhető, hogy a relatív árak tartós megváltozása – ami akkoriban az olajár megnégyszereződését jelentette a világpiacon, és az orosz olaj árának ehhez történő fokozatos közelítését – csak a dolgok felszíne. Ennél mélyrehatóbb folyamatok zajlanak a kor világgazdaságában: a technológiai fejlődés új szakasza a számítástechnika térnyerésével, a természeti erőforrások korlátos voltának felismerése, a világ élelmezése és a szegénység kihívása. Mindezek hatására a hagyományos gazdasági növekedési modell ellehetetlenül, Keleten és Nyugaton egyaránt. És a keleti blokk – a kor reményeire rácáfolva – nem véd meg ettől.

Kategória: könyvfejezetNyelv: angol

Far the most acknowledged and influential author in the economics of Eastern Europe has been János Kornai, the theorist of economic systems and a prolific writer on a variety of subjects in the seventy years of his academic carreer. His output appeared in more than a dozen of languages. He was criticized and appreciated, especially on the occasion of his 90th birthday, commemorated by – yet another – Festschrift, special issues of academic journals, later followed up by countless obituaries paying the due tribute to someone who has never made to the Nobel Prize, but whose influence definitely exceeded that of many recipients. In this essay we avoid the usual chronological description and highlight certain major themes and try to establish his place in the history of global economic thought. We are aware of our constraints, since it would perhaps take a monograph rather than an article to serve justice to this exceptional academic output of his.

Kategória: cikkNyelv: magyar

Ez a tanulmány kísérlet Kornai János monumentális munkásságának tudatosan szelektív áttekintésére. Pusztán terjedelmi okokból is töredékes, és természetesen hiányzik még a történelmi távlat is. Kornai hét évtizeden át álló csillagként volt jelen a nemzetközi közgazdaság-tudományban, kiterjedt munkássága a térségünkben élő és alkotó pályatársak közül a legnagyobb hatással volt a világ közgazdasági gondolkodására. Munkái több mint egy tucat nyelven, a világ élenjáró folyóirataiban és könyvkiadóinál jelentek meg, s ehhez mérhetően lenyűgöző az idézettsége is. Bár sose kapott Nobel-díjat, amit minden bevett mérce szerint megérdemelt volna, tudományos kisugárzása meghaladta számos kitüntetettét. A kerek születésnapjára megjelent ünnepi kötetek megmutatták, hogy szinte nincs olyan területe tudományágunknak, ahol ne vitatták volna élénken meglátásait és javaslatait. E cikkben nem a kronológia a meghatározó, hanem azt próbáljuk bemutatni, mi volt a hatása, miben állt eredetisége, és mi az öröksége.

Kategória: interjúNyelv: magyar

Ennek a kormánynak soha nem okozott gondot, ha 180 fokos fordulatot kellett végrehajtani akármilyen területen – mondta a Hírklikknek Csaba László, akitől azt kérdeztük: elképzelhetőnek tartja-e, hogy a jelenlegi hatalom az IMF segítségét kéri, noha anno hangos csinnadrattával és durván kiebrudálták Magyarországról. A közgazdász, egyetemi tanár még hozzátette: „ebben egyetlen dolog a mérvadó, a vastag bőr”. Több okot is felsorolt, ami miatt hasznos lenne felvenni a kapcsolatot a Valutaalappal. A jelen gazdasági helyzetet Orbán és társai hozták össze a fiskális és a monetáris, továbbá az általános politikájukkal, kezelésére pedig szerinte az „old school megoldásban” gondolkodnak. Az interjúban szóba került még a kormány több érdekes figurája, s az, hogy „Orbán nem örök... a NER járadékvadász gazdaság”, s ha nincs pénz, kitisztulhat a terep és „kiderülhet, hogy a király meztelen”.

