Downloads
Category: cikkLanguage: English
This essay aims to provide an explicitly economistic explanation for the astonishing spread of economic illiberalism in the twenty-first century. Given that the twentieth century was largely a period of economic planning of various sorts, which ended in conspicuous failure, the revival of statism and micro-management of economic affairs in many—if not most—parts of the globe cries out for explanation. The essay explores why and how this trend has re-emerged and solidified in a large number of countries, their diverse factor endowments, historical legacies, cultural backgrounds, and political institutions notwithstanding. The trend has ideational as well as materialistic roots.
Category: könyvfejezetLanguage: English
Far the most acknowledged and influential author in the economics of Eastern Europe has been János Kornai, the theorist of economic systems and a prolific writer on a variety of subjects in the seventy years of his academic carreer. His output appeared in more than a dozen of languages. He was criticized and appreciated, especially on the occasion of his 90th birthday, commemorated by – yet another – Festschrift, special issues of academic journals, later followed up by countless obituaries paying the due tribute to someone who has never made to the Nobel Prize, but whose influence definitely exceeded that of many recipients. In this essay we avoid the usual chronological description and highlight certain major themes and try to establish his place in the history of global economic thought. We are aware of our constraints, since it would perhaps take a monograph rather than an article to serve justice to this exceptional academic output of his.
Category: cikkLanguage: Hungarian
Ez a tanulmány kísérlet Kornai János monumentális munkásságának tudatosan szelektív áttekintésére. Pusztán terjedelmi okokból is töredékes, és természetesen hiányzik még a történelmi távlat is. Kornai hét évtizeden át álló csillagként volt jelen a nemzetközi közgazdaság-tudományban, kiterjedt munkássága a térségünkben élő és alkotó pályatársak közül a legnagyobb hatással volt a világ közgazdasági gondolkodására. Munkái több mint egy tucat nyelven, a világ élenjáró folyóirataiban és könyvkiadóinál jelentek meg, s ehhez mérhetően lenyűgöző az idézettsége is. Bár sose kapott Nobel-díjat, amit minden bevett mérce szerint megérdemelt volna, tudományos kisugárzása meghaladta számos kitüntetettét. A kerek születésnapjára megjelent ünnepi kötetek megmutatták, hogy szinte nincs olyan területe tudományágunknak, ahol ne vitatták volna élénken meglátásait és javaslatait. E cikkben nem a kronológia a meghatározó, hanem azt próbáljuk bemutatni, mi volt a hatása, miben állt eredetisége, és mi az öröksége.
Category: interjúLanguage: Hungarian
Ennek a kormánynak soha nem okozott gondot, ha 180 fokos fordulatot kellett végrehajtani akármilyen területen – mondta a Hírklikknek Csaba László, akitől azt kérdeztük: elképzelhetőnek tartja-e, hogy a jelenlegi hatalom az IMF segítségét kéri, noha anno hangos csinnadrattával és durván kiebrudálták Magyarországról. A közgazdász, egyetemi tanár még hozzátette: „ebben egyetlen dolog a mérvadó, a vastag bőr”. Több okot is felsorolt, ami miatt hasznos lenne felvenni a kapcsolatot a Valutaalappal. A jelen gazdasági helyzetet Orbán és társai hozták össze a fiskális és a monetáris, továbbá az általános politikájukkal, kezelésére pedig szerinte az „old school megoldásban” gondolkodnak. Az interjúban szóba került még a kormány több érdekes figurája, s az, hogy „Orbán nem örök... a NER járadékvadász gazdaság”, s ha nincs pénz, kitisztulhat a terep és „kiderülhet, hogy a király meztelen”.
Category: cikkLanguage: Hungarian
1928–2022
Category: recenzióLanguage: Hungarian
Herczegh Géza: Magyarország külpolitikája, 1914–1945. Budapest: Magyar Szemle, 2021. 436 o.
internet dailyCategory: interjúLanguage: Hungarian
A kormány nem ismerte fel, hogy a gazdaság strukturális átalakítására lenne szükség, és az ország külső finanszírozásra kényszerül. A nagyobbik rossz ezért az lesz, ha nem kerülünk idejében bajba. Ezt tapasztaltuk meg a ’80-as években is: az ország akkor is pénzhez jutott, amikor nem kellett volna. Beállhat az argentin-szindróma, amelyben vég nélkül lehet vergődni. Csaba László közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja adott az Mfornak interjút.
Academic monthly of KOPINT FoundationCategory: recenzióLanguage: Hungarian
A magyar gazdaság és társadalom fejlődését többnyire autochton, nemzeti szempontból szokták megírni. Ehhez képest Herczegh Géza, a kitűnő jogtudós, mintegy kívülről mutatja be a magyar történelem menetét az államalapítástól a monarchia felbomlásáig, azaz a magyar állam újjáalakulásáig, 1920-ig. Sajátos látásmódja rámutat arra, hogy a romantikus szemléletben a fő szereplők játékaként bemutatott folyamatok többnyire az európai nagypolitika leképeződései voltak. A magyar elit – kevés kivétellel – nem tudott jól tájékozódni a világ dolgaiban, és ezért az ország súlyos árat fizetett. Az összegzés egyben felhívás a nemzetközi kapcsolatok alaposabb művelésére és e felismerésnek a gazdasági döntéshozatalban történő alkalmazására is.
Category: interjúLanguage: Hungarian
Csaba László közgazdász még abban sem biztos, hogy a jövő év első negyedében jön majd pénz az unió Helyreállítási Alapjából. Az egyetemi tanár szerint azok a látszatengedmények, amelyeket most tesz a kormány – például a korrupcióellenes hivatal fölállításával –, nem lesznek elegendőek. Az sem segít, hogy a Helyreállítási Alap terveit még el sem készítette a kormány, így pedig nehéz tárgyalni. Vagyis az idő sürget, de közben gond a kormány hitelessége és a tartalmi hiány.
Category: interjúLanguage: Hungarian
A gázárakat hétszeresére, az áramét duplájára emeli bizonyos szint felett az Orbán-kormány. Az intézkedés elleni tiltakozásként kezdődő hídfoglalások, az utcai tüntetések és a tiltakozó politikai gyűlések egyértelműen azt mutatják, hogy egy mégoly nagy arányú választói többséget szerzett hatalom sem engedhet meg magának mindent – monda Csaba László közgazdász. A CEU és a Corvinus professzora szerint Orbán Viktor már februárban tudhatta, hogy a rezsicsökkentés és az egyszerűsített vállalkozói adó fenntarthatatlan állami kiadásokkal jár, viszont kényszerű intézkedéseikről még a választás utáni is hallgatott. Csaba László úgy látja, ha a kormány nem állapodik meg időben az unióval, akkor további megszorításokra is számítani lehet.
Category: interjúLanguage: Hungarian
Orbán Viktor tusványosi beszédében úgy csinált, mint Jean de La Fontaine meséjében a róka, aki – miután egy csapda levágta a farkát – lelkesen ecsetelte a farok nélküli lét örömeit. A miniszterelnök ugyanis azt magyarázta, hogy nemcsak bennünket sújt a mostani világgazdasági környezet változása, hanem nálunk sokkal erősebb gazdaságokat is megráz. – Abban kétségtelenül igaza van Orbánnak, hogy külső tényezők is hatnak a magyar gazdaságra, de alapvető probléma, hogy komoly változásra van szükség a magyar gazdaságpolitikában ahhoz, hogy sikeresek legyünk – elemezte a Magyar Hangnak a kormányfő európai gazdasági kilátásokat érintő mondatait Csaba László közgazdászprofesszor.
Category: interjúLanguage: Hungarian
A magyar társadalom rég szembesült már a mindennapjait közvetlenül érintő megszorítással, minél inkább rájátszott a kormánypárt arra, hogy megvédi az emberek anyagi helyzetét, annál durvább lesz az ébredés – mondta a hvg360-nak Csaba László közgazdász, egyetemi tanár. Interjú.
New York, 2023Category: könyvfejezetLanguage: English
This chapter elaborates how first the perspective, later accession, finally actual membership has contributed to shaping the economic order in the formerly Communist countries of Central and Eastern Europe. We posit that while the process of becoming a member had been helpful, actual membership has proven to be more ambiguous in terms of achieving developmental objectives. We find that non-membership, whatever its causes might have been, has invariably proven inferior in all walks of life. Thus delaying full membership in the EU, or aiming at an in-between solution, as proposed by a considerable part of the literature, was a dead alley. By the same token very real difficulties of and from EU membership can not be remedied by an exit option modeled on UK experience .
4. ed, Budapest, Akadémiai Kiadó, 2023Category: könyvfejezetLanguage: Hungarian
A tanulmány tíz pontba szedve fogalmazza meg azokat a főbb meglátásokat, amiknek a révén a 21. század átalakult világrendjében a nemzetközi kapcsolatok irodalma által alaposan feldolgozott szankciókat alkalmazzák. Azt a kérdést járjuk körül, hogy mikor és milyen alapon minősülnek a szankciók hatásosnak vagy hatástalannak, és e szélesebb ívű felismerésekből mi következik az Oroszország elleni nyugati szankciókra nézve. AZ elemzés hangsúlyozottan magyar szempontú, hiszen a világpolitikai összefüggéseket az elemző irodalom és a napi sajtó is alaposan feldolgozta.
Category: interjúLanguage: Hungarian
„Magyarországon olyan inflációs helyzet van, ami nem vezethető vissza pusztán csak az orosz-ukrán háborúra. Biztos, hogy vannak belső okai is, talán a bérek növekedése, a 13. havi nyugdíj kifizetése, az adó-visszatérítés. Ezek azt jelentik, hogy nálunk is kinyomták a pénzt – nyilatkozta lapunknak Csaba László közgazdász, egyetemi tanár. Elmondta, Magyarországon van miért aggódni: egy széles réteg megélhetési viszonyai nem javulni, hanem jelentősen romlani fognak. Ellentmondás van a gazdasági kényszerek és a politikai akarat között. Ezt pedig nem lehet a végletekig kimagyarázni.
Category: interjúLanguage: Hungarian
Világszerte infláció van. Az okokat Csaba László közgazdásszal kerestük. Az egyetemi tanár szerint „a jegybankok sok éven keresztül nyomtak be pénzt a gazdaságba, abból kiindulva, hogy az semmiképpen nem fog inflációt okozni. Csakhogy, amikorra kiderült, hogy ez nem így van, már olyan erős volt a jegybankok elkötelezettsége emellett, hogy inkább elhitték a maguk által teremtett gondolatot, akármennyi pénz van forgalomban, az nem fog inflációhoz vezetni. Mivel ezt hitték, nem is tettek semmit ellene. Ez a meghatározó!