Kategória: cikkNyelv: magyar

1928–2022

Kategória: recenzióNyelv: magyar

Herczegh Géza: Magyarország külpolitikája, 1914–1945. Budapest: Magyar Szemle, 2021. 436 o.

internetes napilapKategória: interjúNyelv: magyar

A kormány nem ismerte fel, hogy a gazdaság strukturális átalakítására lenne szükség, és az ország külső finanszírozásra kényszerül. A nagyobbik rossz ezért az lesz, ha nem kerülünk idejében bajba. Ezt tapasztaltuk meg a ’80-as években is: az ország akkor is pénzhez jutott, amikor nem kellett volna. Beállhat az argentin-szindróma, amelyben vég nélkül lehet vergődni. Csaba László közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja adott az Mfornak interjút.

a KOPINT Konjunktúra Kutatási Alapítvány folyóirataKategória: recenzióNyelv: magyar

A magyar gazdaság és társadalom fejlődését többnyire autochton, nemzeti szempontból szokták megírni. Ehhez képest Herczegh Géza, a kitűnő jogtudós, mintegy kívülről mutatja be a magyar történelem menetét az államalapítástól a monarchia felbomlásáig, azaz a magyar állam újjáalakulásáig, 1920-ig. Sajátos látásmódja rámutat arra, hogy a romantikus szemléletben a fő szereplők játékaként bemutatott folyamatok többnyire az európai nagypolitika leképeződései voltak. A magyar elit – kevés kivétellel – nem tudott jól tájékozódni a világ dolgaiban, és ezért az ország súlyos árat fizetett. Az összegzés egyben felhívás a nemzetközi kapcsolatok alaposabb művelésére és e felismerésnek a gazdasági döntéshozatalban történő alkalmazására is.

Kategória: interjúNyelv: magyar

Csaba László közgazdász még abban sem biztos, hogy a jövő év első negyedében jön majd pénz az unió Helyreállítási Alapjából. Az egyetemi tanár szerint azok a látszatengedmények, amelyeket most tesz a kormány – például a korrupcióellenes hivatal fölállításával –, nem lesznek elegendőek. Az sem segít, hogy a Helyreállítási Alap terveit még el sem készítette a kormány, így pedig nehéz tárgyalni. Vagyis az idő sürget, de közben gond a kormány hitelessége és a tartalmi hiány.

Kategória: interjúNyelv: magyar

A gázárakat hétszeresére, az áramét duplájára emeli bizonyos szint felett az Orbán-kormány. Az intézkedés elleni tiltakozásként kezdődő hídfoglalások, az utcai tüntetések és a tiltakozó politikai gyűlések egyértelműen azt mutatják, hogy egy mégoly nagy arányú választói többséget szerzett hatalom sem engedhet meg magának mindent – monda Csaba László közgazdász. A CEU és a Corvinus professzora szerint Orbán Viktor már februárban tudhatta, hogy a rezsicsökkentés és az egyszerűsített vállalkozói adó fenntarthatatlan állami kiadásokkal jár, viszont kényszerű intézkedéseikről még a választás utáni is hallgatott. Csaba László úgy látja, ha a kormány nem állapodik meg időben az unióval, akkor további megszorításokra is számítani lehet.

Kategória: interjúNyelv: magyar

Orbán Viktor tusványosi beszédében úgy csinált, mint Jean de La Fontaine meséjében a róka, aki – miután egy csapda levágta a farkát – lelkesen ecsetelte a farok nélküli lét örömeit. A miniszterelnök ugyanis azt magyarázta, hogy nemcsak bennünket sújt a mostani világgazdasági környezet változása, hanem nálunk sokkal erősebb gazdaságokat is megráz. – Abban kétségtelenül igaza van Orbánnak, hogy külső tényezők is hatnak a magyar gazdaságra, de alapvető probléma, hogy komoly változásra van szükség a magyar gazdaságpolitikában ahhoz, hogy sikeresek legyünk – elemezte a Magyar Hangnak a kormányfő európai gazdasági kilátásokat érintő mondatait Csaba László közgazdászprofesszor.